Magyarország négy és fél év óta vesz részt a felmérés-sorozatban, a magyarok általában a lista végére szorulnak a hazai gazdaságról alkotott véleményük alapján. A tavalyi első félévben azonban az előző esztendőkben megszokott 5 százalék körüli értékről tíz fölé emelkedett a gazdaság teljesítményét kedvezően minősítők aránya.
Decemberben a magyarok 12 százaléka értékelte kedvezően a nemzetgazdaság állapotát, igaz, ezzel is csak 21. helyen áll az ország a vizsgált 24 rangsorában – derül ki a Ipsos 22 ezer személy megkérdezésével kialakított a felméréséből.
Sokszor érkeznek reményes hírek arról, hogy a világ országai maguk mögött hagyták a pénzügyi-gazdasági válságot, megindult a fellendülés. A lakossági vélemények azonban nem erősítik meg a bizakodó helyzetértékeléseket; három éve lényegében 40 százalék alatt stabilizálódott az országuk gazdaságáról kedvező véleményen lévők aránya. Nagyon messze van a válság előtti közvélekedés, 2007 végén ugyanis 55% gondolta azt, hogy a gazdaság jól teljesít. Néha egy-egy térségben, országcsoportban derűlátóbbak lesznek az emberek, de ezek a pozitív változások ideiglenesek, általában borúlátó fordulat követi őket.
Erre példa az észak-amerikaiak hangulatingadozása: 2012 második felében reménykedően nyilatkoztak kontinensük gazdasági eredményeiről, aztán 2013 elején borúlátóbbak lettek, s azóta hónapról-hónapra hullámzik a véleményük.
Még nem lehet tudni, hogy az európai polgárok gazdasági hangulatának múlt egyéves javulása – a pozitívan értékelők 21%-ról 29%-ra emelkedése – tartósnak bizonyul-e. Egyébként a mi földrészünk az egyetlen, ahol 2013-ban az embereknek a gazdaságról alkotott értékelése kedvezően módosult. Különösen a svédek lettek optimisták, és a britek, a németek, a belgák körében is a tavalyinál jóval többen látják nemzetgazdaságukat növekvő pályán.
Svédország polgárainak nagy többsége, 77%-a jónak minősíti hazája teljesítményét, őket csak – hagyományosan, a felmérés kezdete óta – a szaúdiak előzik meg (ahol ez az arány 80%-os). A világrangsorban harmadikok a németek, körükben 73% értékeli a gazdasági eredményeket magas színvonalúnak.
Tavaly a legnagyobb hangulati romlás a latin-amerikai polgárok körében volt – 42%-ről 25%-ra csökkent a gazdaságot kedvezően minősítők aránya. Világszerte a brazilok véleménye változott a legtöbbet, sokkal rosszabbá vált hazájuk gazdasági produktumának megítélése: egy évvel ezelőtt még a többség (55%) jónak értékelte, most csak harmadnyian tekintik sikeresnek.
A magyar lakosság 12%-a gondolja hazája gazdasági teljesítményét jónak, ez 7 százalékpontos emelkedés az egy évvel ezelőtti vélekedéshez képest. Ugyanakkor ez csak egyetlen helyezésnyi előrelépés a tavalyihoz képest: most a 21. pozíciót foglalja el a 24 országot felölelő elégedettségi rangsorban. A magyarok gazdasági hangulata tavaly tavasszal javult – amint azt más közérzeti mutatók (akkori) emelkedése is jelezte, nagyrészt a rezsicsökkentésnek köszönhetően. Az év második felében stagnált az elégedettek aránya, mindvégig 10% felett maradt.
A lakossági helyzetértékeléseket figyelembe vevő rangsorban a magyarok megelőzik az olaszokat, a franciákat és a spanyolokat, akiknek csupán 5-6%-a véli sikeresnek az ottani gazdaságot.