Szilágyi Zsombor, az EMFESZ Kft. iparági divízió igazgatója vázolta azt a nemzetközi környezetet, amely a válságból
kilábalóban már növekedéssel számol. A legnagyobb tempóban Kína, India, Brazília és Oroszország növekedése
meghatározza majd a kőolajárát, s annak következményeként a földgázárakat is. A magyar gazdasági növekedést
jövőre 3 százalékosnak prognosztizálák, amitől a hazai földgázfelhasználás növekedése is várható.
Miközben az ipari növekedés így hat, aközben a lakosságnál lényeges változások történtek. Csallóközi Zoltán, a
Főgáz hálózati igazgatója elmondta, hogy az utóbbi három évre az volt a jellemző, hogy az éves földgáz-felhasználás
600–800 millió köbméterrel csökkent. S ez nemcsak a gazdasági visszaeséssel magyarázható, hanem azzal is, hogy
az új házakban egyre jobban terjednek az alternatív energiaforrások.
Az ország 3,5 millió gázfelhasználójából 3,3 millió a háztartás; a fizetőképesség egyre zuhan. Már 50 ezerre tehető
azoknak az otthonoknak a száma, ahol a 90 napos türelmi idő után lekapcsolták a gázszolgáltatást, és az érintettek
közül minden másodiknak még esélye sincs arra, hogy visszakapcsolják. A gázszolgáltató cégek lejárt
követelésállománya meghaladja a 30 milliárd forintot.
Laczó Sándor, a Magyar Gázipari Egyesülés elnöke is érzékeltette a változásokat, amelyek szerint a korábbi
tervekben még 13 százalékra akarták emelni az ország energia-felhasználásában a megújulók arányát, ma már 16–
18 százalékos célokról is hallani.
Miközben a viták még mindig folynak arról, hogy milyen gázvezetékek építésével növeljék a régió
energiabiztonságát, a hazai biztonsági helyzet igen jó, mert – ahogy a korábbi válságos időszakokban lehetett
tapasztalni – a tárolókapacitások nagyon jók, és további fejlesztésekre is van lehetőség. Növeli a térség biztonságát
az az összekötő vezetékrendszer, amelyet a Mol kezdeményezett, s amelynek első darabját, az Aradot Szegeddel
összekötő vezetéken nemrég adták át – mondta Zsuga János, a FGSZ-MOL Földgázszállító Zrt. vezérigazgatója.