Greenpeace-mérések: egészségtelen a levegő az iskolák környékén

Sok iskola környékén továbbra is szennyezett a levegő a Greenpeace friss mérései alapján. Az egy hónapon át tartott őszi mérés alatt a zöldszervezet az ország 41 iskolája, óvodája körül vizsgálta a nitrogén-dioxid-szennyezettséget. Az eredmény: 28-nál a határértéknél magasabb, ezen belül három esetben különösen magas a levegőszennyezettség. (Képek: Járdány Bence / Greenpeace)

A városokban döntően a dízeljárművekből származó légszennyező súlyosan károsítja a gyermekek egészségét. A Greenpeace ezért azt várja a városvezetőktől, hogy mielőbb korlátozzák a régi szennyező dízelek forgalmát.

A gyerekek egészségét még a felnőttekénél is jobban veszélyezteti a légszennyezés. A Greenpeace ezért tavaszi méréseit megismételve, szeptember 17–október 15. között még több helyszínen vizsgálta a levegő nitrogén-dioxid-szennyezettségét diffúziós csövekkel [1] – ezúttal nem csak fővárosi, de vidéki helyszíneken is. A budapesti, pécsi és miskolci iskoláknál, óvodáknál mért légszennyezettség segít pontosabb képet kapni arról, mennyi káros anyagot lélegeznek be gyermekeink.

A Greenpeace Magyarország 53 csövet értékelt 41 oktatási intézménynél, illetve 6 csövet ellenőrzésképpen mérőállomásoknál, egyet pedig Pécs belvárosában. A 41 intézményből 28 esetben mutatott a mérés magas, a Greenpeace szerint már elfogadhatatlan, 40 mikrogramm/köbméter feletti értéket. Ez az éves határértéknek felel meg, mely felett a Greenpeace álláspontja szerint már nagy a légszennyezettség. [2]

Budapesten és a környékén 30 oktatási intézményt (iskolát, óvodát) vizsgáltak. Közülük 23 iskolánál volt 40 mikrogramm/köbméter feletti a nitrogén-dioxid koncentráció. Három esetben extrém magas értéket mutattak az eredmények: az egy hónapos mérés átlaga magasabb volt még a 24 órára megadott 85 mikrogramm/köbméteres határértéknél is.

Pécsett a 9 iskolánál, illetve óvodánál kihelyezett cső által mért érték 5 esetben haladta meg a 40 mikrogramm/köbméter értéket, mely a nitrogén-dioxidra megadott éves határérték. Pécsett továbbá egy esetben nem egy iskolánál, hanem egy forgalmas kereszteződésnél az egy hónapos időszak alatt mért érték átlaga meghaladta a 24 órás határértéket is. Pécs Budapesttel együtt az a település, ahol a hivatalos mérőállomás adatai alapján már többször mértek éves határérték-túllépést nitrogén-dioxidra, és emiatt folyik uniós kötelezettségszegési eljárás a magyar kormány ellen.

Miskolcon inkább a részecskeszennyezés a gond: a borsodi megyeszékhelyen rendszeresen súlyos problémát okoz a főként szilárd tüzeléses fűtésből, iparból származó finomrészecskésanyag-szennyezés.

A Greenpeace friss mérési eredményeinek tükrében üdvözli a fővárosi vezetés szennyező dízelek kivonására vonatkozó terveit, és az új budapesti városvezetéstől is azt várja, hogy ismertesse részletes ütemtervét avégett, hogy 2026. szeptember 1-jéig fokozatosan kitiltsa a dízelautókat és más szennyező járműveket Budapestről, valamint kivonja a dízelüzemű BKV-buszokat a forgalomból. A Greenpeace 2018 végén végzett reprezentatív közvélemény-kutatása szerint a fővárosiak is ezt támogatnák: a megkérdezettek kétharmada (67%) ugyanis egyetértett azzal, hogy Budapest területéről teljesen ki kellene tiltani a régi dízelmeghajtású gépjárműveket.

Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország légszennyezési szakértője hangoztatta:„Azt várjuk minden felelős városvezetőtől, hogy a lakosság védelmében tegyen meg mindent  a szennyező járművek korlátozásáért és a fenntartható közlekedés terjedése, fejlődése végett”.

A nitrogén-dioxid városi környezetben döntően a dízeljárművek kipufogócsövéből jut a levegőbe. Belélegezve csökkenti a tüdőfunkciót és különféle légzőszervi károsodásokat okoz, valamint kapcsolatba hozható szív- és érrendszeri megbetegedésekkel is. Növeli továbbá az asztmás megbetegedések számát, és kitettség esetén könnyebben elkapunk légúti megbetegedéseket. A szennyezett területeken a csecsemők alacsonyabb születési súllyal jönnek világra. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2019. őszi jelentése szerint a nitrogén-dioxidnak (NO²) való kitettség 71 000 ember korai elhalálozását okozta 2016-ban Európában. Mindezek ellenére hazánkban nő a dízelautók száma és a járművek átlagéletkora. [3].

A mérési eredményeket részletesen bemutató digitális térkép

Kérdések és válaszok a Greenpeace iskolai légszennyezettség méréséről

Tiszta levegőt! petíciós oldal

[1] A Greenpeace mérései során olyan diffúziós csöveket használt, amelyeket a brit hatóság is használ nitrogén-dioxidot mérő légszennyezési vizsgálataihoz. A méréshez használt csövek eredményeit a diffúziós csöveket gyártó cég (Gradko) és a Greenpeace Exeteri Egyetemen található kutatólaboratóriuma értékelte ki.

[2] A hazai jogszabályok környezeti levegőre különböző egészségügyi határértéket adnak meg. Nitrogén-dioxid esetén van órás (100 µg/m3), 24 órás (85 µg/m3) és éves (40 (µg/m3) határérték.

A Greenpeace a mérései során egy adott, átlag négyhetes időszakra vonatkozó átlageredményt kapott, amit az éves nitrogén-dioxidra vonatkozó határértékekhez hasonlított, mely 40 mikrogramm köbméterenként. Mindazonáltal egy átlag négyhetes időszakot vizsgálva nem állít olyat, hogy bárhol éves határérték-túllépés történt volna. Ha a 4 hetes mérés értéke átlépi a 24 órás vagy az egy órás határértéket, akkor természetesen már beszélhetünk határérték túllépésről, ami 4 esetben meg is történt.

[3] A dízelhajtású személy-gépjárművek aránya 2005 és 2017 között folyamatosan emelkedett, 15,50%-ról 30,39%-ra, ráadásul eközben összességében is nőtt a járművek száma. Míg 2005-ben 2 888 735 autó, ebből 447 854 dízel rótta a magyar utakat, addig 2017-re 3 471 997 autó lett hazánkban, 1 055 268 közülük dízel. Emellett az autók átlagéletkora is drasztikusan nőtt: 2006-ban a hazai kocsik átlagéletkora 10,3 év volt, ez 2017-re 14,1 évre nőtt. Forrás: Tájékoztatási adatbázis, szakstatisztikák témák szerint.