A Magyar Posta alkalmi bélyeg kibocsátásával emlékezett meg Richter Gedeonról születésének 150. évfordulóján. A filatéliai újdonság Czirják-Nagy Zsuzsanna grafikus tervei alapján az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.-ben készült, és mától kapható.
Richter Gedeon(1872–1944) magyar gyógyszerész, a modern hazai gyógyszeripar megteremtője. Szülei halálát követően Gyöngyösön nevelkedett, ahol 1890-től gyógyszerész-gyakornok volt; 1895-ben a Budapesti Tudományegyetemen gyógyszerész oklevelet szerzett.
Két évvel később külföldre utazott és európai országok patikáiban tanulmányozta a gyógyszergyártás módszereit. 1901-ben megvásárolta Budapesten az Üllői út és a Márton utca sarkán a Sas Patikát, amivel nemcsak a saját cége, hanem a magyar gyógyszergyártás alapjait is megteremtette. 1907-ben Kőbányán, a Cserkesz utca 63. szám alatt felépítette az ország első gyógyszergyárát, melyet vezérigazgatóként irányított.
A gyár sikerességét mutatja, hogy az első világháború kitörésekor már 24 gyógyszer-szabadalma volt. A második világháború elején a gyár már 5 világrészre kiterjedő képviseleti hálózattal és 10 leányvállalattal rendelkezett. 1942-ben – a zsidótörvények miatt – megfosztották vezérigazgatói tisztségétől, majd a gyárból is kitiltották. Bizalmas munkatársai útján 1942-től otthonából illegálisan irányította a céget. 1944 őszén a gyár tevékenysége szinte teljesen megbénult. Akkor még Svájcba távozhatott volna, de nem akarta elhagyni sem hazaját, sem vállalatát. 1944. december 30-án Richter Gedeon a nyilas uralom áldozata lett. Sorstársaival együtt a Dunába lőtték.
A bélyegen Richter Gedeon portréja, aláírása, illetve az egykori Cserkesz utcai gyárépület képe látható. Az alkalmi borítékon a Budapest Építészeti Nívódíjjal is kitüntetett Richter Gedeon Kémiai Kutató- és Irodaépülete (felelős tervezők: Zoboki Gábor, Oláh Éva, Tóth Zoltán – Zoboki-Demeter és Társai Építésziroda Kft.) található. Fotó: Bodó Gábor. Az alkalmi bélyegző grafikáján a Richter Gedeon gyár egykori organoterápiás készítményéhez kapcsolódó védjegy részlete szerepel.
Alkalmi bélyeggel emlékezett a 200 évvel ezelőtt született gróf Lónyay Menyhértről meg a Magyar Posta; a bérmentesítésre is használható, művészi grafikával gazdagított filatéliai újdonságot Baticz Barnabás tervezte.
Dr. nagylónyai és vásárosnaményi gróf Lónyay Menyhért (Nagylónya, 1822. január 6. – Budapest, 1884. november 3.) a Lónyay családból származó magyar arisztokrata politikus. 1843-ban választották először országgyűlési képviselővé, 1849-ben Szemere Bertalan kormányának pénzügyi államtitkára, majd 1861-től ismét képviselő. A kiegyezés előkészítésében óriási szerepe van, így az Andrássy Gyula vezette kormányban a pénzügyminiszteri tárcát kapja. Minisztersége idején alakul meg a Vám-és Pénzügyőrség, s megalkotja a költségvetés „intézményét”, programjában szerepel az adóterhek csökkentése, valamint az államilag hasznos beruházások ösztönzése is. 1870. május 21-én közös pénzügyminiszterré nevezték ki, székhelyét Bécsbe tette át. Ferenc József 1871. augusztus 3-án grófi rangra emelte, néhány hónappal később ő lett a Magyar Királyság miniszterelnöke, de az ellenzék folyamatos támadásai miatt egy év elteltével lemondott. Harminchat évesen lett akadémikus, majd az MTA elnökévé választották; a tudós testület elnöki tisztét haláláig viselte.
Szerepet vállalt a Felsőszabolcsi Társulat elnökeként a Tisza árvízmentesítésében, róla nevezik el később a Lónyay-főcsatornát. Nevéhez köthető a Nyíregyháza–Ungvár vasútvonal építtetése. A bélyegen Benczúr Gyulának a gróf Lónyay Menyhértet ábrázoló olajfestménye, a grófi címer, valamint a tuzséri Lónyay-kastély épülete látható, az alkalmi borítékon pedig Barabás Miklós Lónyay Menyhértet ábrázoló litográfiája, illetve a bicentenáriumi év logója. Az alkalmi bélyegző grafikáján gróf Lónyay Menyhért aláírása látható.