Ez évben eleve magas szinten kezdődött a kereslet: januárban és februárban egyaránt 101 százalékponton állt az index, ami márciusban 105-re emelkedett. A múlt 5 évben nem volt ilyen nagy a vevői érdeklődés, ami bíztató jel a piacon.
A múlt hónapok piaci eseményei alapján sejteni lehetett, hogy az árak tavalyi emelkedése az idén is folytatódik. Egy éve 81 ponton állt a Duna House országos árindexe, majd 82, 83 és az utolsó negyedévben 85 volt, az idén pedig már 91. Az országos panellakás-árindex 2014. II. negyedévében emelkedésnek indult, és 78-ról 92 százalékpontra emelkedett. A téglalakás-index még 2014-ben is 85 pont körül stagnált, ám az idei első negyedévben szintén nagy ugrással 90-re emelkedett. Így elmondható, hogy (nominális értelemben) az árak országosan már a válság előtti szint közelében vannak.
A vidéki ingatlanár-indexek mindegyike emelkedett, sőt, többéves csúcsokat is megdöntött. Kelet-Magyarországon egy év alatt 81-ről 95 pontra ugrott a panelek ára, ez a 2009-i szintnek felel meg; a téglalakások ára ötéves stagnálás után ugrott 88 százalékpontra.
Nyugat-Magyarországon mindkét típus lassú esésben volt a válság után, így bár mindkettő emelkedett az első negyedévben, a látványos változásra még várni kell.
A budapesti árindexek áttörték a 100 pontos határt, vagyis mindkét lakástípus (nominálisan) drágább most, mint 2008. első negyedévében, a válság előtt volt. A panel 2013. IV. negyedévében a 77 pontos történelmi mélypontról drasztikus emelkedéssel 105-re érkezett az idei első negyedévben. A téglalakások árindexe egy éve még 90 százalékponton állt, mostanra 102-re emelkedett.
Az idei első negyedévben Közép-Magyarországon vették a legmagasabb négyzetméteráron, 194 ezer forintért a panellakásokat. A főváros viszont drága régió: Dél-Budán és Észak-Pesten 260–270 ezer Ft/m2 körüli árakon keltek el a panelek. A Nyugat-Dunántúlon átlagosan 172 ezer Ft-os négyzetméteráron cseréltek gazdát a panelek, Észak-Magyarországon viszont csak 108 ezer forintot fizettek értük.
A tégla építésű lakások négyzetméterára szintén Közép-Magyarországon volt a legmagasabb, 259 ezer Ft, Észak-Magyarországon ennek még a fele sem, csupán 125 ezer. Az Észak-Alföldön és Nyugat-Dunántúlon vették a legmagasabb áron a lakásokat, 185–190 ezer Ft/m2 körüli átlagon. Budapesten Észak-Budán fizették a legtöbbet, 382 ezer Ft-ot, a Belvárosban pedig 317 000-et adtak egy négyzetméterért. Észak-Pesten és Dél-Budán 260-270 ezer forintért, Dél-Pesten 236 ezerért keltek el.
A panelekre az első negyedévben Budapesten 2–3%-os vevői alku volt jellemző, vidéken ennél picivel magasabb, kivéve Dél-Alföldet és Észak-Magyarországot, ahol egyaránt 7–7%-ot tudtak a vevők az árból lefaragni. A téglalakásokra a fővárosban 4% körüli alku volt jellemző, vidéken pedig egyaránt 5–6%. A családi házakra Budán 7%, Pesten 8% volt az átlagos alku mértéke, vidéken pedig 1–2%-kal több, kivéve Észak-Alföldet, ahol 11%-ot és Dél-Alföldet, ahol 13%-ot tudtak alkudni a vevők a végső árból.
Nem lankad a befektetői kedv a fővárosban: márciusban az összes vásárló 35%-a nyilatkozott úgy a Duna House-nak, hogy ezzel a céllal vett lakást. Húszmillió forintos átlagon költöttek 65 m2-es lakásokra. Minden negyedik vevő elsőlakás-vásárló volt, , 17 millió forint körüli áron jutott átlagosan 53 m2-es ingatlanhoz. Vidéken többségben vannak a meglévőnél nagyobb lakásba költözők (28%), és csaknem ekkora volt a befektetők aránya. Ők vidéken 10,5 millió forint körül vásároltak 70 m2-es ingatlanokat. Minden negyedik elsőlakás-vásárló volt, aki 9,5 millió forintot adtak ki 70 m2-es lakásokra.
A fővárosi eladók 37%-a nyilatkozott úgy, hogy nagyobb ingatlan vásárlását tervezi. Ők átlag 50 m2 körüli lakásaiktól váltak meg 14 millió forintos átlagáron. Az eladók további 22–22%-a örökölt ingatlant adott el, illetve kisebb lakásba menne. Elkezdett növekedni azon eladók aránya, akiket a végtörlesztés sarkallt erre az elhatározásra. Márciusban a banki elszámoltatás következtében arányuk Budapesten már 5, vidéken 6% volt.
Budán az idei és a 2014-i első negyedévben eladott ingatlanok adatainak összehasonlításából kiderül: a megvásárolt lakások fajlagos ára erősen növekedett. Tavaly még a vevők 23%-a vett 5–10 millió között, az idén ez az arány 10%-ra esett vissza és inkább 15 millió forint felett költöttek a vevők; mintegy nyolcaduk akár 40 milliót is kiadott. Pesten ugyanez a helyzet, 10 milliónál olcsóbb ingatlant kisebb arányban vettek, inkább ennél többet költöttek lakásra. Vidéken is hasonló a tapasztalat: az 5 millió forintnál többet költők aránya 20-ról 14%-ra csökkent; a 20–30 milliós ingatlanok aránya 3-ról 5%-ra nőtt. A vevők 41%-a vidéken 40–60 m2 közötti lakást vett, 22% pedig 60–80 négyzetméter közöttit. Ennél kisebbre csak 11% költött. Pest megyében már nagyobb az igény a méretesebb ingatlanokra, ott a vevők harmada 100 m2-nél nagyobbat választott.
