A neve Laki, és 230 éve még a francia forradalom kitöréséhez is köze volt, nem csak a hamu- és lávafolyamokhoz. Izland történetében katasztrofális volt a Laki-vulkán 1783. évi kitörése. A Laki a hasadékvulkánok közé tartozik, 25 kilométer hosszú hasadékán 12,5 köbkilométernyi láva ömlött ki és mintegy 3 köbkilométernyi laza vulkáni törmelék repült a magasba. Ez volt a történelmi idők legnagyobb hasadékvulkáni kitörése.

A dél-izlandi vulkán 1783. június 8-án tört ki először, amikor kb. 130 krátere szinte egyszerre robbant fel. A tűzhányó októberig folyamatosan aktív maradt, az utolsó kitörésre 1784 tavaszán került sor. A Föld légkörébe hatalmas mennyiségű mérgező hidrogénfluort és kéndioxidot tartalmazó gáz került a 15 kilométer magas vulkáni füstoszlopból, nyolcvanszor annyi, mint a Saint Helens kitörésekor 1980-ban.

A láva 500 négyzetkilométernyi területet borított el, a visszahulló vulkáni törmelék pedig nemcsak a szigetet, hanem a távoli környéket is befedte. Az eget hónapokon át porfelhő sötétítette el, és a rossz látási viszonyok miatt szüneteltetni kellett a halászatot, ami a legfőbb élelmiszerforrástól zárta el a lakosságot. A Laki kitörése nem csak Izlandon követelt emberéleteket. A mérgező gázokat Európa felé sodorták az uralkodó szelek, s a kénes köd, a fluorral teli csapadék a kontinensen is rengeteg áldozatot szedett, a szibériai Altaj-hegységtől a Mexikói-öbölig érezhető volt hatása.

A Laki nyolcvanszor nagyobb mennyiségű vulkáni gázfelhőt bocsátott ki, mint a Mount St. Helens, bár ez utóbbi vulkánnak sokkal nagyobb volt a robbanó ereje. De éppen azért, mert a Laki gyengébb volt, a kiokádott gázok háromnegyede az alsóbb légkört (a troposzférát) érte csak el, azt a szintet, ahol az esők, a szokásos felhők és az uralkodó szelek képződnek. A kitörés csúcspontján, két nap alatt annyi kén-dioxid termelődött, amennyit az európai ipar egy év alatt produkál.

Néhány órán belül a Laki vulkán hatalmas mennyiségű savas esőt idézett elő dél-Izland felett. Normális esetben az uralkodó szelek északi irányba, a Sarkkör felé vitték volna ezt a mérgező párát, de 1783 nyara nem volt megszokott. Északkelet-Európa felett akkor egy nagy nyomású légköri képződmény uralkodott, melynek állandó hullámai délkeleti irányba, az európai szárazföld felé sodorták a szeleket, és benne a Laki mérgező gőzeit és gázait.

Izland történetének legnagyobb katasztrófája egyben a Föld északi féltekéjére kiható légköri, gazdasági válságsorozatot is eredményezett. Izland lakosságának negyede pusztult el a szerencsétlenségben. Sokan a mérgező gázoktól, mások a kitörést követő éhínségben, ugyanis a sziget állatállományának 50-80%-a is áldozatául esett a katasztrófának.

Európát és Észak-Amerikát július elejére teljesen beborította a mérgező, ködszerű gázfelhő, amely a Napot is elhomályosította. Több helyütt a világvége eljövetelét látták az eseményben. Csak a Brit-szigeteken több mint húszezren estek a légzési nehézségek áldozatául. Több szemtanú, köztük Benjamin Franklin is beszámolt a pernyeszerű, ködös felhőről.

A 1783–84 tele a megváltozott légköri viszonyok miatt rendkívül hideg és csapadékos volt, ami a tél vége felé soha nem látott jeges áradásokat okozott Párizstól Prágáig. Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy 1784-ben lecsökkent a haszonállat-populáció és a rossz időjárás nagyon alacsony gabonatermést eredményezett. Főleg Európában áruhiány és éhínség alakult ki.

1784: Alaszka észak-nyugati vidékein a 400 éve leghidegebb nyarat, Szibériában a 500-600 éve leghidegebb telet hozta, mégpedig a tudósok szerint azért, mert a kéndioxid vízzel kölcsönhatásba lépve apró kénsavrészecskékké alakult, amelyek elzárták a napfény útját. Ám a modellek szerint Indiában és Afrikában némi melegedés következett be – amire a tudósok nem számítottak.

Egy korabeli beszámoló szerint a Nílus szintje sem 1783-ban, sem 1784-ben nem emelkedett a kellő magasságba, nem öntötte el a termőföldeket, ezért nem lehetett vetni, és a Nílus-völgy lakosságának 17 százaléka éhen halt. Mi több, abban az időben Indiában is aszály pusztított.

Becslések szerint a vulkánkitörés áldozatainak számát 150–200 ezer közé teszik, egyes történészek szerint pedig közvetve egyik okozója volt a francia forradalomnak. Kétségtelen, hogy az egyik első olyan globális klímakatasztrófa volt, amiről hiteles források maradtak fent a világ szinte minden pontjáról. Az idei izlandi vulkánkitörésről itt nézhet meg képeket.