A projekt eredményeként a hallgatók hatékonyabban tudnának tanulni, az újságírók pedig gyorsabban tudnák ellenőrizni forrásaikat. Több németországi, hollandiai, egyesült királyságbeli és egyesült államokbeli múzeum is jelezte érdeklődését az új technológia iránt.
Az adatok mindenütt jelen vannak: az emberek és a gépek (mint például az éghajlati adatokat, műholdas felvételeket, digitális fényképeket és videókat, a vásárlási tranzakciók adatait, GPS-jeleket stb. gyűjtő érzékelők) egyaránt létrehozhatnak adatokat. Ezek az információk valóságos aranybányának számítanak. Ugyanakkor kihívást jelentenek: napjaink adathalmazai olyan óriásiak és feldolgozásuk olyan összetett folyamat, hogy mindez új ötleteket, eszközöket és infrastruktúrákat igényel.
A CEEDs projekt (@ceedsproject) kutatói interaktív környezetbe helyezik át az óriási méretű adathalmazokat, hogy az emberi elme könnyebben tudjon új ötletekkel előállni. Kifejlesztették az XIM (eXperience Induction Machine) rendszert, amely a virtuális valóság segítségével lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy „belépjenek” a nagy adathalmazok belsejébe. Ez az immerzív, multimodális környezet, amelyet a barcelonai Pompeu Fabra Egyetemen alakítottak ki, az érzékelők széles skálájával van felszerelve, amelyek révén a rendszer megfelelő módon tudja bemutatni az információkat a felhasználóknak, folyamatosan ahhoz igazodva, hogy az adatok vizsgálata során mik a reakcióik. A rendszer figyeli az olyan reakciókat, mint a gesztusok, a szemmozgások vagy a szívritmus, és ezek alapján kiigazítja az adatok bemutatásának módját.
Jonathan Freeman, a londoni Goldsmith Egyetem pszichológiaprofesszora és a CEEDs projekt koordinátora, kifejtette: „A rendszer felismeri, amikor a résztvevők fáradni kezdenek, vagy túlterhelik őket az információk, és ennek megfelelően alkalmazkodik. A rendszer vagy egyszerűsíti a megjelenítést, hogy csökkentse a kognitív terhelést, és ezáltal kisebb stressz érje a felhasználót, hogy az jobban tudjon összpontosítani, vagy az adatmegjelenítésen belül olyan területre irányítja, ahol kisebb az információterhelés.”
A CEEDs kutatói először idegkutatók egy csoportján próbálták ki a gépet (BrainX3). A gép a tudományágukban létrejövő, rendszerint hatalmas adathalmazokat vizuális és hangingerekkel animálta. A gép tudatküszöb alatti jelekkel, például villogó nyilakkal az idegkutatók számára potenciálisan érdekesebb adatterületekre irányította őket. Az első kísérleti projektek már bizonyították, hogy ez a megközelítés hatékonyan nyújt újszerű betekintést az agy szerveződésébe.
A múzeumoktól a boltokig
A CEEDs projekt eredményeinek számos lehetséges alkalmazása létezik a műholdas képek vizsgálatától a kőolajkutatáson, a csillagászaton és a közgazdaságon át a történelmi kutatásig. „Potenciálisan minden olyan területen alkalmazható, ahol a hatalmas mennyiségű adat vizsgálata sok időt és hihetetlen erőfeszítést igényel” – tette hozzá Freeman professzor. „Az a tapasztalatunk, hogy az emberek fizikailag képtelenek elemezni minden eléjük táruló adatot, azon egyszerű oknál fogva, hogy ez mennyire időigényes. Minden olyan rendszer, amely képes felgyorsítani és hatékonyabbá tenni az eljárást, rendkívül értékes.”
Az CEEDs rendszer a felhasználók visszajelzéseinek összegyűjtéséhez és az azokra való reagáláshoz nyújthat segítséget olyan helyeken, mint a boltok, múzeumok, könyvtárak és koncertek. A fizikailag létező és a virtuális osztálytermekben az egyetemi előadók a hallgatók figyelméhez igazítva előadásukat hatékonyabban tudnák oktatni őket. A CEEDs technológiáját két éve alkalmazzák Németországban a bergen-belseni holokauszt-emlékműnél, és hollandiai, nagy-britanniai és egyesült államokbeli múzeumokkal is tárgyalások folynak a II. világháború befejeződéséről 2015-ben megrendezendő megemlékezések előkészítése keretében. A projekt-munkacsoport több jótékonysági, kereskedelmi és közszervezettel folytat jelenleg tárgyalásokat arról, hogy fokozottabb mértékben igazítsa hozzá az igényeikhez a CEEDs rendszerek skáláját. Olyan alkalmazásokról is folynak megbeszélések, mint például egy virtuális bolti környezet létrehozása egy nemzetközi repülőtéren, valamint Afrikában a talajminőség és az éghajlat megjelenítése, ami segítséget nyújtana a helyi gazdálkodóknak a terméshozamok optimalizálásához.
Az óriási méretű adathalmazok maximális kiaknázása
A CEEDs egy nagy projekt: kilenc országban (Finn-, Francia-, Német-, Görög-, Magyar-, Olasz-, Spanyolország, Hollandia és Nagy-Britannia) 16 partner dolgozik együtt azon, hogy optimalizálják az óriási méretű adathalmazokkal kapcsolatos emberi felfogást. Erre az innovatív kezdeményezésre az EU 6,5 millió EUR-t fordít a jövőbeni és kialakulóban lévő technológiák projekt (@fet_eu) keretében.
Az EU nem csak kutatási projekt keretében igyekszik kiaknázni az óriási méretű adathalmazokban rejlő lehetőségeket. Az Európai Bizottság nemrégiben felhívást intézett a tagállamok kormányaihoz, hogy ráébressze őket az óriási méretű adathalmazokkal kapcsolatos forradalomra (A Bizottság felhívja a tagállamok figyelmét, hogy ne menjenek el lehunyt szemmel a „big data” mellett), és a politikai és jogi eszközök teljes skáláját felhasználva igyekszik maximálisan kiaknázni az adatközpontú gazdaság nyújtotta lehetőségeket (további információk).
Neelie Kroes (@NeelieKroesEU) a digitális politikáért felelős biztos így nyilatkozott: „Az óriási méretű adathalmazoktól nem kell félni. Az ehhez hasonló projektek révén átvehetjük az irányítást az adatok felett, és nekiláthatunk a problémák megoldásának. A vezetőknek meg kell barátkozniuk az óriási méretű adathalmazokkal.”
Az Euronews videója – A Futuris program
Jonathan Freeman professzor, CEEDs-projektkoordinátor blogbejegyzése – A CEEDs projekt etikai alapkérdései
Paul Verschure professzor, a CEEDs projekt tudományos koordinátorának TEDx előadása – Az óriási méretű adathalmazoktól az óriási ötletekig