… senki sem vonhatja ki magát a közös felelősség alól. Át kell venni tőlük a menekültek egy részét. Hozzátette, hogy a kvótadöntés érvényes és minden tagállamra nézve kötelező. Ám a magyar miniszterelnök középtávon mindenféle kötelező elosztást meg akar hiúsítani, csakhogy ez nem megy. Lehet kelteni a hangulatot a közös döntések ellen, de akkor a németek is felvethetik, hogy támogatást kérnek a földrész keleti felétől a migránsok ellátásához. A nemzeti önzés azonban nem vezet semmi jóra, kompromisszumra van szükség. Ennélfogva Orbánnak a referendum után vissza kell térnie a tárgyaló asztalhoz – mutatott rá a német keresztény szociális politikus.

A magyarországi népszavazáson az EU túlélése a tét – így látja a Princeton-i Egyetem populizmus kutatója. A Foreign Policy Magazine számára írt cikkében Jan-Werner Müller emlékeztet arra, hogy az egész referendum kifejezetten értelmetlen, hiszen nem másítja meg a tavaly szeptemberi közösségi kvótadöntést és Magyarországon sem lehetnek közvetlen jogi kihatásai. De el tudja terelni a figyelmet a hazai gondokról és megerősítheti, hogy a miniszterelnök egyfajta anti-Merkel az európai színtéren. Azaz erkölcsi vezető, aki a földrész nemzeti keresztény kultúráját védi a muszlim invázió civilizációs veszélyeivel szemben. További cél, hogy megerősítse a politikus vízióját ismét jelentős hatalommal felruházott nemzetállamokról és népekről, amelyek meg mernek szólalni Brüsszellel szemben. Ám ez csak odavezet, hogy szétesik az unió.

A kampány ugyanazt a receptet követi, amely már csodát művelt tavaly tavasszal, a bevándorlásról és a terrorizmusról tartott nemzeti konzultáció során. Onnantól kezdve a szemek nem az egyre több korrupciós ügyre, vagy arra irányultak, hogy kb. félmillió magyar elhagyta az országot. De még fontosabb, hogy segítségével visszaszorult a Jobbik, azaz senki sem állíthatta, hogy nacionalistább, vagyis idegengyűlölőbb lenne, mint Orbán. Napjainkban pedig a vezető ideológiai alternatívát kíván az általa liberális blablának minősített nyugati politika ellen. Ám csupán a történelem lejárt szavatosságú politikai nézeteit és filozófiáját hirdeti, lásd az illiberális demokráciát. Mégsem szabad lebecsülni a veszélyt. Mondhatja ugyanis, hogy Kelet-Európa kipróbálta a liberalizmust, csak éppen az nem vált be. Illetve erkölcsi relativizmusba, illetve felelőtlen fogyasztásba torkollott. Meg csakis a multik, illetve a gyökértelen pénztőkések győzelmét hozta. Jelenleg már ott tartunk, hogy a kormányfő kulturális ellenforradalomra készül. Egyszerre van kint és bent is az unióban, annak vezetői pedig a Brexit után nem akarják kiélezni a kérdést, jóllehet egy szélsőjobbos hatalomról van szó. És nem látni, miként jöhetne létre vele értelmes kompromisszum.

Nagyon nem valószínű, hogy Orbán ideológiája meghódítaná Európát, de az egység megbontása is bőven elég lehet. Hiszen a politikus szövetségre lépett a földrész megosztására törekvő Putyinnal. A népszavazás megmutatja, milyen lehet a sötét, illiberális jövő.

A The Wall Street Journal úgy látja, hogy az unió migrációs politikája vizsgázik most vasárnap, és a magyarok el fogják vetni a kvótákat, miközben egyre nagyobb a munkaerőhiány. A lakosság száma előreláthatólag jó 10%-kal tovább csökken a következő négy évben. Orbán Viktor mégis elutasítja a menekülteket, mondván, hogy azok az etnikai összetételt veszélyeztetik. Csakhogy 2004 óta legalább 350 ezer jól képzett magyar tette át a székhelyét nyugatra. A korábban itt dolgozó keleti vendégmunkások is inkább arrafelé veszik az irányt. A Gyáriparosok Szövetsége arra figyelmeztet, hogy sok ágazatban a növekedést fenyegeti a kevés jelentkező. Ezért a szervezet szorgalmazza az arra alkalmas migránsok befogadását.

Az USA Today amerikai folyóirat a szélsőjobbos, populista nyomulás próbájának tekinti a népszavazást. Úgy értékeli, hogy a német AfD a bevándorlással és az unióval, illetve a fennálló rendszerrel szembenálló erők átfogó sikerét jelképezi az egész kontinensen. Szijjártó Péter úgy nyilatkozott a lapnak, hogy a magyarok nagyon meg vannak ijedve a migrációs hullámtól. Nem kérnek a menekültekből. Azt azonban még nem tudni, hogy miként reagál az EU, ha a kormány győz a referendumon. Le Pen egyik tanácsadója pedig arról beszélt, hogy minden hatalom forrása a nép akarata.

Orbán Viktor támadások veszélyével riogat, hogy rávegye a magyarokat a migránskvóták leszavazására – jelentette a Reuters. Legutóbb azt fejtegette, hogy minél több a jövevény, annál nagyobb a terror kockázata, márpedig ő azt szeretné, ha Magyarország biztonságos hely maradna. Uniós képviselők négyszemközt aggályukat fejezték ki a kampány miatt, mivel az fokozza a feszültséget. Egy EU-diplomata szerint Orbán a belpolitikát célozza meg, ám a referendum még inkább felbátorítja majd, ami nem jó hír Brüsszel számára. Elemzők és emberi jogi szervezetek úgy ítélik meg, hogy siker esetén a politikus a választásokig napirenden tarthatja a bevándorlást.

Nem kétséges, hogy a népszavazás a szovjet időket idéző eredménnyel ér majd véget, miután a felmérések szerint 95% nemmel voksol a kérdésre, amely sugallja a választ – olvasható a Neue Zürcher Zeitungban. Ám ez nem jelenti azt, hogy ekkora többség valóban a kvóták ellen lenne, de az ellenzék bojkottra hív fel az eredményesség megakadályozására. Az álláspont logikusan következik abból, hogy sokan valóban fenntartásokkal viseltetnek az EU betelepítési terveivel szemben és csakis a távolmaradással lehet vereséget mérni Orbánra. Mellesleg e pillanatban abszolút nem látható, milyen jogi következményekkel járna, ha eredményes lenne a referendum.   

Beleharap-e Magyarország abba a kézbe, amely enni ad neki – kérdezi a német konzervatív újság, a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A magyarok jól élnek az uniós tagságból, jobban, mint a legtöbb partner. A kormány és a közvélemény mégsem látja be, hogy emiatt vállalni kellene a közösség minden döntését. A kormány már jelezte, hogy a viszonylagos többséget is felhatalmazásnak tekinti kvóta-ügyben Brüsszellel szemben. Ami az EU-támogatásokat illeti, a magyar kormány az utóbbi 7 évben kereken 4 milliárd euróval többet kapott, mint amennyit oda befizetett. Az abszolút számokat tekintve az ország a lengyelek és a görögök mögött a 3. helyen áll. Ha egy főre vetítjük, akkor pedig 403 euróval a negyedik, Görögország, Litvánia és Észtország után. Vagyis az ország gazdaságilag igencsak függ az uniótól. Egyébként a nyugaton dolgozó magyarok annyi pénzt utalnak haza, amennyi a GDP legalább 3,5 %-nak felel meg. Más adatok szerint a belépés óta megtízszereződött a Magyarországnak szánt közösségi támogatás és két éve már a bruttó hazai jövedelem 5,5 %-át tette ki, ami példátlanul magas Kelet-Európában.

A Die Welt kommentárírója úgy látja hogy Merkel odahaza meggyengült, a nemzetközi színtéren elszigetelődött, politikája lassanként különutassá válik. Nincs megegyezés a legégetőbb kérdésben, a bevándorlás ügyében. Pozsonyban az olasz kormányfő a kancellár számára arculcsapással felérő módon kifogásolta a tanácskozás eredményét. A keleti tagok pedig egyre megszállottabban, kerítéssel és korlátozásokkal utasítják el a befogadást. Így a csúcs áttörés helyett fiaskót hozott.  Közben délen egyre nehezebb a megélhetés, a migránsokról nem tudnak gondoskodni, mert nincsenek tartalékok. Keleten ugyanakkor nem is tervezik, hogy a német diktátumnak megfelelően fogadnák a menedékérőket. A magyar népszavazás kimenetele teljesen egyértelmű. Közben Merkelnek a Bizottságon kívül szinte nincs is szövetségese, jóllehet Berlin messze többet költ az ingatag európai tervre, mint bárki más. A németek számára azonban egyre ritkább lesz a levegő a politika spektrum közepén.   

Visszaüthet Orbán Viktor szempontjából a népszavazás, mert a lakosság nagy része feleslegesnek tartja – állapítja meg a Die Presse. A kötelező kvótát a németek kényszerítették rá Kelet-Európára, a magyar kormányfő ez ellen találta ki a referendumot. Ám az állítólagos veszély időközben szertefoszlott. A német kancellárnak pedig el kellett fogadnia, hogy a földrész keleti fele nem támogatja a menekültpolitikáját. A pozsonyi csúcstalálkozó záróközleménye úgy hangzott, mintha a visegrádi csoport diktálta volna. Viszont a magyar népszavazás azért paradox, mivel a kötelező betelepítések már érvényüket vesztették. Orbán sikere a Jobbiktól függ. Az egész erőpróba mögött amúgy a belpolitika húzódik meg. A kormányfő már nem annyira erős, mint amilyennek tűnik. A politika témáit mind inkább az ellenzék szabja meg: oktatás, egészségügy, korrupció. A menekültkérdés a miniszterelnök ütőkártyája. Az uniós intézmények mégis megbűvölten várják az eredményt, nehogy újabb tasli érje őket a Brexit után a több Európáért.

Egy másik írásában az újság elemzése érzelmek helyett józanságot ajánl a menekültkérdésben, ám rögtön hozzá is teszi, hogy ez jelenleg lehetetlen, amint azt Magyarország példája mutatja. Orbán azért rendezi meg a népszavazást, hogy megerősítse helyzetét a belpolitikában. Képtelen és erősen elfogult kérdésre vár választ a polgároktól, jóllehet a kötelező áttelepítés már nem időszerű. Meg egyébként is mindössze 1300 emberről lenne szó. De hát a politikus pontosan tudja, hogy a téma mennyire alkalmas a hangulatkeltésre.

Közép-Európában újratöltik a 30-as éveket – szögezi le a Der Standard. A térség átcsúszik a tekintélyelvűségbe. Magyarországon kikapcsolták az ellenzéket, az Alkotmánybíróságot és a kritikus sajtót. Orbán Viktor zavartalanul folytatja az illiberális demokrácia nacionalista programját. A népszavazással támogatást igyekszik kapni dühödt menekültpolitikájához. Ő, Kaczynski és részben Zeman is félre akarják dobni az unió közösségi elemeit, hogy a saját pecsenyéjüket sütögessék. Csaknem 100 évvel ezelőtt, az 1. világháború után, Csehszlovákiát leszámítva, a régió államai hamar autoriter, illetve nyíltan fasiszta vágányra álltak rá. Csak éppen gazdaságilag nehéz időket éltek át, utána pedig jött a német uralom. Majd a régió minden megingás nélkül átkerült Sztálin fennhatósága alá. Budapest, Varsó és Prága megint a kisállamiságot forszírozza, de az EU-ból nem akar kilépni, ahhoz túl hatalmasak a támogatások. Ám a nacionalistáknak mindig kell valamilyen külső ellenség, így várhatóan nem sokáig tartja magát az autoriter szövetség az unión belül.

Az EU elleni árnyékboxolásnak tartja a magyar népszavazást az Osztrák Európapolitikai Társaság főtitkára. Paul Schmidt rámutat, hogy ha egy ország szélsőséges pozícióra kérdez rá, az mindig csupán bizonytalanságot gerjeszt. Sokkal fontosabb volna, hogy Magyarország törekedjen a kompromisszumra. Orbán Viktor a közvetlen demokrácia eszközével akarja megtámogatni saját, kisebbségi álláspontját. Számára leginkább az a fontos, hogy mozgósítsa a választókat és még inkább ő legyen a hangadó a Visegrádi csoport élén. Az ellenfél a brüsszeli és nyugat-európai elit, amely a miniszterelnök szerint a rosszul értelmezett liberalizmussal pusztulásba vezeti a kontinenst. Hogy ehhez képest mi a tényleges helyzet Európában, az mellékes. Csak éppen a félelemkeltő kampányokra van a legkevésbé szükség mostanában. Szembenállás helyett együttműködés kell, mert az EU és a polgárok biztonsága, valamint az európai értékek és az emberi jogok jövője múlik rajta.

Felelőtlennek nevezi a magyar referendumot Othmar Karas, az osztrák konzervatívok strasbourgi frakcióvezetője, de uniós vezetők is aggodalommal tekintenek Budapestre – olvasható a mai Kurierban. Diplomaták attól félnek, hogy a kilépés első lépcsőjéről van szó.  Mások arra figyelmeztetnek, hogy a példa ragadós lehet. Más, EU-szkeptikus államok is rájöhetnek a dolog ízére – hangoztatja az európai szociáldemokraták emberi jogi ügyekben illetékes szóvivője. Úgy fogalmaz, hogy Orbán pókert játszik az unióval. Amikor a migránsok kerülnek szóba, a kormányfő nem ragaszkodik a szolidaritáshoz, ellenben nagyon is, ha a közösségi támogatásokat kell felvenni. Brüsszelben sokan felvetik, hogy meddig tűri meg soraiban az Európai Néppárt a 11 Fidesz-képviselőt. A már említett Karas azt mondja, Orbán eljárásmódja nem érdemel semmiféle lojalitást. És biztos abban, hogy a népszavazás után folytatódik a vita a frakcióban a magyarok tagságáról.  

Paul Lendvai úgy gondolja, hogy a népszavazás haszonélvezője Orbán Viktor, mint ahogy az egész menekültválságnak is, mert a migránsok miatt az emberek nem a botrányokkal és az ország helyzetével foglalkoznak. Szerinte a kérdés csupán az, hogy a magyar kormány vasárnap pontozásos, vagy netán kiütéses győzelmet arat. Nem lehet azonban megjósolni, mekkora lesz a részvétel. A hatalom 25-30 millió eurónak megfelelő összeget költött a kampányra. Lendvai azt mondja, csodálatos, hogy gazdaságilag igen nehéz helyzetben, amikor fél millióan vándoroltak ki és egymást követik a korrupciós ügyek, csak a migrációs veszélyről tudnak beszélni, noha alig ezer menedékkérőről van szó. Ám menetközben Orbán Merkel ellenfelévé lépett elő és már egy egész tömb szószólója.