A képhez hozzátartozik, hogy Magyarországon gyermek menekülteket fújtak le könnygázzal, a spanyoloknál a rendőrök gumibottal estek neki a megszorítások ellen tüntetőknek, a németeknél neonácik masíroznak, végül pedig itt van a Görögországban partra mosott újszülött kisfiú.

A válságban szerepet játszott az unió által elrendelt takarékossági program, a menekülthullám, a több terrortámadás, így az emberek azt kérdezik, hogy fennmarad-e az EU, ha kilépnek a britek. A bizonytalanság odavezetett, hogy megnőtt a szélsőjobbos, populista, euroszkeptikus pártok támogatottsága.

Sajnos, a főáram politikusai is a szélsőség felé sodródnak, vagyis távolodnak az unió alapító atyáinak céljaitól. Határokat zártak le a rászorulók előtt, a közösség intézményei azzal küszködnek, hogy érvényt szerezzenek az együttes döntéseknek, miután egyre több tagállam fordul befelé.

Bármi lesz is a brit népszavazás eredménye, az EU-nak új célokat kell találnia. Az nem lenne rossz, ha az alapvető jogokat állítaná tevékenysége középpontjába. Ha az államok megosztanák a menekültek befogadásának terheit, meggátolhatnák, hogy felhalmozódjék a düh egyik-másik országban, amely kisiklathatja az egész európai tervet. Ha a növekedési programok tekintettel lennének az ezzel járó áldozatokra is, az emberek nem töredékpártoknál keresnék a választ. Ám ha a kormányok nem bíznak az unió értékeiben, akkor nem remélhetik, hogy képesek meggyőzni a saját polgáraikat.

Amerikára felelősség hárul, ezért segítenie kell a menekültválság megoldásában – figyelmeztet a The Washington Post. Az amerikai lap szerkesztőségi állásfoglalása a Svédországba érkezett, lelkileg sérült gyerekek sorsán mutatja be, hogy Európa továbbra is képtelen megfelelően válaszolni a humanitárius válságra. Az EU le tudta állítani ugyan a Törökországból görög földre tartó emberáradatot, de Görögországban még mindig 50 ezren vesztegelnek a tagállamok befogadó nyilatkozatára várva. Magyarország és Ausztria visszautasította, hogy végrehajtsa a kötelező határozatot, a dánok és britek csak korlátozottan nyitják meg a kapukat.

Közben pedig továbbra is tömegek próbálkoznak meg eljutni Afrikából Olaszországba, csak éppen közülük százak és százak fulladnak vízbe. Az a minimum, hogy akik már bejutottak a földrészre, jobb ellátást kapjanak. Azon persze nem lehet csodálkozni, hogy a svédek összerogytak a hatalmas teher alatt, 160 ezer migráns érkezett hozzájuk, miközben más államok mindent elkövettek, hogy zárva tartsák határaikat. Az unió és az USA nem elsődlegesen felelős a válságért, de ki kell vennie a részét abból, hogy rendeződjenek a dolgok.

A Reuters hírügynökség az orlandói tömeggyilkosság kapcsán arra hívja fel a figyelmet, hogy az «iszlám állam» politikai fegyverként használja fel a melegellenességet, de ugyanezt tapasztalható az  EU több tagjánál, így Magyarországon is.

A magyar származású szerző, Susan Faludi, akinek legújabb könyvéről sorra közölnek recenziókat a világlapok, felidézi, hogy 2008-ban Budapesten látta, amikor állítólagos magyar hazafiak megtámadták a szokásos melegfelvonulás részvevőit. De már akkor sejteni lehetett, hogy valami készül, amikor pl. a Kurucinfo hetekkel korábban közzé tette a meleg, biszexuális és transzgender bárok és fürdők címét. Szélsőséges szervezetek pedig harcias nyilatkozatokat hoztak nyilvánosságra.

Sokat elárult ezek nacionalista nyelvezete, hogy a gyűlöletet hazafiságnak állították be. A Jobbik képviselői megpróbálták betiltatni a Budapest Pride-ot.  De ami a rosszabb: a rendezvényen az egyik csatakiáltást az egész menet során hallani lehetett, azt ugyanis, hogy „Buzikat a Dunába, zsidókat meg utána!”  

És a zsidókkal, romákkal és melegekkel szembeni gyűlölet azóta is kovász a tekintélyelvű nemzeti identitás számára. A Jobbik azt követelte, hogy írják össze a nemzetbiztonsági kockázatot jelentő zsidókat, illetve hogy zárjanak táborokba roma családokat.

Kovács András szociológus azt mondja, az antiszemitizmus az összekötő kapocs olyan emberek számára, akik sok, egymásnak ellentmondó ok miatt keveredtek a jobboldalra. Számukra a zsidóellenesség a közös identitás elsődleges forrása. Egyben kód azok számára, akik elutasítják a parlamenti demokráciát.  

A melegekkel szembeni utálat szintén arra szolgál, hogy tömörítse a híveket és elleplezze az elégedetlenség igazi okait. Hogy a félelmeket egyszerűsítő, nacionalista bűnbakkeresésbe fordították át, nos, az rosszindulatú identitásdivat, ami félre vitte az amerikai elnökválasztási kampányt, mint ahogy elvezetett a floridai mészárláshoz is.

A Süddeutsche Zeitung kommentárja úgy ítéli meg, hogy napjainkban a régi és az új identitás keresése azzal fenyeget, hogy teljesen felborítja az eddigi rendet a Nyugaton. Csakhogy Trumpnál és a többi populistánál feltűnő, hogy teljesen hiányoznak a közgazdasági érvek. Számukra nem az a tét, hogy megoldják ezt vagy azt a problémát, hanem hogy Amerikát, Angliát, vagy éppen Magyarországot naggyá tegyék. Vagy más megközelítésben ők a gazdagok, a pénztőke, a konszernek ellen lépnek fel, és nem az a céljuk, hogy a szegények nagyobb jövedelemhez jussanak. Napjainkban lehetetlen tisztességesen más álláspontot képviselni, legyen szó az euróról vagy a menekültpolitika költségeiről. A megértés teljes hiánya tapasztalható a közgazdászok, illetve a széles közvélemény között. A szakértők az EU és a globalizáció absztrakt előnyeiről beszélnek, csak éppen a másik oldalon ezzel szemben érzelmek állnak, amikkel az előbbiek nem tudnak mit kezdeni. Az identitás keresése ellenségképeket termel. Azért, hogy ezeket le lehessen győzni, ahhoz a kényes kérdéseket nyíltan, keményen, de tisztességesen meg kell vitatni. Bizonyítandó: a tapasztalat fontosabb, mint bármiféle jelszó. És nem szabad kapitulálni a grasszáló irracionalizmus előtt.

A magyar és az osztrák védelmi, illetve belügyminiszter abban állapodott meg, hogy Ausztria katonai erővel segít védeni Magyarország déli határait, azaz Schengen külső vonalát – jelentette a Die Presse. Íly módon úgy tűnik, hogy a múlt év súrlódásai után megbékél a két kormány. A két fél most munkacsoportot hoz létre, hogy pontosan meghatározza a teendőket, illetve a részleteket. Ugyanígy különbizottság foglalkozik majd azzal, mi legyen azokkal a menekültekkel, akiket a Dublini Szerződés értelmében vissza kellene toloncolni Magyarországra.

A burgenlandi négyes találkozón az osztrák védelmi tárca vezetője hangsúlyozta: egyetértettek abban, hogy össze kell hangolni a lépéseket, máskülönben kerítések emelkednek és bezárkóznak az országok. Szorgalmazzák, hogy a menedékkérelmekről a jövőben az unió területén kívül döntsenek. A miniszterek különben egy hónap múlva magyar földön találkoznak, hogy megvitassák az addig kidolgozandó javaslatokat.