Az Európai Unió azon van, hogy a tagországok szigorú költségvetési politikát folytassanak, a központi bankok lépjenek fel az infláció visszaszorítására, és hogy a kormányok csak korlátozottan avatkozzanak be a gazdaságba – olvasható a Wall Street Journal-ben. Két tagállam, Magyarország és Nagy-Britannia azonban unortodox irányt választott, ám most mindkettő igencsak jó teljesítményt tud felmutatni, ideértve a magas növekedési ütemet és a munkanélküliség látványos csökkenését.

„A Lázár-ügy – veszélyben a szólásszabadság?” címmel a tekintélyes gazdasági lap, az Economist arról számol be, hogy a mai magyar sajtóban nehéz jó állást találni, ezért keltett nagy megrázkódtatást, hogy politikai nyomásra hivatkozva kb. 30 szerkesztő mondott fel az Origónak Sáling Gergő menesztése után. A tudósítás felidézi, hogy Lázár János, akit a cikk Orbán Viktor többé-kevésbé felkent utódjának minősít, a róla szóló leleplezés nyomán visszafizette a kétmilliós szállásköltséget. Ám az afférnak lehetnek további elágazásai, hiszen vannak hírek arról, hogy a kormány a hírportál kritikus hangvételének tompítására igyekezett rávenni a tulajdonos Magyar Telekomot. A szólásszabadság szempontjából nyugtalanságot kelt a reklámadó is. Ha elektronikus oldalak és kereskedelmi tévék zárnak be, az jól jönne a kormány propagandagépezetének számító állami rádió és televízió számára. Utóbbi csatornáin a miniszterek és kormánypárti politikusok kétszer annyi időt kapnak, mint az ellenzék képviselői. A harmadik kellemetlen ügy, hogy a Kehi lerohanta a Norvég Alap pénzeit kezelő három társaság irodáit. Magyar hivatalosságok azt állítják, hogy szó sincs a civil szféra elleni hadjáratról.

Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője viszont azt mondja, hogy számukra nagyon zavaró lett volna, ha nem kerülnek fel a kormány fekete listájára. 

Magyarországon még kormányhű újságírók is úgy találják, hogy a reklámadó-törvénnyel túl messzire megy az Orbán-kabinet – írja honlapján a német közszolgálati rádió, a Deutsche Welle. De a széles körű és példátlan tiltakozás sem segített: a parlament gyorsított eljárással hagyta jóvá a vitatott jogszabályt, amely a hirdetési bevételeket adóztatja meg. Az intézkedés leginkább az RTL-t sújtja; az ATV, az ország egyetlen független hírtelevíziója pedig súlyos pénzügyi zavarba kerül, egyes szerkesztőségeket pedig egyenesen a csőd fenyeget.
 
A média csaknem unisono a sajtószabadság elleni újabb támadásnak tekinti a szabályozást. Nagy Csaba, a 168 Óra digitális változatának főszerkesztője úgy fogalmaz, hogy ami történt, az figyelmeztetés az összes, még független orgánum számára. Az üzenet az, hogy ha nem viselkedtek jól, akkor egy héten belül olyan törvényt hozunk, amellyel kicsinálunk benneteket. Még Gajdics Ottó, a Lánchíd Rádió főnöke is úgy látja, hogy a reklámadóval a gyárat teszik tönkre, ahelyett, hogy jobb termék előállítására kényszerítenék. Nagy Csaba azt mondja, a médiában a félelem légköre uralkodik. A 168 Órában pl. egyre kevesebb cég hirdet, mert félnek, hogy elvesztik az állami megbízatásokat, vagy meghurcolják őket.

A mai teljes nemzetközi lapszemle itt olvasható; tessék kattintani!