Az Európai Bizottság ma elfogadta a migránsok EU-n belüli áthelyezéséről és a menekültek EU-n kívülről történő áttelepítéséről szóló tizennegyedik jelentését.

Az áthelyezések mértéke minden eddigit felülmúlt (júniusban Görögországból több mint 2000, Olaszországból pedig közel 1000 személyt helyeztek át). Csaknem az összes tagállam rendszeresen tesz vállalásokat, és végre is hajtja az áthelyezéseket, így az arra jogosult valamennyi személy áthelyezése továbbra is megvalósítható cél szeptemberig.

Ugyanakkor az Olaszországból történő áthelyezések felgyorsításában több erőfeszítésre van szükség, főleg a Földközi-tenger középső térségében uralkodó jelenlegi helyzetre tekintettel. Mindeközben az áttelepítés változatlanul jó ütemben halad, és a Bizottság új vállalástételi kampányt indított a legkiszolgáltatottabb személyek Líbiából, Egyiptomból, Nigerből, Etiópiából és Szudánból áttelepítésének segítése, valamint a Törökországból való áttelepítés megszakítás nélküli folytatása céljából.

A Bizottság ezzel párhuzamosan szintén ma tette meg a Csehország, Lengyelország és Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárások következő lépését és indokolással ellátott véleményt küldött a három érintett tagállamnak az áthelyezéssel kapcsolatos jogi kötelezettségeik megszegése miatt.

Június 15-én a Bizottság megindította a kötelezettségszegési eljárásokat. Ennek ellenére e három ország továbbra is megszegi jogi kötelezettségeit, és figyelmen kívül hagyja a Görögország, Olaszország és más tagállamok iránti kötelezettségvállalásait. Az érintett tagállamoktól kapott válaszok nem minősültek kielégítőnek, mivel egyiket sem kísérte áthelyezési terv. A felsorolt érvek – akár a Tanács ellen a Bíróság előtt zajló eljárás, amelynek nincs halasztó hatálya, akár a szolidaritás más módon való kifejezése vagy a biztonsági ellenőrzések lefolytatásának nehézségei – egyike sem igazolja a rendelkezésre álló helyekre vonatkozó kötelezettségvállalás elmulasztását. Ezért a Bizottság úgy döntött, hogy a kötelezettségszegési eljárás következő szakaszára kerül sor.

A tanácsi határozatok előírják a tagállamok számára, hogy a gyors és szervezett áthelyezési eljárás céljából háromhavonta ajánljanak fel elhelyezési lehetőségeket a menedékkérők számára. Magyarország az áthelyezési program kezdete óta egyáltalán nem tett lépéseket.

A kötelezettségszegési eljárás második lépése az indokolással ellátott vélemény, amely az uniós jognak való megfelelésre vonatkozó hivatalos megkeresésből áll, és felszólítja a tagállamokat, hogy egy hónapon belül tájékoztassák a Bizottságot a megfelelés érdekében tett intézkedésekről. Ha nem érkezik válasz, vagy olyan észrevételek érkeznek, amelyek nem kielégítőek, a Bizottság úgy határozhat, hogy a kötelezettségszegési eljárás következő lépéseként az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjeszti. (Az eredményjelentésről szóló teljes közlemény itt olvasható, itt pedig a kötelezettségszegési eljárásokra vonatkozó.)

Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős uniós biztos mai sajtónyilatkozata

Sajtóközlemény a kötelezettségszegési eljárások indításáról (2017. június 14.)

Tizennegyedik jelentés a migránsok EU-n belüli áthelyezéséről és áttelepítéséről

Tájékoztató az áthelyezés és áttelepítés jelenlegi állásáról

Osztrák kancellár: az uniós szabályok megsértése esetén

csökkenteni kell Magyarország és Lengyelország uniós támogatását

(MTI, 20:25) Az EU szabályainak megsértése esetén csökkenteni kell Magyarország és Lengyelország uniós támogatását – mondta Christian Kern osztrák kancellár a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lapnak. A FAZ csütörtöki számában megjelenő interjúból előzetesen közölt részletek szerint az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) politikusa a nácizmus elleni harcban fordulópontként számon tartott normandiai partraszállásra utalva kijelentette, hogy „a következő (uniós) költségvetés lesz a D-nap”. 

„Aki nem tartja meg a szabályokat, nem lehet a támogatások nettó haszonélvezője 14 milliárd euróval vagy 6 milliárd euróval, mint Lengyelország és Magyarország. A németek és az osztrákok ezt nem fogják elfogadni” – mondta Christian Kern.
    
Az osztrák kancellár üdvözölte, hogy a lengyel államfő „a civiltársadalom nyomására” megtagadta a nemzeti-konzervatív kormány igazságügyi reformjáról szóló három törvényjavaslat közül kettő aláírását. Azonban továbbra is gond, hogy Lengyelország és Magyarország hajlandósága az európai szabályok megtartására „nagyon csekély”. Ez megmutatkozik a menekültek tagállamok közötti elosztásának ügyében is, amelyből a két ország „teljesen kivonja magát”. Szintén elfogadhatatlan, ha azt mondják, hogy „Európán belül létezik egy illiberális demokrácia és egy illiberális társadalommodell” – mondta az osztrák kancellár. Hozzátette: a demokráciának mindig a pluralizmuson kell alapulnia, azonban „gyújtogatók vannak a házunkban”, ezért örvendetes, hogy az Európai Bizottság „nagyon határozottan nemet mondott”. 
    
Az SPÖ elnöke szerint a varsói és a budapesti nemzeti-konzervatív kormány ügyében két megoldás lehetséges. Ezeket a „rezsimeket vagy kormányokat leváltják, és akkor magától megoldódik a probléma”, amihez azonban nem érdemes „túlzott reményeket fűzni, tekintettel mindarra, ami az ellenzékkel és a sajtószabadsággal történik”. A másik megoldás az lehet, hogy megpróbálják rábírni őket arra, hogy „betagozódjanak egy közös európai politikába”. Ehhez a törekvéshez lehetne felhasználni az uniós támogatásokat – fejtette ki Christian Kern az interjúban, amelyben a FAZ hírportálján megjelent előzetes szerint  Magyarország és Lengyelország mellett Törökországról is beszélt, ismét leszögezve, hogy kormánya elutasítja Törökország uniós csatlakozását.

***********

Az Európai Bizottság fellép a lengyelországi jogállamiság védelmében

A Bizottság komoly aggodalmát fejezi ki a Lengyelország által tervezett igazságügyi reformmal kapcsolatosan, ezért harmadik alkalommal címzett ajánlást a lengyel hatóságokhoz a jogállamiságról. A Bizottság megítélése szerint a tervezett reform fokozná a lengyelországi jogállamisággal szembeni rendszerszintű fenyegetést, melyet a tavaly januárban indított jogállamisági eljárás során azonosítottak. A lengyel hatóságok felkérést kapnak, hogy a felmerült problémákat egy hónapon belül orvosolják. További kérés, hogy ne hozzanak olyan intézkedéseket, melyek felmentik vagy kényszernyugdíjazzák a Legfelső Bíróság bíráit. Amennyiben ilyen intézkedésekre mégis sor kerül, a Bizottság haladéktalanul alkalmazza az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke szerinti eljárást. Ez azt vonná maga után, hogy a Tanács, tagjainak négyötödös többségével és az Európai Parlament egyetértésének elnyerését követően megállapíthatja, hogy fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy egy tagállam súlyosan megsérti az uniós értékeket. A mai ajánlás mellett a Bizottság kötelezettségszegési eljárást is indít Lengyelország ellen az uniós jog megsértéséért. A biztosi testület felszólító levelet küld Lengyelországnak, amint közzéteszik a bíróságok szervezetéről szóló törvényt. (A teljes angol nyelvű közlemény itt olvasható.)

 

Eredményjelentés a biztonsági unió megvalósításáról

Az EU az információ-megosztást, a terrorizmus-finanszírozás elleni küzdelmet és az európaiak online védelmét célzó munka élére áll. A biztonsági unió megvalósításáról szóló, ma közzétett kilencedik eredményjelentés bemutatja, hogy a közelmúltban milyen intézkedések valósultak meg a kulturális javak tiltott kereskedelmén keresztüli terrorizmusfinanszírozás megelőzése, valamint az uniós információs rendszerek inter-operabilitásának javítása végett. A jelentés szintén rámutat a változatlanul fennálló hiányosságokra és a kezelendő kihívásokra. Továbbra is kihívást jelent a meglévő szakpolitikák hiányos végrehajtása, csakúgy mint a folyamatosan alakuló fenyegetések – így például a radikalizálódás és a számítástechnikai bűnözés – kezelése. (A teljes közlemény itt olvasható.)
 

Ellentétes lehet az európai érdekekkel az USA Oroszországgal szembeni szankciókról szóló törvénytervezete 

A biztosi testület ma megvitatta az Oroszországgal szembeni szankciókról szóló amerikai törvénytervezetet. Aggodalomra ad okot, hogy a javaslat hatással lehet az EU energetikai függetlenségére. Noha a tervezet figyelembe veszi ezeket az aggályokat, szankciókat helyez kilátásba azokkal a vállalkozásokkal – köztük európaiakkal – szemben, melyek hozzájárulnak az orosz energiaexport-vezetékek fejlesztéséhez, karbantartásához, korszerűsítéséhez vagy javításához. A végrehajtás mikéntjétől függően a törvény akár hatással is lehet az energiaforrások Európába történő szállítását szolgáló infrastruktúrákra, például az Ukrajnán áthaladó gáztranzitot szolgáló oroszországi vezetékek felújítása esetén. Hasonlóképpen hatással lehet az energiaellátás diverzifikálását célzó kulcsfontosságú uniós projektekre, így a balti cseppfolyósítottföldgáz-projektre. A Bizottság hangsúlyozza, hogy az Oroszország elleni szankciók betartása lényeges, ugyanakkor aggasztónak találja, hogy nem került sor EU–USA egyeztetésre e szankciókat illetően, ami kedvezőtlen politikai következményeket vonhat maga után. (A teljes közlemény itt olvasható.)