Giró-Szász András elmondta: a kormány szerdán meghatározta az Emberi Erőforrások Minisztériuma számára, hogy a felsőfokú oktatásban az állam által finanszírozott hallgatók száma nem lehet kevesebb a tavalyinál, azaz 55 ezernél. Ez alsó határ, ennél csak több lehet a felsőoktatásba belépő hallgatók száma – jelezte, hozzátéve: a keretszámok eltörlésével a felsőoktatási intézményekbe bejutás egyetlen feltétele az adott pontszám elérése lesz.
A pontszámokat a jogszabály alapján december 31-ig kellene megállapítani, ugyanakkor az Emberi Erőforrások Minisztériuma vállalta, hogy karácsonyig nyilvánosságra hozzák. Arról, hogy addig már csak két munkanap van, azt mondta: egy kormány nem munkanapokban gondolkodik, öt nap áll rendelkezésre ennek kialakítására.
A kormányszóvivő megerősítette, az állam mindenkinek, aki eléri a minőségi küszöböt, elvégzi meghatározott időn belül a felsőoktatási tanulmányait, diplomát szerez, és Magyarországon kíván elhelyezkedni, kifizeti a tanulmányai költségét.
Emlékeztetett arra, hogy a kabinet felállított három delegációt, amely az oktatási intézmények adósságrendezésével, az uniós önrész átvállalásával, és az állam és a magánszféra részvételével kialakított PPP-konstrukció megoldásával foglalkozik. Az első két tételre egyaránt 10–10 milliárd forintot különítenek el, a harmadik tételről nem mondott számot, arra hivatkozva, hogy jelenleg megállapodás előtt áll az állam.
Ha a jövő évi költségvetési sor mellé e három intézkedés számait hozzáadják, amely mintegy 50 milliárdot tesz ki, és kalkulálnak a felülről nyitott új felvételi rendszerrel, akkor legalább 24 milliárd forinttal több pénz jut 2013-ban a felsőoktatásra, mint előző évben. Jelentős többletforrások várhatók a pedagógus- és sportösztöndíjak rendszerén keresztül is – fűzte hozzá.
Kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a kormány határozott álláspontja: a diplomák minőségén és a lemorzsolódások arányán egyaránt javítani kell. Magyarország közpénzből nem jóléti államok orvosait és értelmiségeit akarja képezni – jelentette kie.
Hozzátette: a diákhitellel, illetve a hallgatói szerződéssel kapcsolatos rendelkezéseket és a további paramétereket a szaktárca dolgozza ki. Azt kérte, a diákok várják meg, milyen konstrukció születik majd, felesleges előre kalkulálni.
Arról, hogy lesz-e részösztöndíj, azt mondta: nem lesz, mert az szembemenne az egész rendszer logikájával.
A diákok megmozdulásairól, illetve a HÖOK-elnökének szerdán kezdett ülősztrájkjáról azt mondta: minden ilyen típusú véleménynyilvánítás a demokrácia sajátja. Ha a diákok úgy érzik, a kormány mást mond, mint amit helyesnek tartanak, akkor mondják el a véleményüket.
Azt mondta, a Parlament előtt ülősztrájkot folytató Nagy Dávidot, a HÖOK-elnökötBalog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere tájékoztatta kormányülésen született határozatról.
Nagy Dávid, aki a kormányülés kezdetekor foglalta el az Országgyűlés épületével szemben felállított széket, az MTI-nek azt mondta: addig sztrájkol, amíg sajtótájékoztató vagy személyes tájékoztatás keretében információt nem kap a kormány üléséről.
Giró-Szász András jelezte: a kormány szándéka a múlt napokhoz hasonlóan, hogy bevonja a hallgatói önkormányzatot a megbeszélésekbe. A tárca vezetője a rektori konferenciával eddig is tárgyalt, és ezután is nyitott az egyeztetésekre – tette hozzá.
Középiskolások demonstráltak az MTA épülete előtt
Középiskolások demonstráltak a felsőoktatás tervezett átalakítása ellen szerdán Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) épülete előtt. A megmozduláson több mint ezren vettek részt, a felszólalók elsősorban az általuk kiszámíthatatlannak tartott felsőoktatás-átalakítás és a hallgatói szerződések ellen tiltakoztak.
A Téli Rózsás Diákforradalom néven meghirdetett demonstráción középiskolások szólaltak fel, akik a kormány felsőoktatási elképzeléseit bírálták, mivel szerintük azok kiszámíthatatlanok és tartalmuk naponta változik.
A diákok továbbra is elfogadhatatlannak tartják a hallgatói szerződés bevezetését, mert álláspontjuk szerint nem a fiatalak „röghöz kötésére”, hanem kiszámítható és valódi munkahelyteremtésre lenne szükség. A felszólalók esélyegyenlőséget követeltek a hátrányos helyzetben élő, ám tehetséges fiatalok számára a felsőoktatásban.
A demonstráción a Magyartanárok Egyesületének alelnöke szolidaritásáról biztosította a „kialakulóban lévő diákmozgalmat”. A tanárokat tömörítő szervezet felelős tárgyalásokat követelt az érintett felek bevonásával.
A demonstrálók, akik az ország több mint negyven gimnáziumából és középiskolájából érkeztek, nem sokkal délután öt óra után rendőri felvezetéssel elindultak a József Attila utcán és a Bajcsy-Zsilinszky úton át a Margit híd irányába, hogy ott a tervek szerint rózsákat szórjanak a Dunába.
(18,58) A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája levelet intézett dr. Balog Zoltánhoz,
az emberi erőforrások miniszteréhez. A írást a HÖOK az Infovilág rendelkezésére bocsátotta közlés céljából. A kérésnek szerkesztőségünk tájékoztatási célból eleget tesz. A levelet Nagy Dávid, a HÖOK elnöke írta alá.
„Tisztelt Miniszter Úr!
Üdvözöljük, hogy a korábbi bejelentésekhez és intézkedésekhez képest legalább az államilag finanszírozott képzésbe felvehető hallgatók számával kapcsolatosan előrelépést hozott a mai kormánydöntés. Értékeljük azon gesztusát is, hogy erről személyesen tájékoztatta a HÖOK elnökét.
Az is világos ugyanakkor, hogy a hallgatói szerződés, az intézményi autonómia és a felsőoktatási forráskivonások ügyében nem történt előrelépés.
Az ezekre vonatkozó álláspontunkat továbbra is fenntartjuk.
Tekintettel arra, hogy az adatszolgáltatás elmaradása és az elmúlt hetek bizonytalansága miatt már most is jelentős sérelem éri a felvételizők jogait, a legsürgetőbb jelenleg a 2013. évi felvételi eljárás ügyének mielőbbi megnyugtató rendezése.
Ennek érdekében még a karácsonyi ünnepeket megelőzően készek vagyunk ismét tárgyalóasztalhoz ülni, ezért tisztelettel kérjük, hogy a vonatkozó, részleteket és konkrétumokat is tartalmazó előterjesztéseket küldje meg számunkra. Az egyeztetést a következő kérdések mentén javasoljuk lebonyolítani:
1. Milyen arányban oszlik meg a ma bejelentett 55 000 fős létszámkeret a különböző képzési szintek között (alap- és mesterszak, osztatlan, doktori és felsőoktatási szakképzés)? Ténylegesen hányan kezdhetik meg felsőfokú tanulmányaikat a most érettségi és felvételi előtt álló diákok közül?
2. Mi alapján kerülnek meghatározásra a szakonkénti felvételi ponthatárok az érettségi eredmények és a felvételi jelentkezések megoszlásának ismerete nélkül?
3. Pontosan mekkora a 2013. évi felsőoktatási költségvetési ráfordítás, ez több, vagy kevesebb a 2011-es szintnél, beleértve a szakképzési és innovációs járulékokat is, amelyek már nem állnak az intézmények rendelkezésére?
4. A 24 milliárd forint többletforrás milyen célokra használható fel, és kompenzálja-e azokat az elvonásokat, amelyeket az év folyamán már megvalósultak, illetve azokat, amelyekről a tegnapi napon tájékoztatták az intézményvezetőket?
5. Garantálja-e a kormány a felsőoktatási intézmények autonómiájának helyreállítását, kiemelten a rektorok szabad megválasztásának jogát?
6. Tiszteletben tartja-e a kormány az Európai Unió, az emberek és a munkaerő szabad áramlására vonatkozó alapelvét, amit a közösségi és hazai jogrend is biztosít?
7. Mikor kerülnek elfogadásra a 2013. évi intézményi finanszírozásáról és a hallgatói juttatásokról szóló szabályozások? Érintik-e ezeket a most bejelentett átalakítások, lesznek tanulmányi, illetve szociális alapú ösztöndíjak?
Mielőbbi megtisztelő válaszában bízva üdvözlettel:
Nagy Dávid”