Hétezer középület akadálymentesítési felmérésére a költségvetésből 62,5 millió forintot költöttek a múlt években; a munkát a fogyatékosok civil szervezeteinek segítségével végezték el azzal a céllal, hogy az Európai Unió jövőre kezdődő költségvetési időszakában már e tapasztalatok felhasználásával csak jó megoldások jöjjenek létre. A kormányablakok akadálymentesítésére 5,2 milliárd forintot kívánnak költeni.
A hallássérült dr. Lovászy László, az ENSZ fogyatékossággal élők jogaival foglalkozó nemzetközi szakértői testületének (CRPD) tagja úgy fogalmazott, hogy az ETIKK (Egyetemes Tervezés Információs és Kutatóközpontja) egyedülálló civil, piaci és kormányzati együttműködés, amely egyesíti magában a társadalmi szolidaritást, a piaci logikát, a civil kurázsit és a kormányzati előrelátást. Az egyre idősödő Európában mind több a fogyatékossággal élő, miután a gondok döntően az ötvenedik életév után jelentkeznek. A központ nem csupán a fogyatékos emberekért jött létre, hanem mindenkiért, és általános válaszokat kíván adni.
Dr. Tapolczai Gergely siket országgyűlési képviselő szerint a társadalom már egész jól megtanulta az esélyegyenlőség és az egyenlő esélyű hozzáférés kifejezéseket. Új kiindulási pont az egyetemes tervezés fogalma, ami az emberi különbözőségekből indul ki. Az akadálytalanítás helyett az akadályok megelőzésén van a hangsúly. A széles körben alkalmazott termékek, szolgáltatások, rendszerek és a környezet tervezése és fejlesztése úgy történik, hogy a használók lehető legszélesebb köre számára is igénybe vehetők legyenek nemre, korra és adottságokra tekintet nélkül. Ami a fogyatékos személyeknek jó, az mindenkinek jó.
Földesi Erzsébet, a Mozgássérültek Budapesti Egyesületének elnöke az egyetemes tervezés lényegét mutatta be. Ennek klasszikus példái a golyóstoll, amit eredetileg balkezes emberek számára találtak fel, hogy ne kenjék el a tintát, vagy a távirányító, amit ágyban fekvőknek konstruáltak meg. Ám ezek minden átalakítás nélkül is használhatóvá váltak mindenki számára.
„Az ETIKK arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy ha a gyártók, tervezők, szolgáltatók jobban odafigyelnének a fogyatékos személyek igényeire, sokkal kevesebb – költséges, több esetben esztétikailag is megkérdőjelezhető – speciális eszköz előállításra lenne szükség. Ma már kereskedelmi forgalomban kaphatók olyan termékek, amelyek kielégítik az egyetemes tervezés szempontjait. A Mozgássérültek Budapesti Egyesületének központja ezeket a termékeket, alkalmazásokat kívánja bemutatni” – emelte ki az elnök asszony.
A Lurdy Ház első emeletén a 7. számú konferenciatermet a hallókészülékesek számára indukciós hurokkal látták el. Vakvezető sáv vezet oda a helyiséghez, az információkat Braille-írás és piktogramok is közvetítik. Tágas kialakításának köszönhetően a kerekesszékesek számára is elegendő a hely. A termet bárki kibérelheti, és használat közben ismerheti meg az egyetemes tervezés jellemzőit a dekorativitástól az akadálytalanul elérhető, használható mosdóig. A cégek, vállalatok, intézmények fogyatékkal élő munkatársai is az épekkel azonos feltételekkel vehetnek részt a rendezvényeken.
A központ fontos eleme az irodai és kutatóbázis kijelzős kapucsengővel és vakvezető sávval. Az iroda aktív munkahely formájában mutatja be a fogyatékos emberek hatékony munkavégzéséhez szükséges környezetet olyan termékekkel, amelyek megfelelnek az egyetemes tervezés szempontjainak, ezáltal az ép, a látás-, hallás- és mozgássérült munkatársaknak is alkalmasak. A dolgozók munkáját elérhető magasságú, könnyen mozdítható bútorok (polcok, székek, asztalok) és magasságában, dőlésszögében is állítható lábtartók segítik. A kommunikációban az érintőképernyős okostelefon hangos navigációval lehetőséget ad a látássérült használónak a telefonálásra, ugyanígy hallássérültnek is, aki nyakba akasztható indukciós hurkot tud csatlakoztatni a fejhallgatóhoz. Van itt kontrasztos számítógép-tasztatúra, speciális egér, fényjelzéses hívásértesítő, interaktív demonstrációs tábla stb. Az egyetemes termékek körét jól kiegészíti az iroda mennyezetére telepített indukciós hurokerősítő rendszer és az információs pultba szerelt asztali indukciós hurok, ami kiszűri a háttérzajokat. A központ irodájában mintegy harmincféle, kereskedelmi forgalomban kapható eszköz tekinthető meg. A terem kiállítási célokra is használható. Az Egyetemes Tervezés Információs és Kutatóközpont akadálymentes honlapja teljes mértékben megfelel a nemzetközi szabvány előírásainak, információihoz mindenki hozzáférhet, akár a hírleveleken keresztül is.
A Mozgássérültek Budapesti Egyesülete a termékek és szolgáltatások tervezői számára létesítményt és berendezéseit kipróbáló csoportot hozott létre; számítanak a különféle típusú és mértékű fogyatékossággal élők véleményére, amit a tervezők a továbbiakban hasznosíthatnak.
Az MBE együttműködési megállapodást írt alá az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karával, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ergonómia és pszichológia tanszékével is. Ez utóbbival arról, hogy a tesztelő csoport kész a konzultációra a hallgatók diplomamunkáinak megtervezésében. Már az idén decemberben a munkák bemutatásában is részt vesz a tesztcsoport.
Földi Zoltán, a Lurdy-ház vezérigazgatója tanulmányozásra és a tapasztalatok átadásra meghívja a nagy bevásárlóközpontok képviselőit, hogy ők is lássák ennek a ma még egyedülálló létesítménynek a hasznát, és szükség esetén megvalósíthassák az általuk működtetett munkahelyeken.
