Európa digitális szuverenitásának megerősítése végett az Európai Bizottság további lépéseket tett a „digitális évtized” kezdeményezés céljainak megvalósításáért.
A Bizottság új rendeletjavaslatot terjesztett elő az EuroHPC, azaz az európai nagy teljesítményű számítástechnika közös vállalkozás témájában azért, hogy fenntartsa és előmozdítsa Európa vezető szerepét a szuper-számítástechnika és a kvantuminformatika területén. A rendeletjavaslat az új szuperszámítógépes technológiákkal kapcsolatos kutatási és innovációs tevékenységeket hivatott támogatni, és elfogadása esetén lehetővé fogja tenni, hogy 8000 millió eurós beruházás valósuljon meg a szuperszámítógépek következő nemzedékének kifejlesztésére. A szuperszámítógépek alkotják majd az alapját a teljes digitális stratégiának, a nagy adathalmazok elemzésétől a mesterséges intelligencián és a felhő alapú technológiákon át a kiberbiztonságig.
A rendeletjavaslat azt a célt szolgálja, hogy Európa élen járjon a szuper-számítástechnikai fejlesztésekkel kapcsolatos technológiai versenyben, és exaszintű, azaz másodpercenként több mint egy trillió művelet elvégzésre képes szuperszámítógépeket, valamint olyan kvantumszámítógépeket és hibrid számítógépeket fejlesszen ki, amelyek egyesítik a kvantum- és a klasszikus számítástechnika elemeit, és olyan műveleteket is el tudnak végezni, amelyekre jelenleg egyetlen szuperszámítógép sem képes.
Az EuroHPC Európa-szerte valamennyi használó számára hozzáférhetővé fogja tenni a szuperszámítógépes erőforrásokat, ideértve a közszférát és az ipari használókat, különösen pedig a kis- és közepes vállalkozásokat.
A nagy teljesítményű számítástechnikáról részletesen itt olvasható.
A Bizottság arra is fölszólítja a tagállamokat, hogy ösztönözzék a nagyon nagy kapacitású széles sávú hálózatok – a többi között az 5G-hálózatok – fejlesztését célzó infrastrukturális beruházásokat. Az 5G-hálózatok idejében történő kiépítése értékes gazdasági lehetőségeket hoz majd létre a következő években. Kulcsfontosságú Európa versenyképessége és fenntarthatósága szempontjából, és a digitális szolgáltatások fejlődésének is egyik fő mozgatórugója.
A Bizottság azt tanácsolja a tagállamoknak, hogy 2021. március 30-ig dolgozzanak ki közös, a bevált módszerek hasznosításán alapuló megközelítést a nagyon nagy kapacitású vezetékes és mobil hálózatok idejében történő kiépítésére. A határokon átívelő koordináció javítása révén 2025-ig megvalósulhat a megszakítás nélküli 5G-lefedettség Európa fő közlekedési útvonalai, különösen a közúti, vasúti és belföldi vízi utak mentén.
Nagy teljesítményű számítástechnika: kérdések és válaszok
Nagy teljesítményű számítástechnika: tájékoztató
Hálózati összekapcsoltság: kérdések és válaszok
Hálózati összekapcsoltság: tájékoztató
Újabb szerződés koronavírus-oltóanyag beszerzésére
Az Európai Bizottság és a Sanofi–GSK ma aláírta azt a szerződést, mely lehetővé teszi az uniós tagállamok számára, hogy 300 millió adag koronavírus-oltóanyagot szerezzenek be a francia Sanofi és a brit GlaxoSmithKline által közösen fejlesztett vakcinából. A tagállamoknak arra is lehetőségük van, hogy az általuk lekötött oltóanyagból bizonyos mennyiséget alacsony és közepes jövedelmű országoknak adományozzanak.
A ma aláírt szerződés pénzügyi hátteréről a Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz gondoskodik, amely forrásokat biztosít ahhoz, hogy több olyan, eltérő profilú oltóanyag álljon az EU rendelkezésére, melyet más-más vállalat állít elő. Ez a második szerződés, amelyet a Bizottság potenciális koronavírus-vakcina beszerzése céljából kötött gyógyszeripari céggel. Az első ilyen jellegű megállapodás augusztus 14-én jött létre a Bizottság és az AstraZeneca vállalat között. A Bizottság előzetes megbeszéléseket követően más vakcinagyártókkal (Johnson & Johnson, CureVac, Moderna és BioNTech) is tárgyalásokat folytat hasonló megállapodások megkötéséről.
A két gyógyszergyártó vállalat szeptemberben kezdte meg az I. és II. fázisú klinikai vizsgálatokat, 2020 végéig pedig a III. fázisú vizsgálatokra is sor kerül. A gyógyszergyártók arra törekednek, hogy a vizsgálatok sikere esetén – a vonatkozó szabályozási szempontokat is figyelembe véve – a vakcina 2021 második felében rendelkezésre álljon.
A koronavírus-járvány elleni uniós válaszintézkedések
Közös uniós megközelítést a koronavírus-tesztelésben
Az Európai Bizottság ajánláscsomagot tett közzé azzal a céllal, hogy Európában egységes megközelítés honosodjék meg a koronavírus-tesztelést illetően. Ajánlásaiban a Bizottság konkrét intézkedéseket vázol fel avégett, hogy az uniós országok az eddiginél könnyebben tudják megtervezni és megszervezni a tesztelést a világjárvány különböző szakaszaiban.
A cél a tagállamok által alkalmazott eljárások jobb összehangolása mellett az, hogy a koronavírus-tesztelés következetesebben menjen végbe az EU egészében. Az ajánlások meg fogják könnyíteni a tagállamok számára, hogy javítsák a fertőzés korai észlelését, és biztosítsák, hogy megbízhatóbb képet nyerjünk a fertőzési arányokról és a járvány terjedéséről.
Új cselekvési terv a rasszizmus elleni határozott fellépésért
Ahogy Ursula von der Leyen elnök bejelentette az Unió helyzetét értékelő éves beszédében, az Európai Bizottság új cselekvési tervet terjesztett elő a rasszizmus elleni küzdelem előmozdítására. A terv egy sor intézkedést határoz meg a következő öt évre.
Az EU jelenlegi jogi keretrendszere magában foglalja a többi között a faji egyenlőségről szóló irányelvet, valamint a rasszizmus és idegengyűlölet elleni küzdelemről szóló kerethatározatot. A Bizottság az új cselekvési terv keretében biztosítani fogja, hogy a tagállamok teljes mértékben végrehajtsák az uniós jogszabályokat, és szükség esetén kezdeményezni fogja, hogy a jogi keretrendszer további elemekkel bővüljön. A Bizottság rasszizmus elleni küzdelemmel foglalkozó koordinátort is ki fog nevezni, saját munkaerő-felvételi politikájában pedig lépéseket tesz majd annak érdekében, hogy a bizottsági alkalmazottak körében jelentősen javítsa a társadalmi reprezentativitást és a sokszínűséget.
A Bizottság felszólítja a tagállamokat, hogy fogadjanak el rasszizmus elleni nemzeti cselekvési terveket, és a lehető legnagyobb mértékben éljenek a rendelkezésükre álló eszközökkel, különösen a következő hosszú távú uniós költségvetés és a Next Generation EU helyreállítási eszköz által biztosított forrásokkal, hogy elősegítsék a faji vagy etnikai kisebbségekhez tartozó emberek, köztük a romák társadalmi befogadását.
Az EU 2020–25-re szóló, rasszizmus elleni cselekvési terve
Az EU rasszizmus elleni cselekvési tervéről szóló weboldal
Uniós oltalmat kapott a „Szilvásváradi pisztráng”
Az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy a „Szilvásváradi pisztráng” felkerüljön az oltalom alatt álló eredetmegjelölések listájára, vagyis azoknak a termékeknek a jegyzékére, amelyeknek a neve védelemben részesül az Európai Unióban. A „Szilvásváradi pisztráng” sebes pisztráng, mely a lazacfélék családjába tartozik. Mind ízét, mind rózsaszín húsának textúráját tekintve különbözik a többi hasonló halfajtól. Tenyésztése a szaporítástól a lehalászásig teljes egészében Észak-Magyarországon, a Bükk-hegységben fekvő Szalajka-völgyben megy végbe. A hegyi források vizének kiváló minősége és a helyben rendelkezésre álló szaktudás és tapasztalat együttesen biztosítja, hogy a „Szilvásváradi pisztráng” megőrizze egyedi jellegzetességeit. Az elnevezés a ma meghozott döntésnek megfelelően bekerül a már oltalom alatt álló 1480 termék jegyzékébe.
A „Szilvásváradi pisztráng” elnevezés bejegyzése iránti kérelem az Európai Unió Hivatalos Lapjában
Az uniós minőségrendszerek ismertetése
eAmbrosia – a földrajzi jelzések uniós nyilvántartása