Megítélésem szerint a gázszállítás leállításának megszellőztetése inkább tekinthető fenyegetésnek, mint valós gazdasági intézkedésnek, hiszen a hangzatos bejelentés az ukrán gazdaságnak és társadalomnak fájdalmasabb lenne, mint az orosz félnek és az egyik legfontosabb politikai és gazdasági támogatójának, az EU-nak okozna rövidtávon nehezen kezelhető gondokat. Bár az ukrán fenyegetés valóra váltása nem igazán várható, érdemes mégis végiggondolni, hogy a hazai gázellátás, különös tekintettel a közelgő fűtési szezonra, a következő 6–7 hónapban milyen kihívásokra számíthat.
A hazai gázellátásra vonatkozó 6-7 hónapos „stressz-teszt” elkészítésénél abból indulhatunk ki, hogy a magyar bruttó gázfogyasztás látványosan csökkent, de a múlt évek átlagában 10 milliárd köbméterre tehető. Átlagos téli időjárást feltételezve, figyelembe véve az erősödő növekedést és a lakossági fogyasztás bővülését, az előttünk álló fűtési szezonban – 2015. április közepéig – a magyar gazdaság gázigénye 6,5–7 milliárd köbméterre valószínűsíthető. Ez az arány és maga a gázfogyasztás is, a fűtési időszak hosszától és az átlagos téli hőmérséklettől függően némileg módosulhat, de átlagos időjárást feltételezve valós kiindulási pontként adódik a várható igényekre.
A földgázigények várható alakulása – az időjárás szeszélyétől eltekintve – meglehetősen jól prognosztizálható és a kielégítendő igények többé-kevésbé egyértelműen meghatározhatók. A „stressz-teszt” elvégzése azon alapszik tehát, hogy az Ukrajna felőli gázszállítások leállnak és milyen forrásból képzelhető el a fűtési szezonban várható 6–7 milliárd köbméteres igény?
Abból indulhatunk ki, hogy a naprakész statisztikai adatok szerint, a mintegy 6,5 milliárd köbméterre becsülhető tárolókapacitás feltöltöttsége jelenleg 50%-os. Megjegyzendő, az EU-statisztikák szerint, a hazai feltöltöttségi szint az EU 28-ak között messze a legalacsonyabb, az országok legtöbbjében a feltöltöttség szintje 70–95%-os. Igaz, a hazai éves gázfogyasztáshoz képest a 6,5 milliárd köbméteresre tehető tárolókapacitás kiugróan magas az EU 28-ak között. Az alacsony feltöltöttség indokait itt nem tárgyalva csak azt rögzítjük, hogy a jelenlegi tárolókban 3–3,1 milliárd köbméter gáz van. A további beszerzési forrás, a nyugati betáplálási pont, amelynek éves maximális kapacitása 3 milliárd köbméter-re tehető, a fűtési szezonra számítva ez kb. 1,6 milliárd köbméter. A hazai gáztermelésünk éves szinten tavaly számottevően visszaesett, 1,5 milliárd köbméter volt, a fűtési szezonban ebből maximum 7–800 ezer köbméter forrás adódik. A fűtési szezon végéig, a rendelkezésünkre álló forrásokat – az orosz–ukrán beszerzési források nélkül – együttesen csupán mintegy 5,5 milliárd köbméterre tehetjük, szemben a várható 6–7 milliárd köbméteres gázigénnyel.
A fűtési időszak végére tehát súlyos ellátási gondok jelentkezhetnek, és szükségintézkedések megtételére kerülhet sor.
Az orosz–ukrán gázbeszerzés leállása esetén naivitás arra számítani, hogy a megépült magyar–szlovák és a magyar–román gázvezetékből, amely ugyancsak az orosz forrásból táplálkozik, régiós gázszűkösség esetén érdemleges többletforrásokra számíthatunk. Sőt, a nyugati betáplálási pont maximális kihasználása is megkérdőjeleződhet, az ugyancsak meglévő magyar–horvát gázvezetéknek pedig nincs valóságos forrása.
Adódik a kérdés, miért szükséges az EU szintjén messze legmagasabb tárolókapacitás kiépítése, ha a feltöltöttsége csupán 50%-os? A statisztikák szerint, augusztus végén az elmúlt években – kivéve 2013-at – 1,5–2 milliárd köbméterrel több gáz volt a tárolókban, a feltöltöttségi szint az évek során fokozatosan csökkent, tavaly, amikor az állam megvásárolta őket, már csak 40%-os volt. Bár a kormány, az állami felvásárlást és a vételi árat firtató kérdésekre, a rendkívül homályos „nemzeti érdekre” és a biztonságos ellátás növelésére hivatkozik, valójában az állami tulajdonba kerülés óta, a tárolók feltöltöttsége zuhanásszerűen, ezáltal a gázellátás biztonsága jelentősen csökkent. Nem nehéz belátni ugyanis, hogy az ellátási biztonság szempontjából a tárolói kapacitások szükségesek ugyan, de igazából a tárolt gáz szolgálhatja az ellátás biztonságát.