Gombát termesztenek a levélvágó hangyák a Varázshegyben

A levélvágó hangyák kedvenc hobbija és legfőbb szenvedélye a mezőgazdaság, ezen belül is az intenzív gombatermesztés. A létük, a mindennapi betevőjük múlik az összehangolt munkán. A levélvágó hangyák ugyanis kizárólag egy különleges gombával táplálkoznak, amelyet kénytelenek maguknak megtermelni.

A gombatermesztéshez a levélvágó hangyáknak mindenekelőtt levelekre van szükségük. A lombleveleket először fél körömnyi, körömnyi darabokra vágják, majd hosszú sorokban masíroznak velük az otthonukként szolgáló, akár több ezer kamrából álló föld alatti üregrendszerbe. A leveleket ott másfajta munkát végző hangyadolgozóknak adják át: ezek tovább aprítják a levéldarabkákat, majd saját gombakamrájukban helyezik el őket. Ott, a föld mélyében olyan különös gombafaj él, amelyik csak és kizárólag a levélvágó hangyák fészkében fordul elő. A természettudósok által Leucoagaricus gongylophorus néven ismert gombafaj a hangyák által behordott leveleken tenyészik, így a hangyák voltaképpen gombakertészetet tartanak fenn a föld mélyén. A gombakamráért felelős dolgozók rendszeresen gondozzák a gombakertet, kigyomlálják az oda nem való csírákat, mi több, a gombakamra egyenletes, 23–25°C-os hőmérsékletű és 85 százalék relatív páratartalmú klímájának a folyamatos fenntartásáról is gondoskodnak.

A levélvágó hangyák jellegzetesen államalkotó rovarok: társadalmukban kasztok vannak. A legfontosabb egyed a királynő, amelynek egyedüli feladata a peterakás, és amely köré az egész rovarállam szerveződik. A dolgozók terméketlen nőstények, amelyek között további munkamegosztás létezik: vannak a levelek begyűjtésével és szállításával, valamint a járatok és kamrák építésével foglalkozó nagyobb testű dolgozók, a leveleket tovább aprító, illetve a járatokon belüli feladatokat ellátó, a szemetet elszállító és a királynő körül tüsténkedő közepes méretű dolgozók, és az egészen kis termetű, csak a gombakertekre felügyelő dolgozók. Külön kaszt a dolgozóknál jóval nagyobb és erőteljesebb katonáké, amelyek a rovarállam védelméért felelnek. A katonaság fenntartása a rovarállam számára igen „költséges”, hiszen ez a kaszt is gombát eszik, ám közvetlenül nem vesz részt a napi feladatok ellátásában. Éppen ezért ezzel a kaszttal csak nagy, több százezres egyedszámú kolóniákban találkozhatunk.

A Fővárosi Állat- és Növénykert Varázshegyében a levélvágó hangyák 47 faja közül egy olyan fajt mutatnak be (Acromyrmex sp.), amelynek rovarállamaiban egyszerre több királynőt a szolgál a társadalom. A teljes rovarállam jelenleg mintegy 2500 állatból áll, férőhelyét pedig a szakemberek úgy alakították ki, hogy az állatokat levélvágás, illetve a levelek cipelése közben éppúgy meg lehessen figyelni, mint azt, hogy miként serénykednek a föld alatti gombakertészetben. Az állatok számára egyébként változatos lomblevelekrők gondoskodnak az állatkerti gondozók. A hangyák legszívesebben a fagyalt használják fel a gombakertekhez. Fontos szempont egyébként, hogy rendszeresen újabb és újabb fafajok lombjait kínálják a hangyakolóniának. A lomblevelek mellett zabpelyhet, banánt és narancsot is szoktak kapni. Ezeket szintén a gombakertek fenntartására használják fel, miközben meg sem kóstolják.

 

A levélvágó hangyák bemutatóhelyét a pesti állatkert nemrég megnyílt létesítményében, a Varázshegyben alakították ki. A Varázshegy a száz éve épült, 34 méter magas Nagyszikla belsejében létesült európai uniós támogatással: 3200 négyzetméteren, tizenhat teremben száznál több állatfaj, számos interaktív játék és különleges modell – köztük egy életnagyságú ámbráscet és egy teljes neandervölgyi család – segít megismerni az élővilág sokféleségét, fejlődéstörténetét, valamint az ember és a természet kapcsolatának sok ezer éves históriáját. A levélvágó hangyák a Varázshegy „Kolónia galéria” elnevezésű részében láthatók.