Az eltérést két tényező magyarázza: a bizalom összetett jellege (hogy az emberek hajlandók-e olyasmit használni,
amiben nem bíznak); valamint a támogatók, az ellenzők és a – legszámosabb csoportot alkotó – kivárók eltérő
viszonyulása a számítási felhőhöz.
A világ 12 országában 6000 fős mintával végzett kutatás azt kívánta kideríteni, milyen mértékben bíznak – illetve sok esetben nem bíznak – az emberek abban, hogy a kormányok és a nagyvállalatok megfelelően védik személyes
adataikat. A jelentés segíteni kíván az adatbiztonságban érintett feleknek megérteni az attitűdöket. Országonként
eltérő ugyanis hogy az emberek kiben bíznak meg, és milyen szerep betöltését várják adatbiztonsági szempontból az érintettektől. Ezek a szerepek rendkívül sokfélék lehetnek, a kategorikus elutasítástól az adatkapcsolat
megteremtésében vállalt feladatig – például a társadalmi célú adatmegosztásnál: az adatforgalom szabályozásánál
vagy a közegészségügy fejlesztésénél.
A válaszadók 46 százaléka tartozik a kivárók csoportjába. Nagy valószínűséggel ők azok, akik meghatározzák majd a számítási felhő terjedésének jövőbeni ütemét. Egyelőre nem tudnak dönteni a két oldal között: pozitívan
viszonyulnak a számítási felhő előnyeihez, de aggódnak az adatbiztonság miatt.
Dr. Joseph Reger, a Fujitsu Technology Solutions magyar származású technológiai vezérigazgató-helyettese így
nyilatkozott a kutatásról: „Mivel az emberek ennyire eltérően ítélik meg a számítási felhő előnyeit és kockázatait,
nincs olyan egységes adatbiztonsági szemlélet, amely mindenütt, az állami és magánszektorbeli szervezeteknél is
működne. A kutatás segít az érintetteknek megérteni a jelenlegi piacot és kidolgozni a megfelelő választ. A sikeres
adatbiztonsági stratégiák a kivárók meggyőzésére koncentrálnak, és az előnyök még világosabb kommunikálásával
illetve a félelmek eloszlatásával próbálják őket a számítási felhő híveinek oldalára állítani.” (A „Személyes adatok a
felhőben: a bizalom fontossága” című jelentés a Fujitsu európai VISIT-fórumán jelent meg, Münchenben.)
A jelentéssorozat második tagja mélyebbre ás az első jelentésben („Személyes adatok a felhőben: a fogyasztói
attitűdök globális kutatása/Personal Data in the Cloud: A Global Research of Consumer Attitudes”) azonosított
témákba, hogy segítsen jobban megérteni a nemzetközi irányokat, például azt, hogy miért aggódnak ilyen
mértékben a fogyasztók adataik biztonsága miatt, ugyanakkor miért nem hajlandók lépéseket tenni védelmükre, és
miért nem bízzák adataik biztonságát más szervezetekre vagy a kormányokra. A fogyasztók tisztában vannak az
adatmegosztás potenciális előnyeivel, ám az, hogy milyen mértékben hajlandók kockázatot viselni ezekért az
előnyökért cserébe, nagy mértékben függ koruktól, nemüktől és nemzeti hovatartozásuktól. A sorozat következő két
tagja praktikus útmutatóként szolgál a magánszektor és a kormányok számára.
A számítási felhő és a többi trend (pl. a készre szabott – off-the-rack – szoftverek, valamint az „Y” generáció és
viszonyulása a közösségi hálózatokhoz és a társadalmi szerepvállaláshoz) megváltoztatja az informatikai és üzleti
döntéshozás környezetét. A Fujitsu kilenc olyan technológiai trendet azonosított, amely várhatóan tartós hatást
gyakorol a vállalatok jövőbeni működésére. Ezzel a témával foglalkozik a Fujitsu új technológiai webhelye a
http://www.technology-perspectives.com címen.
