A sajtóesemény előtt a főbejárat melletti állatkert-történeti emléksétánynál megkoszorúzták Xántus János szobrát. A tudós (1825–94) az állatkert-alapítás eszméjének egyik úttörője volt, és ő is igazgatta az intézményt az 1866-i megnyitásakor. A jeles alapítóról a közelgő március 15-ével összefüggésben emlékeztek meg, mivel Xántus a szabadságharc idején önkéntes nemzetőrként csatlakozott a Honvédséghez, majd tüzérként harcolt, Komárom védelmében pedig huszár főhadnagyként vett részt.

Persányi Miklós professzor, az intézmény főigazgatója újságíróknak elmondta: mindenekelőtt jubileumi emlékév lesz 2012 a városligeti intézmény történetében. Mert noha a kertet magát 1866. augusztus 9-én nyitották meg, eredetileg részvénytársaságként, majd állat- és növényhonosító társaságként működött, és csak 1907 után vette át a főváros. Az átvétel akkor a kert teljes, a fővároshoz méltó átépítésével járt. A munkálatok idejére – 1909–12 között – be is zárták az állatkertet. Abban az időben alakult ki a kert mai arculata, épültek jellegzetes műemlékei, a Főkapu, az Elefántház, a Pálmaház, a két termetes műszikla is. Az ilyen módon teljesen újjászületett állatkert 1912. május 20-án nyílt meg, és ennek a jeles eseménynek éppen az idén lesz a századik évfordulója.

A jeles évfordulóhoz közeli időpontban, májusban nyitják meg a Varázshegyet, a különleges bemutatóhelyet a százesztendős Nagyszikla belsejében. A teret már régebben is hasznosítani kívánták, az eredeti, 1909-i tervek szerint az akkori igazgató, Lendl Adolf zoológiai múzeumot álmodott az építmény belsejébe, de nem valósult meg, így a műszikla óriási belső tere lényegében kihasználatlan maradt. Évszázados álom válik tehát valóra a Varázshegy megnyitásával. Nem zoológiai múzeum lesz, hanem az élő állatok és a természettudományi múzeumokat idéző, sokszor interaktív eszközök célszerűen összeválogatott kombinációjával olyan bemutatóhelyként fogja szolgálni a nagyközönséget, amely nemcsak áttekinti az élővilág sokféleségét, hanem azt is elmeséli, miként alakult ki ez a sokféleség az évmilliók során, és hogyan alakult az ember és a természet kapcsolata az emberiség története során. A Varázshegyről részletesen itt.

A jubileumi emlékévhez jeles szakmai program is kapcsolódik. Május 17–19. között ugyanis egy olyan szimpóziumot szervez a városligeti intézmény, amelyen a világ legpatinásabb, száz évnél régebbi állatkertjeinek vezetői cserélhetik ki tapasztalataikat. Az IVY ZOO elnevezésű szimpóziumot most rendezik meg második alkalommal; az elsőt 1996-ban tartották, ugyancsak a Fővárosi Állat- és Növénykert kezdeményezésére.

A nagyközönség számára persze sokkal érdekesebb, hogy például milyen kisállatokkal, állatkölykökkel találkozhat, ha ellátogat az állatkertbe. Egyrészt jelenleg is láthatóak azok a cseperedő állatok, amelyek az utóbbi években láttak ugyan napvilágot, de fejlődésük természetes üteme okán a közönség most is kölykökként láthatja őket. Mindenekelőtt a 2010-ben született emberszabású kölykök, Bongo, az ifjú gorilla, valamint Moira és Vilmos, a két kis orangután tartozik ebbe a kategóriába. Bár kicsinek már nem mondhatóak, a süldő tigrisek sem veszítették el gyermekkori játékosságukat. Manu, Virgil és Thrax most is naphosszat hancúrozik a kifutóban. A legfiatalabbak sorát a január 9-én született jávai langur kölyök nyitotta meg. A kicsi – a szokásoktól eltérően – az Adolf nevet kapta, a jubileumi emlékév jegyében megemlékezve Lendl Adolf egykori igazgatóról. A múlt tizenegy hétben számos további kisállat is a világra jött, a kameruni törpekecske gidáktól a borzas gödény fiókán át a szerecsenmaki kölyökig. A leglátványosabb szaporulat azonban a Szeráf nevű zsiráfborjú világra jövetele volt február 19-én. A következő hónapokban egyrészt egy másik zsiráfutódra is számítanak az állatkerti szakemberek. Biztosan lesz szaporulat több más patásnál is, melyek közül természetvédelmi szempontból a Mhorr-gazellák a legjelentősebb. Több majom-, illetve főemlős fajnál is számíthatunk utódokra, és több fióka várható a flamingóknál is. Folyamatosan nyomon követik Angele és Assam, a két fiatal elefánt románcát, mert elképzelhető, hogy az ifjú elefánttehén vemhességéről is be lehet majd számolni a közlejövőben. Sokat várnak a szakemberek az ivarérettséget elérő indiai oroszlán triótól, és a gondozók bíztató párzást figyeltek meg a jegesmedvéknél és a vombatoknál is.

Ami a teljesen új állatokat illeti: tavaly két fontos, régen látott faj érkezett az állatkertbe. A földimalacokról és a vombatokról van szó, amelyek azonnal a közönség kedvencévé váltak. Az idén a legtöbb új faj a Varázshegy belsejében lesz majd látható, ám a világ egyik legritkább rovarfaját is láthatja majd a nagyközönség. Ez a a Lord Howe-szigeti botsásáka, amelyről sokáig azt hitték, hogy az 1930-as években végleg kipusztult, s csak 2001-ben fedezték fel egy kis sziklaszigeten, hogy néhány tucat állat mégiscsak fennmaradt. A kritikusan veszélyeztetett fajt azóta ausztrál állatkertekben szaporítják, hogy megmentsék a tényleges kipusztulástól. A tenyészprogramhoz – elsőként az európai állatkertek közül – a Fővárosi Állat- és Növénykert is csatlakozik. Az első peték a napokban fognak megérkezni Ausztráliából. Az új állatok között van a fülöp-szigeteki ködpatkány is, amelyet a délkelet-ázsiai állatokat bemutató Xántus házban láthat majd a nagyközönség.

Természetesen programokból sem lesz hiány 2012- ben. Csak a legközelebbi eseményeket említve, márciusban a víz világnapja, áprilisban pedig a Föld-fesztivál alkalmából várják az érdeklődőket. A nyáron ismét lesznek koncertek, s folytatódnak a szezon népszerű programjai, így a Légyott-programok, a „tapizoo”, valamint az esti kulisszák mögötti csoportvezetések is.

A fejlesztések közül a legfontosabb az a két, uniós támogatással megvalósuló projekt, amelyek közül az egyik a Főkapu környékét, a másik pedig a kert botanikai gyűjteményét érinti. A „Főkapu projekt” nyomán az éppen százéves építményt egyrészt műemléki szempontból állítják helyre (legutóbb ugyanis 1991-ben végeztek rajta felújításokat), másrészt a funkciója is bővül, és több kényelmet, több szolgáltatást kínál a látogatóknak. A fejlesztés nyomán mellékhelyiségeket, közönségszolgálati tereket, vendéglátó létesítményeket is kialakítanak a Főkapu oldalszárnyában, mi több, a jövőben még egy Városliget-történeti tárlatnak is otthont ad majd az épület. A röviden csak „Kert II.” néven emlegetett beruházások révén a botanikai gyűjtemény rekonstrukciója történik meg, s ennek részeként egy olyan vízelvezető rendszer is kialakítanak, amellyel a lehulló csapadékvizet hasznosítják a növényzet szikkasztásos öntözésekor.

A fejlesztések nyomán a kert területén természetesen különféle építési munkálatok is folynak. Ezek elsősorban a főbejárat környékét érintik. A munkálatok ellenére a kert zavartalanul üzemel, minden állat és látnivaló ugyanúgy megközelíthető, mint más időszakokban. Az átmeneti kényelmetlenség miatt azonban az állatkert vezetése mégis úgy tartja méltányosnak, ha a főbb építési munkák elvégzésének idejére átmenetileg csökkenti a legfontosabb belépődíj-típusok árát. Így március 15-től várhatóan április 15-ig, vagyis a főbb építési munkálatok befejezéséig a látogatók 15%-os kedvezménnyel válthatnak belépőjegyet az állatkertbe. Az árcsökkentés a felnőtt, a gyermek, a diák, a nyugdíjas és a családi jegyekre, valamint a családi jegyekhez kapcsolódó kiegészítő gyermekjegyre vonatkozik. A kedvezményes időszak elteltével viszont várhatóan a belépőjegyek árának emelésére lesz szükség. Ezt egyrészt az áfa 2%-os emelkedése és az infláció is indokolja, hiszen például az áfa-kulcs megváltozásából adódó különbözetet az állatkert eddig nem is érvényesítette az áraiban.

A szezonnyitó tájékoztatón szó esett az állatkert pénzügyi helyzetéről is. A kert működési költségének nagyobb részét saját bevételből fedezi. A tulajdonos, vagyis Budapest által működési célra adott támogatás a 2012. évben ismét csökken. Jóllehet a Varázshegy megnyitásával kapcsolatos új feladatokra a kert 36 millió forintot kap a fővárostól, az összes többi tevékenység – tehát lényegében az állatkert működtetésének – fővárosi támogatása azonban egyrészt 30 millió forinttal, másrészt a működési célú támogatás tizedét kitevő zárolt összeggel, azaz további 49 millió forinttal csökken. Ez összesen 79 millió forintnyi csökkenés. Az állatkert vezetésének feltett szándéka, hogy a kertben igénybe vehető szolgáltatások színvonalát és körét nem csökkenti. Ugyanakkor az intézmény főigazgatója azzal kereste meg a város vezetését, hogy az állatkert által üzemeltetett Margitszigeti Kisállatkert fenntartását az intézmény másnak adná át, mivel jelenleg az ottani fenntartási költségeket is a városligeti kert üzemeltetésének terhére kell kigazdálkodni.