Januárban 4214 cég szűnt meg Magyarországon. Ennyi társaságot még sohasem törölt a cégbíróság egyetlen hónap alatt (a 2014. júliusi kiugró adat egy technikai változás eredménye volt), de a szám jól illeszkedik a 2011 végén elindult és tavaly csak dagadó cégbezárási hullámba.
„Januárban általában és szezonálisan alacsony a cégtörlési mutató, 2015 első hónapjában ennek ellenére rekordszámú társaság sodródott ki a gazdaság vérkeringéséből. Mivel a múlt hónapokban nem volt széles kört érintő jogszabályváltozás, arra lehet következtetni, hogy a jó ideje tartó gazdasági folyamatok határozzák meg ezt az évet, miáltal újabb cégtörlési rekordra lehet számítani. A napokban bejelentett 500 milliárd forint keretösszegű növekedési hitelprogram, az NHP+ esélyt kínál a javulásra, ám az állami szerepvállalás hosszú távon nem helyettesítheti az egészséges piaci hitelezést” – véli Tóth.
Az Opten igazgatója szerint részben egy megtisztulási folyamatnak vagyunk szemtanúi, részben pedig arról van szó, hogy a gazdasági növekedés még mindig nem érte el a mikro- és kisvállalkozások szintjét. „Láthatjuk, hogy a tavalyi utolsó hónapokban erőteljesen bővült a gazdaság. A statisztikák szerint felpörgött a vállalakozások hitelezése is, de idő kell ahhoz, hogy a központi hitelforrások széles körben megmozgassák a piacot” – mondja Tóth Tamás.
A megtisztulási folyamat egyik jó mérőszáma, hogy a megszűnő vállalkozások mekkora hányadát törölték felszámolási eljárás végeredményeként. „A nagyobb volumenben közzétett, megszüntetésre irányuló eljárásoknak – legyenek tulajdonosok által indított végelszámolások vagy a hatóságok által a nem működő cégek kiszűrésére alkalmazott kényszertörlések – összességében semleges hatásuk van a gazdaságra. A felszámolás után megszűnő társaságok viszont tetemes adósságot hagyhatnak maguk után, ami aggasztó veszélyforrás az egészséges cégek számára is” – magyarázza az igazgató. E tekintetben a folyamatok kifejezetten kedvezőek: a januárban megszűnt 4200 cégből csak 1700-at töröltek felszámolás következtében, ami nem egészen 40 százalékos arány. Tavaly ilyenkor ez a mutató még rendre 60–70 százalék volt. Ennek ellenére nincs oka hátradőlni sem a jogalkotóknak, sem a vállalkozóknak, hiszen a pozitív tendencia ellenére az arány még így is magas.
Ugyancsak a megtisztulási folyamatra utal, hogy januárban sem alakult több cég. Az első hónapban 2104 új társaságot jegyeztek be, ami illeszkedik a múlt év végét jellemző irányzathoz. A cégalapítási kedv lanyhulása miatt az Opten igazgatója szerint nem kell aggódni, Magyarországon így is szétaprózott a tőkeszerkezet, a 2012-ig jellemző alapítási láz pedig inkább a válság okozta vállalkozói kényszerpályák, nem pedig valódi gazdasági folyamatok eredménye volt. „Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ebben az időszakban ne alakultak volna életképes és tisztességes vállalkozások, ám az adatok azt mutatták, hogy az újonnan alapítottak jó része kötődött olyan tulajdonosokhoz, akik már vezettek felszámolásba cégeket. És ez nem egészséges” – véli az Opten igazgatója.
Az Opten cégfluktuációs indexe (Opten–CFI), amely egy adott időszakban törölt és alapított cégek számát méri az időszak elején rendben működőkéhez, fél év óta 13–14 százalék körül mozog – januárban 13,92 százalék volt. Az Opten–CFI Tolna, Veszprém és Békés megyében érte el a legalacsonyabb értékeket januárban, a legmagasabb fluktuációt Komárom-Esztergom, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg produkálta.
Az Opten cégfluktuációs indexe megyénként (2015. január)
