A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 220 700 forint volt. A  keresetek eltérően alakultak a gazdaság különböző szektoraiban. A vállal­ko­zá­soknál dolgozók átlagosan 231 800 forintot kerestek, a közszférában nem közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak 209 500 forintot. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 73 600 forint (267,63 €) volt. Nem­zetgazdasági szinten a bruttó keresetek 4,4%-kal haladták meg az előző év azonos idő­szakit. Az átlagkeresetek a versenyszférában 7%-kal nőttek.

A költségvetés területén a közfoglalkoztatás súlyának növekedése miatt csökkent a kereset, ennek hatását kiszűrve átlagosan 2,8%-os volt a bruttó keresetek emelkedése. A legtöbbet fi­zető gaz­da­sági ág továbbra is a pén­zü­gyi, biztosítási tevékenység volt (466 300 forint), ezt az információ és kommu­ni­ká­ció (410 300 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőz­ellátás, légkondici­onálás) követte (391 100 forint). A leg­keve­sebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (139 300 forint), a humán-egészség­ügyi, szociális ellátás (146 600 forint), illetve a mezőgazdaság, erdő­gaz­dálko­dás, halászat (158 200 forint) ágakban dolgozók kerestek.

A vizsgált időszakban a költségvetési szférában a teljes mun­ka­idősök mintegy 57%-a átlagosan 10 300 forint  –  az adó- és járulékváltozások ellen­­tételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompen­zá­cióban ré­szesült, ami 1,7 százalékponttal mérsékelte a szféra bruttó keresetének csökkenését. 2012. januártól anonprofit szervezetek egy részénél is része­sül­het­nek az alkalmazásban állók kom­­penzációban, ahol így a teljes munkaidőben dolgozók mintegy 8,6%-a kapott ezen a cí­men 10 200 forintot.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset 2012 I. félévében átla­gosan 5,5%-kal – ezen belül a versenyszférában dolgozóké 8,4%-kal – haladta meg az egy évvel korábbit. A költ­ségvetési intézményeknél dolgozók közfoglalkoztatottak nélkül számított alap­il­let­ménye 3,3%-kal emelkedett. A növekedés döntően a humán-egészségügyi, szociális ellátás ágak­ban kö­vetkezett be, a 2012. évi garantált bérminimum változása miatt.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 142 700 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké99 400, a szellemi foglalkozásúaké 188 000) forint volt, 1,6%-kal magasabb az előző évinél. (A nettó keresetek számításáról lásd a módszertani megjegyzéseket.)

A 232 500 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 3,3%-kal haladta meg a 2011. ja­nuár–júniusit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 5,1% volt.

A versenyszféra legalább öt személyt foglalkoztató vállalkozásainál 1 millió 810 ez­er volt az alkal­ma­zás­ban állók száma, 32 700-zal kevesebb, mint 2011. január–júniusban. A költségvetési szfé­rá­­ban 742 ezren dolgoztak (10 600-zal többen az egy évvel azelőttinél), közülük átlagosan 79 ezren köz­foglalkoztatás keretében. A közszféra átlagkeresetének szintjét is befolyásoló teljes munkaidős köz­fog­lalkoztatottak létszáma 2012 első hat hónapjában több mint négyszerese volt (átlagosan 62 600) a 2011. azonos időszakinak. A meg­figyelt nonprofit szervezeteknél 104 ezer személy állt al­kal­mazásban. Összessé­gé­ben a nemzetgazdaságban – az ötszemélyesnél nagyobb vállalkozásokban, a költségvetési szférában és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – a közfog­lalkoztatottakkal együtt 2 656 000-en álltak alkalmazásban, 21 400-zall kevesebben, mint az előző év azonos időszakában.

Ausztriában a minimálbér az idén 1500 euró, azaz 412 500 Ft.

 

Hazánk becsült lélekszáma 9 millió 941 ezer

Az előzetes adatok szerint 2012 első félévében 43 603 gyermek született, 4,5 százalékkal több, mint egy évvel azelőtt. A halálozások száma 66 833 volt; 0,7 százalékos emelkedés a 2011. január–júniusi időszakhoz képest. A természetes fogyás 23 230 személy volt, 1453-mal kevesebb az egy évvel korábbinál.

Az előzetes adatok szerint 2012 első félévében több gyermek született, de a halálozások száma is kismértékben emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A születésszám az év első öt hónapjában meghaladta az előző évit, júniusban viszont az emelkedő irányzat megtorpant, és 1,8 százalékkal kevesebb újszülött jött világra, mint az előző év azonos hónapjában. Összességében az év első hat hónapjában 43 603 gyermek született, mintegy 1900-zal (4,5%-kal) több, mint 2011 azonos időszakában. A szökőnaphatástól megtisztított születésszám-emelkedés ennél kisebb mértékű, 3,9 százalékos volt. A halálozások száma januárban és májusban jelentősen, júniusban kisebb mértékben csökkent az előző évhez képest. A február és április közötti három hónapban viszont többen hunytak el, mint egy évvel azelőtt. Különösen a márciusi halálozási többlet volt számottevő (9,2%), amiben az akkor tetőző influenzajárványnak is meghatározó szerepe lehetett. Összességében az év első hat hónapjában 0,7 százalékkal emelkedett az elhunytak száma, ami az előző évhez mért 441-gyel több halálozásból adódott. A szökőnaphatást is figyelembe véve, a halálozások száma 0,1 százalékkal emelkedett az egy évvel azelőttihez képest. 

A házasságkötések száma a múlt évi kismértékű emelkedést követően az idei első hat hónapban ismét enyhén csökkenő trendet mutatott. A márciusi és júniusi emelkedés mellett az év többi hónapjában kevesebb házasságot kötöttek, mint esztendővel előtte. A legnagyobb visszaesés áprilisban és májusban volt, amikor 6,3 százalékkal csökkent a házasságkötések száma az előző év azonos hónapjaihoz képest. Összességében 2012 első félévében 14 377 házasságot kötöttek, ami 247-tel, 1,7 százalékkal maradt el az egy évvel azelőttitől. 

Ezer lakosra 8,8 élveszületés és 13,5 halálozás jutott. Az előbbi 0,4 ezrelékponttal, az utóbbi 0,1 ezrelékponttal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A házasságkötési arányszám 2,9 ezrelékes értéke 0,1 ezrelékponttal volt alacsonyabb az előző évinél. A természetes fogyás mértéke a 2011. január–júniusi 5,0 ezrelékről 4,7 ezrelékre mérséklődött. 2012 első hat hónapjában ezer élve születésre 5,3 csecsemőhalálozás jutott, ami 0,2 ezrelékpontos csökkenés az egy évvel azelőttihez képest.

A születésszám emelkedése nagyobb mértékű volt, mint a halálozásoké, ennek következtében a természetes fogyás üteme némileg mérséklődött, a 2011. január–júniusi 24 683-mal szemben 2012 első félévében 23 230 volt. A nemzetközi vándorlás becsült értékeinek pozitív egyenlege folytán az ország lakossága ténylegesen ennél kisebb mértékben, mintegy 17 ezer fővel csökkent. Eszerint a becsült lélekszám az időszak végén 9 millió 941 ezer volt.

A születések és halálozások száma régiónként különböző mértékben változott. A születésszám valamennyi régióban emelkedett, ennek mértéke Közép-Dunántúlon és Dél-Alföldön volt a legjelentősebb, 8,2, illetve 6 százalékos, Észak- és Közép-Magyarországon pedig a legkisebb mértékű (3,0, ill. 3,5%). A halálozások száma az országos irányzattal szemben három régióban csökkent, a legnagyobb mértékben Közép-Dunántúlon (2,5%-kal). Az emelkedő irányzatú négy régió közül Dél-Alföldön nőtt a legnagyobb mértékben a halálozások száma, 3,4 százalékkal.

Mindezek következtében 2012 első félévében a természetes fogyás üteme öt régióban mérséklődött, kettőben pedig kismértékben emelkedett. Közép-Dunántúlon a növekvő számú születések és a csökkenő halálozások következtében mintegy 19 százalékkal mérséklődött, Észak-Magyarországon viszont a mérsékeltebb születésszám- emelkedés és az átlagosnál magasabb halálozás miatt mintegy 2 százalékkal nőtt a természetes fogyás mértéke. A házasságkötések száma három régióban emelkedett – a legnagyobb mértékben Dél-Alföldön (8,3%) –, négy régióban pedig visszaesett. A legnagyobb csökkenés Észak-Magyarországon volt (5,4%).