Az európai szuverén adósságválság, amely 2011 augusztusában fordult rosszabbra, egybeesik a számos fejlődő ország (Brazília, India és, kisebb mértékben Oroszország, Dél-Afrika és Törökország) lassuló növekedésével, amelyet elsősorban a 2010-ben és 2011 elején megkezdődött túlzott növekedésből adódó inflációs nyomás leküzdésére hivatott politikai megszorítások okoznak.

Ennek eredményeként, a fejlődő országok 2012-i növekedési előrejelzése 5,4 százalék, ami a második legalacsonyabb az elmúlt tíz évben. A Világbank a magas jövedelmű országok idei növekedési mutatóit 1,4 százalékra, továbbá a magas jövedelmű eurozónát –0,3 százalékra csökkentette.

A növekedési lassulást tükrözve a világkereskedelem – amely becsült 6,6 százalékkal bővült 2011-ben – csupán 4,7 százalékot fog nőni 2012-ben, mielőtt 6,8 százalékig erősödnék 2013-ban a Világbank szerint.

Az euroövezet adósságválságából származó kockázatkerülés elterjedt a fejlődő országokban és más magas jövedelmű országokban is. A fejlődő országok államadóságának hozamai átlagosan 117 bázisponttal (bsp) emelkedtek 2011. július vége és 2012 januárja között, ahogy a legtöbb Euro Zóna tagországban, beleértve Franciaországot (87 bsp) és Németországot (36 bsp) továbbá a Zónán kívüli országokban is, mint az Egyesült Királyságban (18 bsp).

Látványosan gyengült a tőkeáramlás a fejlődő országok irányába, mivel a befektetők tetemes összegeket vontak vissza a fejlődő országok piacairól 2011 második felében. A teljes, 170 milliárd dolláros, a fejlődő országok irányába áramlott tőke 55 százalékkal elmaradt a 309 milliárd dolláros 2010-ben folyósított tőkeáramlástól. 

Július vége óta 8,5 százalékot veszítettek értékükből a fejlődő országok tőzsdepiacai. Ez, kombinálva a 4,2 százalékos magas jövedelmű tőzsdepiacok értékcsökkenésével, 6500 milliárd dolláros, illetve 9,5 százalékos globális GDP-értékcsökkenéshez vezetett.

A GKK sürgeti a fejlődő országokat a további rosszabbodó kockázatokra való felkészülésre (amíg van idő) felmérve a sebezhetőségüket és felkészülve az előre nem látott eseményekre azáltal, hogy előfinanszírozzák a költségvetési hiányukat, valamint hogy a szociális biztonságra és az infrastruktúrára fordított összegeket rangsorolják annak érdekében, hogy hosszú távú növekedést biztosítsanak, és hogy stressz-teszteljék a bankjaikat egy hazai bank krízis elkerüléséért.

A jelentés regionális mellékletek rovata mélyrehatóan elemzi mindegyik fejlődő térség kilátásait, régió-specifikusan azonosítja kitettségüket és kockázatukat, és a válság senkit nem kímélő hatásainak enyhítésére széleskörű politikai ajánlásokat tesz.

A kelet-ázsiai és csendes-óceáni térség – amelyre nagy hatással volt a thaiföldi árvíz és az európai zavargások – regionális GDP-növekedése 8,2 százalékra (becsült adat) csökkent 2011-ben, és további csökkenés várható 2012-ben és 2013-ban egészen 7,8 százalékig. A kínai növekedést 9,1 százalékra becsülték 2011-ben és várhatóan visszaesik 8,4 százalékra 2013-ban.

Európa és Közép-Ázsia GDP-je a becslések szerint 5,3 százalékkal nőtt. Azonban a magas jövedelmű Európa várható lassulása még mindig inflációs nyomás alatt tartja a régiót, illetve az eurozóna válsága miatt csökkent tőkefolyamok a regionális növekedést 3,2 százalékra lassíthatják 2012-ben, mielőtt 2013-ban 4 százalékra erősödne vissza.

Latin-Amerika és a karibi térség a becslések szerint 4,2 százalékos növekedést ért el 2011-ben, de ez várhatóan 3,6 százalékra enyhül 2012-ben mielőtt visszatérne a 4,2 százalékra 2013-ban. A régió növekedési kilátásait a gyengébb globális növekedés, valamint az euroövezet válságából, Kína növekedéséből és a politika okozta hazai keresletcsökkenésből adódó bizonytalanság súlyozza.

A drámai politikai változtatások nagymértékben megzavarták a gazdasági aktivitást a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, a régión belül szelektíven; eközben a romló külső környezeti faktorok lassították a növekedést a becsült 1,7 százalékra 2011-ben. A növekedés várhatóan visszafogott marad (2,3 százalék) 2012-ben, majd 2013-ban emelkedik 3,2 százalékos magasságba.

Dél-Ázsia növekedése a becslések szerint 6,6 százalékra lassult a 2011. naptári évben, amely tükrözi a második félévben történt éles indiai lassulást, mint ahogy a külső szembeszelet is. A régió GDP-növekedése tovább lassul (5,8 százalékra) 2012-ben, mielőtt újra erősödnék 7,1 százalékra 2013-ban.

A Szaharától délre fekvő afrikai térség növekedése továbbra is erős, 4,9 százalékos maradt 2011-ben. A növekedés még ettől is magasabb a régió Dél-Afrikán kívüli részében, ahol 5,9 százalékos volt a növekedés 2011-ben, amely a leggyorsabban növekvő fejlődő térséggé teszi a régiót. A régió növekedését 5,3 százalékra illetve 5,6 százalékra becsülik 2012-ben és 2013-ban.

A cikk a Világbank „Global Economic Prospects—January 2012: Uncertainties and Vulnerabilities” című kiadványa alapján készült.