Ma az Európai Bizottság új jogszabályjavaslatokat terjesztett elő, hogy az eddiginél nagyobb mozgásteret adjon a tagállamoknak a hozzáadottérték-adó (Magyarországon az általános forgalmi adó, vagyis az áfa) mértékének meghatározásában és a kkv-k számára kedvezőbb adózási környezet kialakításában.
A mai javaslatok az áfaszabályozás megreformálására és az egységes uniós áfaövezet kialakítására irányuló törekvések utolsó lépéseit alkotják. A törekvések célja, hogy csökkenjen az EU-n belüli áfacsalás által okozott évi 50 milliárd eurós veszteség, a cégek sikeresen működjenek, az államháztartások pedig megfelelő bevételekhez jussanak.
A javaslatok két problémát hivatottak orvosolni. Az első az, hogy az 1992-ben elfogadott közös uniós áfaszabályok elavultak és túlságosan korlátozóak, mivel csak néhány ágazat és termék esetében teszik lehetővé, hogy a tagállamok kedvezményes áfakulcsokat alkalmazzanak. A másik probléma: a kisebb cégek aránytalan áfamegfelelési költségeket viselnek, ami gátolja a gazdasági növekedést, mivel a kisvállalkozások adják az EU-n belüli vállalkozások 98%-át. A javaslatcsomag ezen a két területen hoz lényegi változást:
1. Az eddiginél nagyobb mozgásteret kapnak a tagállamok:
- A minimum 15%-os általános áfakulcs mellett a tagállamok ezentúl bevezethetnek két kedvezményes adómértéket 5% és a tagállam által választott általános mérték között, egy áfamentes mértéket (vagy nulla kulcsot) és egy kedvezményes mértéket a 0%-os és a többi kedvezményes adómérték között.
- Megszűnik a kedvezményes adókulcsok alkalmazási körébe tartozó áruk és szolgáltatások jelenlegi bonyolult jegyzéke, azaz a tagállamok szabadon dönthetnek arról, hogy mire alkalmazzák a kedvezményes kulcsokat. Bizonyos termékekre, pl. a fegyverekre, alkoholtartalmú italokra, szerencsejátékokra és dohányárukra viszont mindig az általános áfakulcs vonatkozik majd. Változatlanul kedvezményben részesülhet minden olyan áru, amely jelenleg az általános áfamértéktől eltérő kulcs szerint adózik.
- A tagállamoknak gondoskodniuk kell majd arról, hogy legalább 12%-os legyen az áfamérték súlyozott átlaga.
2. Csökkennek a kkv-kra háruló áfaköltségek és bürokratikus terhek:
- A kisvállalkozások kétmillió eurós bevételi határérték alatt egyszerűbben tehetnek majd eleget adókötelezettségüknek;
- A tagállamok fölmenthetik az áfamentességre jogosult kisvállalkozásokat a nyilvántartással, a számlázással, a könyveléssel, illetve a bevallással kapcsolatos kötelezettségek alól;
- A több tagállamban üzleti tevékenységet folytató legkisebb vállalkozások más tagállamokban is áfamentességben részesülhetnek majd, amennyiben teljes EU-n belüli árbevételük 100 000 eurónál kisebb.
A következőkben a Bizottság a jogalkotási javaslatokat konzultáció céljából az Európai Parlament és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elé, illetve elfogadás céljából a Tanács elé terjeszti. A módosítások csak akkor lépnek hatályba, amikor ténylegesen megtörténik a végleges uniós áfarendszerre való áttérés. (A teljes közlemény itt olvasható.)
# Kérdések és válaszok a mai javaslatokról
# Tájékoztató az áfakulcsokra vonatkozó új szabályokról
# Tájékoztató a kisvállalkozásokat érintő új szabályokról
# Az uniós áfarendszer reformjára vonatkozó javaslat
# Az áfaszabályozásra vonatkozó cselekvési terv
Bankunió: eredményjelentés a nem teljesítő hitelek csökkentéséről
Az Európai Bizottság a ma közzétette első eredményjelentését az európai nem teljesítő hitelek csökkentésében elért előrehaladásról. E hiteleknek a mérséklése annak a tagállami és európai szintű munkának a része, mely az európai bankszektor egyes területein továbbra is fennálló kockázatok csökkentésére irányul.
Az eredményjelentésben a Bizottság azt is felvázolja, milyen további intézkedések meghozatalát tervezi a nem teljesítő hitelek állományának mérséklése céljából.
Eredményjelentésében a Bizottság az EU egésze és az egyes tagállamok szempontjából is bemutatja a nem teljesítő hitelekkel kapcsolatos legfrissebb fejleményeket. A jelentésből kiderül: a nem teljesítő hitelek uniós aránya 2017 második negyedévében 4,6%-ra esett, vagyis éves összevetésben csaknem egy százalékponttal, 2014-hez képest pedig harmadával csökkent.
Megállapítható tehát, hogy a nem teljesítő hitelek arányának csökkenésében és a fedezeti arányok növekedésében tapasztalható kedvező tendenciák tavaly is folytatódtak.
A nem teljesítő hitelek kezeléséről szóló első eredményjelentés; A nem teljesítő hitelek kezelése: kérdések és válaszok;; Tájékoztató a nem teljesítő hitelek kezeléséről; A nem teljesítő hitelek kezelésére vonatkozó cselekvési terv