Bár a gazdasági válság miatt a megszokottnak a töredékére csökkent a lakásépítések száma – tavaly alig 13 ezer új lakás épült hazánkban –, azoknak, akik új ingatlan építését tervezik, mindenképp érdemes „hőszivattyúban gondolkodniuk”, mivel az első látásra drága technológia beszerzése néhány év alatt megtérülhet.
Az alternatív fűtési módokra a múlt hetek zord időjárása is ráirányította a figyelmet: a február első felében tapasztalt szibériai hideg kiemelkedően magas gázfogyasztással járt. A családi házak fűtésére alkalmas, viszonylag kis teljesítményű levegő–víz hőszivattyúkkal viszont még a legkeményebb téli fagyokban is előállítható a kellő meleg.
A levegő–víz hőszivattyúk működési elve egyszerű: a környezet levegőjéből vonnak ki annyi hőt, amely képes egy családi ház felfűtésére és a használati melegvíz előállítására; bizonyos típusai nyáron a hűtésről is gondoskodnak. Működtetésük kényelmes, energiaforrásuk kimeríthetetlen. „Ezek a készülékek még a legnagyobb téli fagyokban is üzemeltethetők. A Panasonic Aquarea hőszivattyúi egészen alacsony hőmérsékleten, akár –20 fokos hidegben is képesek hőt termelni” – mondja Falvi József, a Panasonic kelet-európai műszaki tanácsadó mérnöke. E berendezések a névleges fűtőteljesítményüket még szélsőséges külső hőmérséklet mellett is megőrzik. A készülékek energiahatékonyságának jellemzésére szolgál a COP-érték, azaz a leadott névleges fűtőteljesítmény és a felvett elektromos teljesítmény hányadosa. Minél nagyobb ez a szám, annál jobb a készülék fogyasztása. Egy
9 kW kapacitású levegő–víz hőszivattyú 4,74 COP-értékkel a hagyományos fűtési rendszerekhez (például elektromos fűtés) képest akár 78 százalékkal kevesebb energiát használ fel +7°C fokos külső hőmérséklet esetén, és még –15°C fokban is eléri a 2,54-es COP-értéket. A szakember fölhívja a figyelmet arra, hogy a levegő–víz hőszivattyúk üzemeltetése nem jár levegőszennyezéssel, miközben tulajdonosaiknak akár kimagasló energia megtakarítást is kínálhatnak a teljes fűtési idényre.
Az Energiaklub legfrissebb felmérése szerint Magyarországon a lakás- és háztulajdonosok százezrei nem engedhetik meg maguknak, hogy a kellő és kívánt hőmérsékletre fűtsék fel az otthonaikat, holott a háztartások közel tizede éves összjövedelmük több mint harmadát költik az energiára. Február elején Bács-Kiskun és Csongrád megyében –20ºC fokot is mértek hajnalban, a kora délutáni hőmérséklet pedig –4 és –14 ºC fok között alakult az országban. Szakértők eleve arra figyelmeztették a háztulajdonosokat, hogy célszerű erre az időszakra hősugárzót, vagy olajradiátort is üzembe állítaniuk, ugyanis a gázkazánok a nem megfelelő hőtechnikájú ingatlanokban még csúcsra járatva sem képesek elfogadható meleget adni ilyen szélsőséges időjárási körülmények között. A rengeteg, rossz állapotú ingatlan az egyik oka annak, hogy hiába fogyasztott az ország elképesztő mennyiségű gázt – országosan 75 millió köbmétert csak február 6-án – és költött el a lakosság 10 milliárd forintot fűtésre, sokan még így sem tudták az otthonukat megfelelően felfűteni.
A rendkívüli hideget csak azok voltak képesek átvészelni viszonylag elfogadható költséggel, akik megfelelő hőtechnikai paraméterű, jól szigetelt épületekben laknak, és olyan korszerű fűtési rendszereket használnak, ahol az előremenő fűtővíz hőmérséklete nem több 35 ºC foknál és ezt a vizet valamilyen korszerű fűtőberendezéssel – például hőszivattyúval – állítják elő. Sajnos, sokan álltak át, vagy vissza a vegyes tüzelésű kazánok használatára is, ám ezek üzemeltetése jóval kényelmetlenebb, mint például a gázkazánoké vagy a hőszivattyúké, ráadásul a vegyes tüzelésű fűtési rendszerek nagymértékben megnövelik a szén-dioxid-kibocsátást, szennyezik a levegőt, a környezetet, rontják az életminőséget.
