Az ELTE-s kutatócsoport sejtbiológiával foglalkozik, a tagjai által felfedezett egyedülálló kémiai reakciótípust molekuláris tetoválásnak (Molecular Tattoing) nevezték el. A csoport két-foton lézerrel aktiválható molekulái használhatók élő sejtek és élő állatok vizsgálatához is. Az időzíthetőség mellett a fényaktiváció előnye, hogy a szerek hatása célzottan egyes sejtekre irányítható. A magyar kutatók a világon először juttattak biológiailag aktív hatóanyagot, azaz gyógyszert célba egy élő állatban úgy, hogy annak hatása mindössze egyetlen sejtre, vagy a sejt egy meghatározott régiójára koncentrálódjék.
Az új eljárás a neuro- és a fejlődésbiológia további irányait is meghatározhatja. Az ERC-nyertesek számára elérhető a Proof of Concept kiírás is, amelyet a Málnási-csoport az elsők között nyert el Kelet-Közép-Európában: a támogatás segítségével a kutatások innovációs erejét, piacképességét növelik. Az ELTE Biokémiai Tanszék kutatóprofesszorának munkáját a Magyar Tudományos Akadémia, valamint a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap is támogatja.
A nemrég kiadott Európai Kutatási Tanács brosúrájában az élettudományok, a mérnöki és fizikai tudományok, a társadalom- és bölcsészettudományok területén megvalósuló kiemelt kezdeményezéseket, ötleteket mutatják be. Málnási-Csizmadia András programja mellett a többi között svájci, holland, nagy-britanniai, skóciai, német, francia, olasz, görög, finn és spanyol kutatás szerepel. Az Európai Kutatási Tanács tavalyi, hasonló kiadványában Vicsek Tamás ELTE-s professzor szerepelt.
Az ERC égisze alatt 2007 óta harminckét ország több mint 600 befogadó intézményében ötezer tudós folytat kutatásokat. Az ERC számos európai országot inspirált arra, hogy saját nemzeti kutatási tanácsokat hozzon létre, vagy új kutatásfinanszírozási rendszert vezessen be. A pályázati alapok 2/3-át a fiatal kutatók támogatására fordítják.
Az ERC 2007-ben alakult, 2013-ig 7,5 milliárd eurós költségvetéssel működött. A Tanács az Európai Unió 2014 és 2020 között megvalósuló, egységes kutatási keretprogramjában (Horizon 2020) 13 milliárd eurót költhet a kiemelkedő kutatások támogatására. Az Európai Kutatási Tanács támogatásával az Eötvös Loránd Tudományegyetemen folytatott kutatásokat Katz Sándor, Lovász László és Vicsek Tamás is. Az ELTE-n jelenleg több Horizon 2020 munka is folyik: Gyimesi Máté a homológ rekombináción alapuló DNS-hibajavítás molekuláris mechanizmusával, Kocsis Bence a galaxismagokkal, Mező Gábor célzott tumorterápiával foglalkozik.
Fénnyel aktiválható molekulák – interjú Málnási-Csizmadia Andrással.
