Az építési engedélyek számát tekintve az első negyedévben megfigyelhetőhöz hasonló ütemben folytatódott a növekedés a második negyedévben is.

Az épített lakások száma a növekedés ellenére alacsony, a válságot megelőző 2008. év első félévében használatba vett lakások 29%-ának felel meg. Az új lakások számának alakulása látványos területi különbségeket mutat. A 2013. év első félévével összevetve az idén eddig 18%-kal kevesebb lakás épült a megyei jogú városokban és 66, illetve 47%-kal több a kisebb városokban és a községekben. A fővárosban ugyanekkor hatodával nőtt az átadott lakások száma.

Az összes lakás több mint fele (1660) Közép-Magyarországon épült. Ezenkívül csak Győr-Moson-Sopron megyében figyelhető meg számottevő építési tevékenység, ott meghaladta a 400-at a használatba vett lakások száma. Észak-Magyarországon és Dél-Alföldön csökkent a lakásépítés (39, illetve 67%-ra).

Az év első hat hónapjában kiadott lakásépítési engedélyek száma 23%-kal meghaladja a használatba vett lakásokét. A 4009 kiadott építési engedély 18%-kal több, mint a megelőző év azonos időszakában, azonban a 2008. I. félévihez mérten még mindig alacsony, annak ötödét sem éri el. Győr-Moson-Sopron megyében 900-nál több lakás építését tervezik, az új engedélyek csaknem negyedét ott adták ki. A Közép-Magyarországon kiadott 1500 építési engedély 28%-kal több, mint az előző év azonos időszakában. 

Az idei első félévében az építtetői kör összetétele alig változott az egy évvel azelőttihez képest: a természetes személyek által épített lakások aránya57, a vállalkozások által építetteké pedig 41%. Budapesten az összes lakás 72%-át építtették vállalkozók. A tárgyidőszakban mindössze 69 lakás épült önkormányzati megbízásból.

Az új lakások építési célok szerinti megoszlása is hasonló az előző év azonos időszakához. A lakások saját használatra 55, értékesítésre 42, bérbe adásra 3%-a épült.

Jogi személyiségű gazdasági társaságok a kivitelezői a használatba vett lakások 62%-ának, az egyéni vállalkozások a lakások 31%-át építették.

Az újonnan épült lakóépületek között a családi házak aránya 54, a több szintes, több lakásos épületeké 42%. A lakóparki lakások aránya változatlanul 2%.

Az első felében a használatba vett lakások átlagos alapterülete 98 m2 volt, ez 2 m2-rel kevesebb, mint annak előtte. A 100 m2-esnél nagyobb lakások aránya 39%, akárcsak az előző év azonos időszakában, a 60 m2 alatti lakások aránya kissé emelkedett (30-ról 34%-ra).

A vizsgált időszakban 482 lakás szűnt meg. 90 üdülőépületben 127 üdülőegységet építettek és 144 üdülőépületben 197 üdülőegységre adtak ki építési engedélyt. A használatba vett üdülőegységek száma 23%-kal nőtt az előző év első feléhez képest, az engedélyezett üdülőegységeké több mint kétszeresére emelkedett. Az új üdülők átlagos alapterülete 89 m2, 3 m2-rel nagyobb ugyanezen időszakban.

A kiadott új építési engedélyek alapján 2308 lakóépület és 2560 nem lakóépület építését tervezik. A lakóépületek esetében ez 11, a nem lakóépületeknél 10%-os növekedés. A nem lakóépületek közül 21%-kal nőtt az ipari épületekre kiadott engedélyek száma, ugyanakkor a mezőgazdasági és a kereskedelmi épületekre kiadottaké 24, illetve 4%-kal csökkent.