Folytatódott a lakásépítés csökkenése

Az év első három hónapjában folytatódtak a 2011 második felében tapasztalt tendenciák. Egy évvel ezelőtt még Közép-Magyarországra koncentrálódott a lakásépítések csaknem kétharmada, és Budapesten volt a legkisebb mértékű az építések számának visszaesése. Az idei első három hónapban azonban Közép-Magyarországon figyelhető meg a legerőteljesebb csökkenés: az esztendővel ezelőttihez képest mintegy felére esett vissza a lakásépítés volumene, s az összes lakásnak csupán a harmada épült ebben a régióban. Budapesten a csökkenés még ennél is drasztikusabb: 65 százalékkal kevesebb lakás építését fejezték be, mint a tavalyi első három hónapban. A többi térségben átlagos vagy annál kisebb volt a visszaesés mértéke, sőt Észak-Alföldön, Nyugat-Dunántúlon és Észak-Magyarországon a lakásépítések növekedését regisztráltuk. A fővárosi építkezések óriási visszaesése mellett a községekben átlagos mértékű (20%-os) csökkenés volt megfigyelhető, a megyei jogú városokban viszont41, atöbbi városban 5 százalékkal nőtt a használatba vett lakások száma.

Az év első három hónapjában 12 százalékkal kevesebb új engedélyt adtak ki, mint amennyi új lakást befejeztek. A kiadott új lakásépítési engedélyek számában 2012 I. negyedévére már nem mutatkozott olyan számottevő csökkenés, mint annak előtte (a tavalyi 51%-os csökkenéssel szemben a mostani csak 10%-os). Az új engedélyek száma a községekben gyakorlatilag változatlan, a városokban a fogyás átlagos mértékű (13%), Budapesten viszont az átlagot jóval meghaladva, 34 százalékkal esett vissza a kiadott új lakásépítési engedélyek száma. A megyei jogú városokban azonban 14 százalékkal több lakás építését engedélyezték, mint egy évvel azelőtt. Az építési engedélyek száma Közép-Magyarországon és Közép-Dunántúlon csökkent a legerőteljesebben (24%), Nyugat-Dunántúlon ezzel szemben növekedés figyelhető meg (58%).

Folytatódott az építtetői kör összetételének kedvezőtlen változása: az új lakások 41 százalékát építették vállalkozások – tavaly 49 százalék volt az arány. Ezzel egyidejűleg a természetes személyek részaránya 57 százalék volt az előző év 50 százalékkal szemben. Az önkormányzatok gyakorlatilag nem építtettek lakást. Csökkent az értékesítésre épített lakások aránya 50-ről 42 százalékra, a saját használatra épített lakásoké ebből adódóan nőtt (48-ról 53%-ra). Bérbe adásra a lakások 5 százaléka, egy évvel azelőtt 2 százaléka épült.

A lakásépítés kivitelezők szerinti megoszlása némileg változott: jogi személyiségű gazdasági társaságok a kivitelezői a használatba vett lakások 55 százalékának, az egyéni vállalkozások a lakások 31 százalékát építették (2011 I. negyedévében 59, illetve 25% volt az arány).

Az új lakások 10 százaléka lakossági kivitelezésben készült el. Az új lakóépületekben létesült lakásokat tekintve 45-ről 53 százalékra nőtt a családi házak építése, viszont visszaesett a többszintes, többlakásos épületben épített lakások aránya 47-ről 42 százalékra. A lakóparki lakások aránya az 1 százalékot sem éri el.

Az adott időszakban használatba vett lakások átlagos alapterülete 97 m2 volt, ami az egy évvel azelőttihez képest 4 m2-rel növekedett. A 100 m2-nél nagyobb alapterületű lakások aránya 35 százalékról 37 százalékra emelkedett.

Az idei első negyedévben 650 lakás szűnt meg, ami kétszer több, mint az előző év azonos időszakában.

Építettek 198 üdülőegységet 87 üdülőépületben, és 204 üdülőegységre adtak ki építési engedélyt. A használatba vett és az engedélyezett üdülőegységek száma több mint kétszeresére nőtt. Az új üdülők átlagos alapterülete 72 m2, a tavalyinál 4 m2-rel kisebb.

A kiadott új építési engedélyek alapján 1244 lakóépület és 1222 nem lakóépület építését tervezik.
A lakóépületek esetében ez 10 százalékos visszaesés, a nem lakóépületeknél 44 százalékos növekedés. A nem lakóépületek közül 40 százalékkal nőtt az ipari, 22 százalékkal a mezőgazdasági és 17 százalékkal a kereskedelmi épületekre kiadott engedélyek száma.