A Tisza egyik fő kampányígéretét váltotta törvényre az Országgyűlés a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozásával. A Transparency International Magyarország és a K-Monitor vezetőit arról kérdezte kontroll.hu, alkalmas lehet-e az új szervezet a jogellenesen magánkézbe került közvagyon visszaszerzésére. Mindketten üdvözlik a hivatal felállítását, de abban is egyetértenek, hogy az erős jogosítványok önmagukban még nem hozzák vissza az eltűnt pénzt.

Az új hivatal vizsgálatot indíthat, gazdálkodó szervezeteket vonhat felügyelet alá, beléphet irattárakba, raktárakba és szerverszobákba, átnézhet szerződéseket, nyilvántartásokat, bankszámlákat és pénzügyi eszközöket. Nyomozhat, vádat emelhet, segítséget kérhet a rendőrségtől, az ügyészségtől és a NAV-tól, valamint polgári perben is felléphet a közvagyon visszaszerzéséért, vagyis jóval többről van szó, mint egy újabb ellenőrző hivatalról. Egy helyre kerül a visszaélések feltárása, a nyomozás, a vádemelés és a vagyon visszakövetelése. Hogy mindez a gyakorlatban mire lesz elég, az már más kérdés.

Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint egyelőre nehéz megmondani, mennyire lesz hatékony az új konstrukció. „Ez egy újszerű és merész kísérlet. Mostantól lényegében két ügyészségünk lesz. Ezt még nem próbáltuk soha. Kicsit bigámista helyzet alakul ki” – fogalmazott.

Ligeti formabontó megoldásnak tartja a hivatal felállítását, amelynek szerinte akár „vérpezsdítő hatása” is lehet a kissé megalvadt állami struktúrákra. Már azt is erősségnek nevezte, hogy egyáltalán létrejön egy szervezet, amely kifejezetten a közvagyon visszaszerzésére koncentrál.

Léderer Sándor, a K-Monitor ügyvezető igazgatója szintén jó döntésnek tartja az új hivatal létrehozását. Úgy véli, az elmúlt évtizedekben nemcsak a politikai akarat hiányzott a korrupció üldözéséhez. A hatóságoknál olyan szervezeti kultúra és működés alakult ki, amelyet önmagában egy vezetőcsere aligha számolna fel.

Különösen fontosnak tartja, hogy az NVVH a bűnüldözést összeköti a vagyon visszaszerzésével. A hivatal teljesítményét ugyanis nem elsősorban azon mérik majd, hány ügyet tárt fel, hanem azon, mennyi pénzt és vagyont hozott vissza.

Ez Léderer szerint arra kényszerítheti az NVVH-t, hogy ne elégedjen meg egy korrupciós ügy könnyebben bizonyítható részével, hanem menjen végig a pénz útján, és tárja fel a nagyobb összegeket érintő szálakat is. Fontos változás az is, hogy az NVVH önállóan vádat emelhet, vagyis a saját nyomozását az ügyészségtől függetlenül is bíróság elé viheti. Egyes ügyekhez ráadásul más állami szervektől is bevonhat szakembereket, így nem kell minden feladatra külön apparátust felépítenie.

Fotó: MTI

A Indulhat az állami vagyon visszaszerzése bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ, valamint az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közös, az MTI-hez kedden eljuttatott közleménye szerint a tartós hőség jelentős egészségi megterhelést jelent, ezért kiemelten fontos, hogy mindenki fokozottan ügyeljen saját és hozzátartozói egészségére.

Azt írták: a tartós kánikula fokozott verejtékezést okoz, ami miatt folyadék- és elektrolitvesztés alakulhat ki, amely kiszáradáshoz, vérnyomáseséshez, szédüléshez, ájuláshoz, valamint a krónikus betegek állapotának a romlásához vezethet.

A több napon keresztül fennálló magas hőmérséklet rontja a fizikai és szellemi teljesítőképességet, fokozza a fáradékonyságot és a balesetek kockázatát, valamint kedvezőtlenül befolyásolja a szív- és érrendszeri, légzőszervi, illetve vesebetegségek lefolyását. A hőterhelés legsúlyosabb következménye a hőguta, amely életveszélyes állapot, ezért rosszullét esetén az érintettet haladéktalanul hűvös helyre kell vinni, meg kell kezdeni a test hűtését, és szükség esetén mentőt kell hívni.

A nagy hőség különösen veszélyes a szív- és érrendszeri, anyagcsere-, légzőszervi és vesebetegségben szenvedőkre, valamint a demenciával vagy más mentális betegséggel élőkre. Fokozott kockázatnak vannak kitéve továbbá a 65 év felettiek, a csecsemők és kisgyermekek, a várandós nők, a mozgáskorlátozottak, a szabadban vagy nagy hőterhelés mellett dolgozók. Az idősek a csökkent szomjúságérzet, a kisgyermekek pedig a fejletlenebb hőszabályozás miatt fokozott odafigyelést igényelnek.

Közölték azt is, a tűzoltókat idén átlagosan naponta huszonötször riasztották olyan egyedül élő idős emberekhez, akik napok óta nem adtak életjelet. Azt javasolták, hogy a hőségben mindenki figyeljen jobban egyedül élő idős rokonára, szomszédjára.

A hőség okozta rosszullétek elkerülése érdekében kiemelten fontos a folyamatos folyadékpótlás, elsősorban víz fogyasztásával. Javasolt kerülni az alkoholt, a magas koffeintartalmú és a cukrozott italokat. Azt javasolják, hogy a legmelegebb – 11 és 15 óra közötti – időszakban lehetőség szerint mindenki tartózkodjon hűvös helyen és mellőzze a megterhelő fizikai tevékenységet. Ajánlott a lakások árnyékolása és éjszakai átszellőztetése, valamint a könnyű, világos színű ruházat, fejfedő és UV-védelmet biztosító napszemüveg viselése. A rendszeresen szedett gyógyszereket a betegtájékoztatóban előírt hőmérsékleten kell tárolni, a magas hőmérséklet befolyásolhatja egyes készítmények stabilitását.

Kiemelten fontos, hogy gyermekeket és háziállatokat ne hagyjanak parkoló gépkocsiban, mivel az utastér percek alatt életveszélyesen felmelegedhet. Ha bárki autóban hagyott gyermeket vagy háziállatot lát, azonnal hívja a 112-es segélyhívószámot.

A Hőhullám – Harmadfokú hőségriasztást rendelt el az országos tisztifőorvos csütörtöktől keddig bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Sonnevend az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára és korábbi dékánja. Korábban az Alkotmánybíróságon dolgozott Sólyom László mellett, alkotmányjogi tanácsadóként pedig Mádl Ferenc és Sólyom László köztársasági elnök munkáját is segítette.

Az új alkotmánybíró le is tette az esküt.

Fotó: MTI

A Megválasztották Sonnevend Pált alkotmánybírónak bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A hét elején még viszonylag elviselhető lesz az idő, szerdától fokozatosan erősödik a felmelegedés, péntektől vasárnapig már sokfelé 38–40 fok várható, különösen az Alföldön. Az északnyugati és északi országrészben egy-egy gyenge hidegfront időnként néhány fokos enyhülést hozhat, de ez várhatóan nem töri meg tartósan a hőséget.

Mi az a hőkupola?

A jelenség hátterében egy masszív anticiklon áll, amely szinte „kupolaként” zárja magába a forró levegőt. A leszálló légmozgás miatt felhők alig képződnek, csapadék kevés esik, miközben a napsütés napról napra tovább melegíti a felszínt. Ezért nemcsak Magyarországon, hanem Európa jelentős részén is rendkívüli hőség várható. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is arra figyelmeztetett, hogy az idei nyár újabb veszélyes hőhullámokat hozhat, amelyek komoly egészségügyi kockázatot jelentenek.

A jelenlegi számítások alapján legalább öt-hat napon keresztül maradhatnak a 38–40 fok körüli maximumok, de nem kizárt, hogy a hőség ennél tovább is kitart. A legmelegebb időszak várhatóan augusztus első napjaira esik. Augusztus másodika után egy gyengébb hidegfront megpróbálhatja megtörni a forróságot, de egyelőre bizonytalan, hogy ez országos lehűlést hoz-e.

Lesz hőségriadó?

Nagy valószínűséggel lesz hőségriadó. Amennyiben több egymást követő napon a napi középhőmérséklet tartósan 27 Celsius-fok fölé emelkedik, az országos tisztifőorvos harmadfokú hőségriadót rendelhet el. Emellett különösen az Alföldön meteorológiai piros figyelmeztetések kiadására is reális esély mutatkozik, ha a modellekben szereplő extrém értékek megvalósulnak. A HungaroMet már most is figyelmeztet a melegedő időjárásra, és várhatóan a hét második felében újabb riasztások következhetnek.

Csapadékra nem sok az esély

Az anticiklon miatt többnyire napos, száraz idő várható. Egy-egy délutáni hőzivatar kialakulhat, főként az északi vagy nyugati országrészben, de ezek csak helyi enyhülést hozhatnak. Az országos tűzgyújtási tilalom továbbra is indokolt maradhat, hiszen a száraz növényzet és az extrém hőség jelentősen növeli a szabadtéri tüzek kialakulásának veszélyét.

Megdőlhet az országos melegrekord?

Nem kizárt, de jelenleg nem ez tűnik a legvalószínűbb forgatókönyvnek. Magyarország abszolút hőmérsékleti rekordja 42 Celsius-fok feletti érték. Bár a mostani hőhullám során néhol megközelíthetjük ezt, új országos rekordhoz rendkívül kedvező meteorológiai feltételek együttes fennállása szükséges.

Az extrém hőség nemcsak kellemetlen, hanem életveszélyes is lehet. Különösen veszélyeztetettek:

• az idősek,
• a kisgyermekek,
• a várandósok,
• a krónikus szív- és érrendszeri, illetve légzőszervi betegek,
• valamint a szabadban dolgozók.

A legfontosabb óvintézkedések

• Naponta legalább 2,5–3,5 liter folyadékot fogyasszunk, még szomjúságérzet nélkül is.
• Kerüljük az alkoholt és a nagy mennyiségű koffeint.
• 11 és 17 óra között lehetőség szerint ne tartózkodjunk a tűző napon.
• Viseljünk világos, laza ruházatot, valamint széles karimájú kalapot.
• Használjunk legalább 30–50 faktoros fényvédőt.
• Napközben árnyékoljuk az otthonunkat, szellőztetni inkább hajnalban vagy késő este érdemes.
• Soha ne hagyjunk gyermeket vagy háziállatot parkoló autóban, még néhány percre sem.
• Az idősekre és egyedül élő hozzátartozókra fokozottan figyeljünk.

Azonnali segítségre lehet szükség, ha valakinél az alábbi tünetek jelentkeznek:

• zavartság,
• erős fejfájás,
• szédülés,
• hányinger,
• eszméletzavar,
• 40 Celsius-fok körüli testhőmérséklet,
• forró, száraz bőr.

Ilyen esetben az érintettet azonnal hűvös helyre kell vinni, meg kell kezdeni a hűtését, és szükség esetén mentőt kell hívni.

A következő 10 nap összképe

Az előttünk álló időszakot várhatóan a száraz, napos és egyre forróbb idő határozza meg. A hét második felétől az idei nyár eddigi legerősebb hőhulláma alakulhat ki, amely több napon át 38–40 fokos csúcshőmérsékleteket hozhat. Az Alföldön a 40 fok feletti értékek sem zárhatók ki, míg az ország északnyugati részén időnként néhány fokkal enyhébb lehet az idő. Tartós, országos lehűlésre egyelőre nincs kilátás.

A térképen az látható, hogy hosszabb távon is maradhat felettünk a forró levegő. A térkép azt ábrázolja, hogy az átlaghoz képest hány fokos hőmérsékleti eltérés várható nagyjából 1500 m magasságban.

Forrásí who, meteorológiai szolgálat, HungaroMet

A Hőkupola érkezik Magyarország fölé: akár 40–42 fokos forróság is jöhet, többnapos extrém hőségre kell készülni bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Franciaország délnyugati részén, Gironde megyében a hatóságok szombat estig több mint 200 ezer embert telepítettek ki a harmadik napja pusztító erdőtüzek miatt. A francia belügyminiszter szerint ez lehet az ország történetének legnagyobb békeidőben végrehajtott polgári evakuálási művelete. A lángok az Atlanti-óceán partvidékének egyik leglátogatottabb térségét, Bordeaux környékét és a híres borvidék településeit is veszélyeztetik.

A francia hatóságok a hadsereget is bevonták az oltásba: tűzoltók, katonák, rendőrök és csendőrök ezrei dolgoznak a lakosság védelmén, a kiürített területek biztosításán és a tűz továbbterjedésének megakadályozásán. A bevetett eszközök között van egy A400M katonai szállítógép is, amelyet először használnak tűzoltási feladatra. A térségben több tízezer hektár égett le, lakóházak és nagyobb épületek semmisültek meg, a kitelepítetteket Bordeaux környéki sportcsarnokokban és tornatermekben kialakított befogadóhelyeken helyezik el.

A válság nem korlátozódik Franciaországra. Spanyolországban a kormány országos vészhelyzetet hirdetett a Madridtól nyugatra és Ávila tartományban pusztító tüzek miatt. Nemzetközi hírügynökségi összesítések szerint több tízezer embert kellett kitelepíteni vagy otthonmaradásra felszólítani. A Madrid térségében tomboló tüzek közül több összeért, ami jelentősen nehezíti az oltást. A spanyol hatóságok a hadsereg vészhelyzeti egységét is bevetették.

A legsúlyosabb spanyol gócpontok közé tartozik Ávila és Madrid környéke, valamint a korábban már nagy kiterjedésű tüzekkel sújtott Guadalajara tartomány. A spanyol ökológiai átmenetért felelős minisztérium adatai szerint az idén már jóval nagyobb terület égett le, mint az előző év azonos időszakában. A helyzetet a hőség, az erős szél és a kiszáradt növényzet súlyosbítja. A kelet-spanyolországi Plana Baixa térségében a Copernicus európai vészhelyzeti térképezési szolgálat vasárnapi jelentése szerint 18 ezer embert érintettek kitelepítések vagy lezárások; több települést kiürítettek, és a hatóságok szándékos gyújtogatás gyanúját is vizsgálják.

Olaszországban elsősorban Szicília küzdött az elmúlt napokban súlyos tüzekkel. A Reuters Connecten közzétett anatóliai hírügynökségi anyag szerint a szigeten több tucat tűz keletkezett, a legnehezebb helyzet Catania, Agrigento és Palermo térségében alakult ki. Santo Stefano Quisquinában több mint száz embert elővigyázatosságból kitelepítettek, a tűzoltók pedig egészségügyi és ipari létesítményeket, köztük oxigéntárolót, klinikát, benzinkutat és tűzijátékgyárat is védtek. Több útvonalat ideiglenesen lezártak, és légi tűzoltó eszközöket is bevetettek.

Görögországban a mostani napokban nem látszik olyan mértékű tömeges evakuálás, mint Franciaországban vagy Spanyolországban, de a tűzveszély továbbra is komoly. Július elején Thesszaloniki közelében gyorsan terjedő tűz miatt három elővárosi településen rendeltek el kitelepítést, és egy 157 sérülékeny embert ellátó intézményt is kiürítettek. Korábban Közép-Görögországban két falut kellett evakuálni, miközben több mint 130 tűzoltó és légi egységek dolgoztak a lángok megfékezésén. Egy észak-görögországi erdőtűzben egy apa és 12 éves fia életét vesztette.

Az Európai Unió polgári védelmi rendszere már július elején mozgósított: a Bizottság közlése szerint 777 tűzoltót helyeztek készenlétbe 14 országból, és 22 tűzoltó repülőgép, valamint 5 helikopter áll rendelkezésre az európai beavatkozásokhoz. A kapacitásokat Cipruson, Görögországban, Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban és Portugáliában is előre telepítették.

A mostani tüzek közvetlen okai országonként és helyszínenként eltérnek: vannak vizsgált gyújtogatási ügyek, gondatlanságra utaló esetek és még nem tisztázott keletkezési körülmények. A közös háttér azonban egyértelmű: a tartós hőség, a szél és a kiszáradt erdők olyan feltételeket teremtenek, amelyek mellett a tüzek gyorsabban terjednek, nehezebben olthatók, és rövid idő alatt lakott területeket is elérhetnek.

Forrás:
MTI, AP, Copernicus EMS, az Európai Bizottság polgári védelmi oldala, Reuters Connect. Főbb források: AP/Washington Post görögországi tűzjelentés.

A anyaggyűjtéshez a ChatGPT-t használtuk

A Dél-Európa lángokban: Franciaország után Spanyolországban is tömeges kitelepítések bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Egy hét tudomány

Az orvosi kutatások közül a hét egyik legerősebb híre a stroke-kezeléshez kapcsolódik. A JAMA július 22-én közölt klinikai vizsgálata a mechanikus trombektómia alkalmazását vizsgálta olyan iszkémiás stroke-esetekben, amelyeknél az elzáródás nem a legnagyobb agyi erekben, hanem közepes vagy disztális érágakban jelentkezik. A téma azért fontos, mert a trombektómia az elmúlt években a stroke-ellátás egyik meghatározó beavatkozása lett, de nem minden betegcsoportnál egyértelmű, hol húzódik a haszon és a kockázat határa. A tanulmányt érdemes óvatosan kezelni: klinikai vizsgálatról van szó, nem általános terápiás ajánlásról, de jól jelzi, hogy a stroke-ellátás finomhangolása továbbra is aktív kutatási terület.

Az egészségügyi mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazásáról szól a JAMA Network Open tanulmánya is, amely a szepszisellátás minőségellenőrzésében vizsgált nagy nyelvi modellre épülő rendszert. A kutatás szerint a gyors, MI-támogatott kórlap-értékelés javíthatta egyes minőségi mutatók teljesülését, ugyanakkor a 30 napos halálozásban nem mutatott egyértelmű javulást. Ez a kettősség fontos: az MI hasznos lehet az adminisztratív és ellenőrzési folyamatokban, de ebből nem következik automatikusan, hogy közvetlenül jobb betegkimeneteket eredményez.

Az Alzheimer-kutatásban a Johns Hopkins Medicine kutatói betegsejtekből létrehozott agyi organoidokkal dolgoztak. Ezek a laboratóriumi idegszövet-modellek nem „miniagyak” a hétköznapi értelemben, hanem olyan kísérleti rendszerek, amelyekben emberi eredetű sejtek viselkedése és gyógyszerválasza vizsgálható. A kutatók azt nézték, miként reagálnak az Alzheimer-kórban érintett sejtekből növesztett organoidok az escitalopram nevű antidepresszánsra, amelyet a betegséghez társuló pszichiátriai tünetek kezelésében is alkalmaznak. A munka korai fázisú, de arra mutat, hogy a személyre szabott neurológiai kutatásban egyre nagyobb szerephez juthatnak a betegspecifikus sejtrendszerek.

Az antibiotikum-rezisztencia ellen is új irány körvonalazódik. A Cold Spring Harbor Laboratory és partnerei egy pghi-4 nevű kis molekulát vizsgáltak, amely a beszámolók szerint segíthet visszaadni a vancomycin hatását bizonyos rezisztens baktériumokkal, köztük az Enterococcus faeciummal szemben. A vegyület nem önálló csodaszer, hanem a rezisztencia egyik mechanizmusát gyengítő kémiai eszköz. Ez a megközelítés azért figyelemre méltó, mert az antibiotikum-fejlesztésben nemcsak teljesen új hatóanyagokra, hanem a régi szerek hatékonyságát helyreállító kombinációkra is szükség lehet.

A daganatkutatásban matematikai modellezés hívta fel magára a figyelmet. A City St George’s, University of London kutatói azt vizsgálták, javíthat-e a kezelésen, ha az orvosok nem várják meg, amíg a daganat ellenállóvá válik egy terápiával szemben, hanem időben másik kezelésre váltanak. A modell szerint az előre megtervezett váltás megnehezítheti, hogy egy rezisztens sejtcsoport átvegye az uralmat a tumorban. Fontos azonban: ez egyelőre modell, amelyet laboratóriumi és klinikai vizsgálatoknak kell követniük.

A közegészségügy és a környezettudomány határán mozog a Nature friss tanulmánya, amely az európai por- és aeroszolszennyezés egészségügyi hatásait vizsgálja. A sivatagi por nem pusztán látványos légköri jelenség: a levegőminőség romlásán keresztül egészségügyi kockázatot is jelenthet. Az ilyen kutatások jelentősége nőhet, mert a klímaváltozás, a szárazodás és a légköri folyamatok átalakulása a következő években újraírhatja a levegőminőségi kockázatokat.

A fizika és kémia határterületéről a Dalian Institute of Chemical Physics kutatása emelkedik ki. A Nature Materialsben közölt munka egy proton által segített energiaátadási mechanizmust ír le kvantumpontok és a hozzájuk kapcsolt molekulák között. A jelenség lényege, hogy a proton átmeneti mozgása összehangolhatja az elektronok viselkedését, és hatékonyabbá teheti az energiaátadást. Ha az eredményeket más rendszerekben is sikerül igazolni, a kutatás a fényvezérelt anyagtechnológiák, például a napelemek, lézerek vagy katalitikus rendszerek fejlesztésében lehet fontos.

Az informatika és a robotika területéről az MIT CSAIL SceneSmith nevű rendszere került előtérbe. A kutatók több MI-ügynökből álló rendszert építettek, amely valószerű, háromdimenziós beltéri környezeteket hoz létre robotok tanításához. A robotok így előbb virtuális éttermekben, konyhákban vagy szállodai szobákban gyakorolhatják a tárgyak kezelését és a mindennapi feladatokat. A cél nem a látványos demonstráció, hanem a tanítási adatok olcsóbb, biztonságosabb és változatosabb előállítása.

A mesterséges intelligencia kutatási szerepét egy Nature-tanulmány is árnyalja, amely a „Co-Scientist” típusú, több ügynökből álló MI-rendszerek lehetőségeit mutatja be. Az ilyen rendszerek hipotéziseket javasolhatnak, szakirodalmat rendezhetnek, kísérleti terveket hasonlíthatnak össze. A kulcsmondat mégsem az, hogy az MI kutatóvá vált, hanem az, hogy új eszközt adhat a kutatók kezébe. A tudományos felelősség, az ellenőrzés és a kísérleti bizonyítás továbbra is emberi és intézményi feladat.

A mesterséges intelligencia árnyoldalát jelzi az a kutatás is, amely több millió rákkutatási publikáció nyelvi mintázatát elemezte, és számos olyan cikket talált, amely hasonlított korábban gyanúsnak vagy visszavontnak minősített „papírgyári” közleményekre. Ez nem bizonyíték minden egyes cikk esetében csalásra, de komoly figyelmeztetés. Az MI nemcsak a tudomány gyorsítására használható, hanem a tudományos kiadás minőségellenőrzésében is szerepet kaphat.

Az űrkutatásban két hír is jól illeszkedik a heti összképbe. A NASA James Webb-űrtávcsöve a Beta Pictoris rendszerben azonosított új bolygót; ez a rendszer régóta a bolygókeletkezés és a fiatal csillagrendszerek kutatásának egyik fontos célpontja. Az ESA Smile küldetése pedig a Föld mágneses védőburkát és a napszéllel való kölcsönhatást vizsgálja. Ez alapkutatás, de nem távoli érdekesség: az űridőjárás a műholdak, kommunikációs rendszerek és űreszközök működésére is hatással lehet.

A hét tanulsága, hogy a tudományos eredmények egyre kevésbé férnek el egyetlen tudományág keretei között. A stroke-ellátásban klinikai orvoslás és adatértékelés, az Alzheimer-kutatásban sejtbiológia és gyógyszerválasz-vizsgálat, az antibiotikum-rezisztencia ügyében kémia és mikrobiológia, a robotikában MI és szimuláció, az anyagkutatásban kvantumfizika és kémiai tervezés kapcsolódik össze. A mesterséges intelligencia ebben a képben nem külön fejezet, hanem módszer, gyorsító és ellenőrző eszköz. Éppen ezért nemcsak a lehetőségeit, hanem a korlátait is pontosan kell megnevezni.

Források: JAMA, JAMA Network Open, Nature, Nature, ScienceDaily / Johns Hopkins Medicine, ScienceDaily / Cold Spring Harbor Laboratory, ScienceDaily / DICP, MIT News, Nature, Nature Medicine, NASA Science, ESA.

A Egy hét tudomány: MI a laborban, új utak az orvoslásban, az MI kutatási eszköz bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A díjátadóra a Gabo Fesztiválon (Festival Gabo) került sor, amely a latin-amerikai térség egyik legfontosabb, újságírással, kultúrával és állampolgári részvétellel foglalkozó találkozója. A fesztivált az a Fundación Gabo szervezi, amelyet Gabriel García Márquez Nobel-díjas író és újságíró alapított 1995-ben az etikus, igényes és innovatív újságírás, valamint történetmesélés támogatására. (Márquez egyébként mindig is újságírónak tekintette magát, azt vallotta, hogy könyvei egy újságíró könyvei…)

A magyar független újságírók rendkívül megtisztelő társaságban részesültek az elismerésből. További díjazottak a Fülöp-szigeteki Patricia Evangelista, aki Rodrigo Duterte „drogellenes háborújának” áldozatait, emberi történeteit dokumentálta, valamint a chilei Mónica González, a CIPER tényfeltáró portál alapítója, Latin-Amerika egyik legelismertebb oknyomozó újságírója, aki a Pinochet-rezsim rémtetteinek feltárása miatt egykor még emigrációba is kényszerült.

Panyi Szabolcs a díjátadó arról beszélt, hogy a magyar független újságírás úgy tudott fennmaradni, hogy intézményeket épített, és ezek körül támogató közösségeket hozott létre az egyre ellenségesebb környezetben. A politikai nyomás arra kényszerítette az újságírókat, hogy saját független szerkesztőségeket, hírportálokat és tényfeltáró műhelyeket alapítsanak.

Orbán Viktor kormánya saját hatalmi érdekei szerint alakította át a hirdetési piacot, közpénzt és kormányközeli tőkét használt fel korábban független médiumok felvásárlására és propagandává alakítására. Később a külföldi támogatások elvágásával próbálta megfojtani a független szerkesztőségeket, az újságírók egyre inkább az olvasók támogatására, előfizetéseire és adományaira támaszkodtak.

Ez az átalakulás hosszú éveket vett igénybe. Egy történelmileg atomizált, konformista és együttműködésre kevéssé hajlamos társadalomban sajnos idő kellett ahhoz, hogy a nyilvánosság kellően nagy része megértse: a független újságírás nem egyszerűen ingyenesen előállítható tartalom. Olyan közintézmény, amelyet az állampolgároknak aktívan fenn kell tartaniuk.

Ez a díj ezért nemcsak az újságíróké, szerkesztőké, fotósoké, jogászoké és a szerkesztőségek munkatársaié. Azoké az olvasóké és támogatóké is, akik életben tartották ezeket a szerkesztőségeket akkor, amikor a hatalom megpróbálta meggyengíteni vagy eltüntetni őket, mondta Panyi Szabolcs, aki kösözönet mondott a támogatásért, és azt is közölte: mivel a díj testületileg a magyar független újságíróké, ezért hazautazása után átadja azt a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ), hogy őrizze.

https://www.facebook.com/panyiszabolcs

A A Világ Sajtószabadság Hőse díjat vehette át a független magyar sajtó képviseletében Panyi Szabolcs Bogotában bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A képviselők azért hagyták ott a pártot, mert csütörtök éjfélkor lejárt a pártvezetés által kiadott ultimátum, ami szerint a párt tagjainak nyilatkozatot kellett aláírniuk arról, hogy nem tagjai semmilyen más külső szervezetnek, máskülönben azonnal kizárják őket.

Az ultimátum hátterében az áll, hogy Mateusz Morawiecki, a PiS alelnöke, korábbi kormányfő áprilisban új szervezetet alapított Fejlődés Plusz néven azzal a céllal, hogy megszerezze a jelenlegi jobboldali politikai oldal – azaz a Jog és Igazságosság párt, valamint a szélsőjobboldali Konföderáció és az ultranacionalista Lengyel Korona Konföderációja – tevékenységével elégedetlen választók támogatását.

A PiS-t irányító Jaroslaw Kaczyński ugyanakkor a legnagyobb lengyel ellenzéki párt létezését fenyegető lépésként értékelte Morawiecki kezdeményezését a 2027-es parlamenti választás előtt, és az új szervezet életre hívását az ellenzék felaprózását célzó, előre eltervezett összeesküvésnek nevezte.

A PiS három évvel ezelőtti lengyel parlamenti választásokon többek között azért vesztette el többségét, mert sokakat elriasztott a mértéktelen retorika, amellyel a párt támadta kritikusait és ellenfeleit, és a polgárokat hazafiakra és „a legrosszabb fajta lengyelekre” (Jarosław Kaczyński pártelnök szavai szerint) osztotta fel. Ez volt az oka annak is, hogy nyolc év kormányzás után kénytelen volt az ellenzékbe vonulni, annak ellenére, hogy a választásokon továbbra is a legerősebb erőként került ki: a nemzeti-katolikus párt képtelen volt koalíciót kötni.

A PiS szenved a szellemek miatt, amiket maga idézett meg. Három év óta a PiS tovább radikalizálódott, miközben a közvélemény-kutatásokban folyamatosan veszített támogatottságából – méghozzá olyan erők javára, amelyek jobbra állnak tőle. A párt egy része még nagyobb radikalitással próbálja visszaszerezni ezeket a támogatókat – még ha ez azzal is jár, hogy fel kell adni olyan álláspontot, amelyet a PiS eddig a nemzeti érdek elengedhetetlen részének tartott, mint például Ukrajna támogatása.

A Mateusz Morawiecki volt miniszterelnök köré csoportosuló pártszárny nem akart ebben részt venni, hanem inkább újra a középen álló választókat akarta megnyerni, akik csalódtak a Donald Tusk vezette jelenlegi kormányban. Kaczyński most kizárta őket a PiS-ből, elvesztették a párton belüli hatalmi harcot. Hogy saját pártként sikeresek lennének-e, egyáltalán nem biztos.

A A lengyel ellenzék szakadása bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Kormányzati átvilágítások, alkotmányos átrendeződés, óvatos jegybanki lazítás és egy figyelmeztető munkaerőpiaci adat: a hét azt mutatta, hogy a politikai fordulat és a gazdasági realitás nem ugyanabban a tempóban halad.

A HÉT ÜGYE

Ezer milliárd forintnyi Eximbank-ügy került a hatóságok elé. A Gazdasági és Energetikai Minisztérium négy Eximbank-finanszírozás miatt tett feljelentést ismeretlen tettes ellen. A kormány közlése szerint az ügyletek összértéke meghaladja az 1000 milliárd forintot, és közös jellemzőjük a magas kockázat, valamint a gyenge biztosítéki háttér.

A felsorolt tételek között szerepel a volt Sofitel és a Malév-irodaház 59 milliárdos finanszírozása, a Duna Aszfalt 126 milliárdos afrikai projektje, az egyiptomi vasútikocsi-program 576 milliárdos hitele és az Észak-Macedóniának adott 360 milliárd forintos konstrukció. Ezek egyelőre kormányzati állítások és feljelentések; büntetőjogi felelősségről majd a nyomozás és adott esetben a bíróság dönt.

Miért fontos? Az új kabinet legitimitásának egyik pillére az előző rendszer pénzügyeinek feltárása. A politikai haszon gyors lehet, a jogi bizonyítás viszont lassú — és a kettő közötti távolság dönti el, hogy elszámoltatás vagy állandó kampány lesz-e az ügyből.

Források: Kormány.hu: Eximbank-feljelentések

POLITIKAI FORDULAT

Orbán Viktor „ellenállást” hirdetett az új renddel szemben. A választási vereség után ellenzékbe került Fidesz békés ellenállási mozgalmat jelentett be. Orbán Viktor a Magyar Péter vezette kormány intézkedéseit, köztük a tizenkét éves parlamenti mandátumkorlátot és az Orbán-korszak intézményeinek átalakítását, a demokrácia sérelmeként értelmezi.

A kabinet ezzel szemben korrupcióellenes és jogállami helyreállításként mutatja be ugyanezeket a lépéseket. A vita ezért már nem pusztán arról szól, ki kormányoz, hanem arról is, milyen szabályok között rendezik át a hatalmat.

Miért fontos? A kormányváltás utáni első hónapok tesztje az lesz, hogy az intézményi korrekció egyszerre tud-e gyors és jogilag védhető maradni. A győztesnek is szüksége van fékekre; az ellenzéknek pedig több kell a sérelempolitikánál.

Források: AP: Orbán resistance movement · Daily News Hungary: alkotmánymódosítás és fejlesztési programok

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG

Vizsgálat indul a BYD-megállapodások és Szijjártó új állása miatt. A kormány vizsgálja a kínai BYD magyarországi beruházásaihoz kapcsolódó megállapodásokat, miután Szijjártó Péter volt külgazdasági és külügyminiszter vezetői állást vállalt a cégnél. A kérdés az, volt-e összeférhetetlenség a támogatások, engedélyek és állami kedvezmények kialakításakor.

A BYD szegedi gyára és budapesti regionális központja továbbra is jelentős iparpolitikai projekt. A vizsgálat tétje ezért nemcsak személyi, hanem az is, hogy a kínai tőkebehozatal feltételei mennyire átláthatók és közérdekűek.

Miért fontos? A „forgóajtó” – amikor egy döntéshozó rövid úton az általa támogatott vállalatnál köt ki – önmagában is bizalmi kockázat. Egy új kormány számára ez egyszerre korrupciós ügy és befektetői hitelességi próba.

Források: AP: BYD-vizsgálat

PÉNZ

Az MNB 5,75 százalékra vágta az alapkamatot. A Monetáris Tanács 25 bázisponttal, 5,75 százalékra csökkentette az alapkamatot. A lépés a lazítás folytatását jelzi, miközben az energiaárak, a forint sérülékenysége és a nemzetközi inflációs kockázatok továbbra is szűkítik a jegybank mozgásterét.

A döntés könnyíthet a hitelköltségeken, de nem varázspálca: a beruházási kedvet, a fogyasztást és a költségvetési finanszírozást csak fokozatosan befolyásolja.

Miért fontos? A magyar kamatpályát most két ellentétes erő húzza: a gyenge növekedés lefelé, a drága energia és a globális bizonytalanság felfelé. Innen már minden negyed százalékpontnak története van.

Források: MNB: Monetáris Tanács, 2026. július 21. · Budapest Business Journal: 5,75 százalékos alapkamat

MUNKA

Rekordközelben a külföldön dolgozók száma, csökken az itthoni létszám. A KSH második negyedévi adata szerint 4,633 millióan dolgoztak, közel 30 ezerrel kevesebben, mint egy éve. A hazai elsődleges munkaerőpiac létszáma mintegy 50 ezerrel esett, miközben 124 ezerre nőtt azok száma, akik magyarországi háztartáshoz kötődnek, de külföldi telephelyen dolgoznak.

Ez a mutató nem azonos a tartósan kivándoroltak teljes számával, mégis fontos jelzés: a demográfiai fogyás mellé ismét erősödő külföldi munkavállalás társul.

Miért fontos? A növekedési stratégia munkaerő nélkül elakad. Ha a magasabb termelékenység nem pótolja a fogyó aktív népességet, a vállalatok bérversenye, az automatizáció és a bevándorlás kérdése egyszerre kerül napirendre.

Források: KSH: foglalkoztatottság és munkanélküliség · Portfolio: külföldön dolgozó magyarok

Péntek este a világban

A hét globális kulcsszava ismét az energia lett. A közel-keleti háború, a száz dollár körüli olaj és az új amerikai vámok ugyanoda mutatnak: a geopolitika visszaült az inflációs kosárba.

KÖZEL-KELET

Újra eszkalálódott az amerikai–iráni konfliktus. Az Egyesült Államok egymást követő napokon támadott iráni katonai célpontokat, miközben Irán és a húszik a térség hajózási útvonalaira helyeztek nyomást. António Guterres ENSZ-főtitkár arra figyelmeztetett, hogy a válság kicsúszhat az ellenőrzés alól.

A katonai fejlemények közvetlen gazdasági következménye a drágább és bizonytalanabb energiaellátás. A Hormuzi-szoros és a Vörös-tenger egyszerre vált kockázati gócponttá.

Miért fontos? A konfliktus már nem regionális hír: az olajárakon, a szállítási díjakon és az infláción keresztül minden importőr ország pénztárcáját eléri. Magyarország különösen érzékeny az energiaár és a forint együttes mozgására.

Források: The Guardian: közel-keleti válság · The Guardian: piacok, olaj és vámok

OLAJ ÉS PIACOK

A Brent száz dollár körül: visszatért az inflációs félelem. Az olaj ára a hét végén ismét a hordónkénti 100 dolláros szint közelébe, rövid időre fölé került. Az európai részvénypiacok pénteken valamelyest megnyugodtak, amikor az ár visszaesett e lélektani határ alá, de a volatilitás megmaradt.

A magas energiaár egyszerre rontja a vállalatok marzsát, emeli a fogyasztói árakat és késleltetheti a kamatcsökkentéseket. A piac most nem azt árazza, hogy tartósan száz dollár lesz az olaj, hanem azt, hogy senki sem tudja, meddig tarthat a zavar.

Miért fontos? A 2022 után kialakított európai energiapolitikai pufferek csökkentik, de nem szüntetik meg a sérülékenységet. A következő hetek kulcsa nem egy napi jegyzés, hanem a hajózási útvonalak tényleges átjárhatósága.

Források: The Guardian: piacok, olaj és vámok · IMF: World Economic Outlook Update, 2026. július

VILÁGKERESKEDELEM

Trump új jogcímen építette vissza a vámfalat. Az amerikai kormány 10–12,5 százalékos vámot vezetett be több tucat kereskedelmi partnerrel szemben, a kényszermunkával előállított termékek elleni fellépésre hivatkozva. Az új konstrukció a korábbi, jogilag megtámadott általános vámrendszert váltja fel.

A lépés az EU-t, az Egyesült Királyságot, Kanadát, Ausztráliát és más partnereket is érinti. A rövid távú hatás országonként eltér, de a kiszámíthatatlanság önmagában is költség: elhalaszthat beruházásokat és újrarajzolhatja az ellátási láncokat.

Miért fontos? A vám immár nem egyszeri tárgyalási fenyegetés, hanem állandó amerikai gazdaságpolitikai eszköz. Európa számára a válasz nem csupán ellenlépés lehet, hanem belső piacának mélyítése és a stratégiai függés csökkentése.

Források: The Guardian: új amerikai vámok · The Guardian: piacok, olaj és vámok

KAMATOK

Az EKB kivárt: 2,25 százalékon maradt a betéti ráta. Az Európai Központi Bank változatlanul hagyta három irányadó kamatát; a betéti ráta 2,25, a fő refinanszírozási ráta 2,40, a hitelkamat 2,65 százalék maradt. A döntéshozók szerint az energiaár-sokk teljes inflációs hatása még nem látható.

Az EKB nem jelölt ki előre kamatpályát, és ülésről ülésre, az adatok alapján dönt. A jegybank ezzel időt vásárol: nem akar sem túl korán lazítani, sem egy átmeneti ársokkra túlreagálni.

Miért fontos? Az EKB óvatossága a régió egészének pénzügyi feltételeit befolyásolja. A magyar jegybanknak is nehezebb gyorsan vágni, ha Frankfurt kivár és közben az energia drágul.

Források: EKB: monetáris politikai döntés, 2026. július 23.

NÖVEKEDÉS

Az IMF 3 százalékos világgazdasági bővülést vár 2026-ra. A Nemzetközi Valutaalap júliusi frissítése 3,0 százalékos globális növekedést jelez 2026-ra és 3,4 százalékot 2027-re. Az euróövezet idei előrejelzése mindössze 0,9 százalék, miközben a világ fogyasztóiár-emelkedését 4,7 százalékra teszi.

Az IMF szerint a háború és a technológiai beruházási hullám ellentétes irányba húzza a gazdaságot: az energiaár-sokk fékez, az AI-beruházások támaszt adnak. A jelentés célzott, ideiglenes támogatást javasol a sérülékeny háztartásoknak a széles árstopok helyett.

Miért fontos? A világgazdaság nem recesszióban, hanem gyenge és egyenetlen növekedésben van. Ez politikailag kényelmetlenebb: nincs egyetlen nagy összeomlás, csak sok apró, tartós nyomás a költségvetéseken és a háztartásokon.

Források: IMF: World Economic Outlook Update, 2026. július

Az összefoglaló az AI segítségével készült, a képet a ChatGPT készítette

A jövő hét három kérdése

1. Meg tudják-e nyitni és biztonságossá tenni a kulcsfontosságú közel-keleti hajózási útvonalakat, vagy tartósan beépül a háborús felár az energiába?
2. Az Eximbank-ügyekben megjelennek-e ellenőrizhető dokumentumok és konkrét nyomozati lépések, vagy a vita a politikai állítások szintjén marad?
3. A Federal Reserve a magasabb energiaár és az amerikai vámok mellett is kivár-e, vagy már kamatemelési kockázatról beszél?

A Hétfőtől péntekig – az Infovilág heti összefoglalója bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

„Döntött a kormány: ahogy vállaltuk, szeptember 1-től áfamentessé tesszük a vényköteles gyógyszereket” – írta a kormányfő.Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter azt írta a Facebook-oldalán: a vényköteles gyógyszerek áfájának 0 százalékra csökkentése nem hirtelen ötlet, és „nem utólag kitalált ígéret”, hanem a Tisza nyilvánosan elérhető, hivatalos kormányprogramjának része.

A tárcavezető kiemelte: a vényköteles gyógyszerek áfamentessége különösen azoknak jelent segítséget, akik betegségük miatt rendszeresen többféle vagy drágább gyógyszert kénytelenek kiváltani. Minél több gyógyszert kell valakinek megvásárolnia, annál többet számíthat számára az áfacsökkentés – fűzte hozzá.

Magyarországon a vényköteles gyógyszerek eddig a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs alá tartoztak – függetlenül attól, hogy a készítmény társadalombiztosítási támogatásban részesül-e -, szemben a 27 százalékos általános áfakulccsal.

A Szeptember 1-jétől áfamentesek a vényköteles gyógyszerek bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.