Miután egyetlen hónap alatt 655 céget törölt a cégbíróság, így az elmúlt tizenkét hónapra jut a sokéves törlési statisztika valamennyi dobogós hónapja. Tavaly novemberben 623, az idén májusban 630 cég szűnt meg, ezt követte a mostani rekord. Ezek után nem meglepő, hogy a megszűnések számát tekintve az idén minden bizonnyal megdől a 2010-i 5200-as negatív csúcs.
„Hiába emelkedik az ágazat kibocsátása és megrendelés-állománya, ha a növekedés csak egy szűk területet érint, és a legnagyobb bajban levő mikro- és kisvállalkozások nem jutnak a közelébe” – mondja Tóth Tamás, az Opten ügyvezetője. Az igazgató szerint az ágazat kis cégeinek alapvető problémája, hogy referenciák és kapacitások hiányában nem rúgnak labdába olyan nagy beruházások esetében, mint az autópálya- vagy a stadionépítések. Ezért fordulhat elő, hogy a frissen kezdeményezett, feltehetően törléssel végződő eljárások száma a múlt időszakban ismét emelkedni kezdett.
A megszűnések mögött most még jobbára a tavaly megkezdett felszámolási eljárások húzódnak meg, ezek adják a jelenlegi megszűnések kétharmadát. Ugyanakkor az új eljárások között egyre nagyobb súllyal szerepelnek a kényszertörlések (357 eljárás), számuk már meg is haladja a felszámolások és végelszámolások összesített értékét (összesen 300 eljárás). Így jövőre várhatóan a kényszertörlés veszi át a leggyakoribb megszűnéshez vezető eljárás szerepét a felszámolástól.
„A kényszertörlés intézményének bevezetése egyszerűsítette az adminisztratív kötelezettségeiket sem teljesítő cégek megszüntetésére irányuló hatósági erőfeszítéseket, egyúttal tiszta vizet öntött a pohárba: kevesebb az olyan költséges és eredménytelen felszámolási eljárás, amely a hitelezők kintlévőségének teljes veszteségleírásával zárul. A hitelezőkre ugyanakkor ez az eljárástípus többletterhet ró, mert a felszámoló biztosok hivatalból kezdeményezhették a cégvezetők bírósági felelősségre vonását, a kényszertörlési eljárás esetében viszont ez a feladat a hitelezőkre hárul. „Sajnos, a tapasztalatok szerint ez sokszor elmarad, ami rontja a fizetési morált” – mondja Tóth Tamás.
Meglepő: októberben erős emelkedést mutatott az új cégek száma is az ágazatban, de a 391 cégalapítás még mindig messze elmarad mind a megszűnések, mind a korábbi alapítások számától. „Úgy tűnik föl, a kedvezőtlen piaci környezet és a nagyobb hatósági szigor huzamosabb időre véget vetett annak a gyakorlatnak, hogy egy megszűnő cégre egynél több új társaság alapítása legyen az ágazat válasza” – mondja Tóth Tamás.
A lakossági ingatlan-beruházások gyarapodása továbbra is várat magára, jóllehet, a folyamatosan csökkenő jegybanki alapkamat kedvező hátteret kínálna a jelzálog-fedezetű forinthiteleknek. A reálkeresetek növekedése ellenére azonban a hitelkeresleti oldal továbbra is rendkívül alacsony szinten vesztegel. „Az utóbbi évek súlyos ingatlanpiaci problémái jó időre elvették a lakosság kedvét a lakásvásárlástól és -felújítástól. Ebből a csapdából csak a bizalmi indexek javulása, a támogatott lakáshitelek megerősítése és a devizahitelek kérdésének megnyugtató megoldása jelentene kiutat; szerencsés együttállásukra azonban még jó ideig várni kell. A lakossági ingatlan-beruházások nélkül pedig a kis építőipari vállalatok helyzete továbbra is kritikus marad” – mondja az Opten ügyvezetője.
A bizonytalan üzleti környezetben az üzleti partnerek kiválasztásának továbbra is kiemelt szerepe van, ezt támasztja alá az Opten rendkívül magas szinten álló Cégfluktuációs Indexe (Opten – CFI), amely az adott időszak elején működő cégek számához mérte az időszak alatt frissen alapított és megszűnt cégek számát.