A hitelezés a válságot követően dőlt be drasztikusan: a 2008–13 közötti években a lakosság hitelállománya hetedével csökkent, ha pedig a forintgyengülés hatását nem számítjuk, akkor az esés mértéke 29 százalék lett volna. A hazai hitelválság okai ma már jól ismertek a forintgyengüléstől egészen a munkaerő-piaci kereslet negatív hatásáig. Az utóbbi időben a lakosság a „hitelt soha többé” hangulatban élt, miáltal tavaly annyi új lakáshitelt helyeztek ki a bankok, mint 2008-ban másfél hónap alatt.
A hitelkereslet azonban már az élénkülés egyértelmű jeleit mutatja. „Miután leestünk a ló mindkét oldalán, fokozatosan vissza fogunk kapaszkodni a ló hátára. Mindezt jól szemlélteti, hogy a múlt 3 hónapban 62 százalékkal több lakáshitelt helyeztek ki a bankok, mint a múlt év ugyanezen időszakában” – mutat rá Sándorfi Balázs, a Bankmonitor.hu alapító-ügyvezetője a piaci változásokra. A hitelkereslet élénkülését támogatják a rekord alacsony kamatszint és a viszonylag alacsony ingatlanárak.
„A kölcsönök iránt újfent egyre inkább érdeklődő magyar családoknak azonban tisztában kell lenniük azzal, hogy a mára szinte csak forintban elérhető hitelek is kockázattal járnak. A forinthitel-felvétel legnagyobb kockázata a kamatok jövőbeni változása – hívja fel a figyelmet Sándorfi. – A pénzügyi válságot megelőző szinthez mérten ma 5 százalékkal alacsonyabb a forint alapkamata, így egy hosszú távú, 20 éves lakáshitel esetén a valószínű emelkedéssel mindenképpen számolnia a hitelfelvevőnek” – magyarázza.
A kamatemelkedés hatásának számszerűsítése azonban meglehetősen összetett folyamat, amely nehezen átlátható az átlagember számára. Ezért fejlesztette ki a Bankmonitor.hu az ingyenesen elérhető webes alkalmazást, a Tudatoshitelt. Az alkalmazás olyan kérdésekre ad választ, melyre mostanáig az átlagember sehol nem kapott konkrét információkat. Az alkalmazással mindenki saját családja pénzügyi helyzetére kiszámíthatja, hogyan fogja érinteni havi kiadásait egy frissen felvett lakáshitel.
„Vegyünk példaként a két keresős, átlagos jövedelmű családot összesen 300 ezer forint nettó havi fizetéssel és 230 ezer forint kiadással. A család 6 millió forint önerő mellett 20 évre felvesz 8 millió forint hitelt*. A Tudatoshitel segítségével kiszámolható, hogy az eredetileg 54 ezer forintos havi törlesztésű hitellel 3,4 százalékpontos kamatemelkedést tudnak még elviselni a havi bevételeik és kiadásaik közötti teljes összeg törlesztésre fordításával” – magarázza Sándorfi. A család számára elviselhető kamatemelkedés 11 százalékpontra nő, ha a család a szórakozásra és egyéb, nem létfenntartásra fordított kiadásait összesen 43 ezer forinttal csökkenti**.
A Tudatoshitel alkalmazás segítségével pénzügyi előképzettség nélkül, rövid idő alatt a valós élethelyzetek számszerűsítésével bárki tiszta képet kaphat arról, hogy mire számíthat hitelfelvétel esetén.
*az önerő és a hitel aránya megfelel a mai piaci átlagnak
**a számítás a KSH által publikált, egyes jövedelemsávokhoz tartozó kiadási szerkezetre épül
Mivel járna egy újabb válság a forinthitelesek számára?
Hitelfelvétel esetén a szélsőséges helyzetek finanszírozhatósága kulcskérdés. A Bankmonitor.hu-n elérhető alkalmazás megmutatja azt is, hogy ha újra bekövetkeznék a 2008-i válsághoz hasonló krízis, hogyan emelkednék a család törlesztőrészlete az akkor megvalósult, tényleges kamatokkal számolva. Jelen példában az 53 ezer forintos havi törlesztő pár hónapra 102 ezer forintig emelkedne, majd másfél év alatt fokozatosan csökkenne 65 ezer forintig. A hitel összes visszafizetése 13 millió forintról 14,8 millió forintra emelkednék az újabb – hipotetikus – válság hatására. Ez a hitelösszeg 14,5 százalékos emelkedésével járna. A 2008. évihez hasonló, mély válság az utóbbi 100 évben mindössze kétszer következett be.
