A belföldi vendégek száma 3 százalékkal csökkent, a külföldieké 4%-kal emelkedett. Az év első nyolc hónapját tekintve, áprilisban volt a legdinamikusabb növekedés, a legnagyobb vendégforgalmat és bevételt augusztusban regisztrálták a szálláshelyek.
A vizsgált időszakban 2 millió 462 ezer külföldi vendég 6 millió 821 ezer vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken; a vendégek száma négy, az éjszakáké pedig csak 1%-kal nőtt 2010 azonos időszakához képest. A külföldivendég-forgalom szerkezete továbbra is átalakulóban van. A számunkra kiemelkedően fontos küldő országok közül kizárólag az olasz, a német és a francia vendégek által eltöltött éjszakák száma csökkent, miközben az Ausztriából, az Egyesült Királyságból, továbbá a Lengyel-, a Cseh-, az Oroszországból, a Romániából és az Egyesült Államokból érkezőké nőtt.
A külföldivendég-forgalom jórészét fogadó szállodákon belül a négycsillagos kategóriában számottevő volt a növekedés, a vendégek számában12, avendégéjszakák számában 10%-os. A többi kategóriában eltérően alakult a vendégforgalom, a három-, a két-, valamint az egycsillagos egységekben kevesebb, az ötcsillagos szállodákban több éjszakát töltöttek el a külföldiek, mint az előző év azonos időszakában. A külföldi vendégek száma – a Balaton, Közép- és Dél-Dunántúl kivételével – mindegyik turisztikai régióban emelkedett.
A vizsgált időszakban a kereskedelmi szálláshelyeken 2 millió 772 ezer belföldi vendég 6 millió 967 ezer vendégéjszakát töltött el, a vendégek és az éjszakák száma egyaránt visszaesett, 3, illetve 5%-kal 2010. január–augusztushoz képest. A belföldivendég-forgalom 64%-át fogadó szállodákban a vendégek számában 4,5, az éjszakák számában 3%-os bővülés volt. A vendégek körében szintén közkedvelt panzióknál az alacsony vendégforgalom következtében a vendégéjszakák száma 26%-kal csökkent. Az adatok értékelésekor figyelembe kell venni, hogy a 239/2009 (X.20.) rendelet következményeként egyes panziók minősítése egyéb szálláshellyé változott, ami meghatározta a kapacitás és a vendégforgalom alakulását. A belföldi vendégek számának visszaesése – kilenc turisztikai régióból – ötöt érintett.
A Balatonon eltöltött éjszakák száma mind a külföldi, mind a belföldi vendégeknél egyaránt 9%-kal csökkent. A népszerű gyógy-, illetve wellness-szállodák látogatottsága is kedvezőtlenül alakult. Január–augusztusban a balatoni gyógyszállodák vendégforgalma 18%-kal, a wellness-szállodáké – a kapacitásnövekedés ellenére – 6%-kal mérséklődött az előző év azonos időszakához mérten. A Balatonon kívül a dél-dunántúli, az észak-alföldi, továbbá a Tisza-tavi turisztikai régióban csökkent a vendégforgalom.
Budapesten mind a belföldi, mind a külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma nőtt, összességében 3%-kal. Az európai uniós soros elnökség keresletnövelő hatása kizárólag az első félévben mutatkozott meg 2010 első félévéhez képest.
A megfigyelt időszakban a szállodák szobakihasználtsága átlagosan 46,8%-os volt, ezen belül az ötcsillagos szállodák működtek a legmagasabb, 63%-os szoba-kihasználtsági aránnyal; a négycsillagos házak 53,5%-os foglaltságot értek el. A szállodai kihasználtság összességében 2 százalékponttal volt magasabb, mint esztendővel előtte. A gyógyszállodák szobáinak igénybevétele is átlagon felüli volt: 55%. A magasabb igényeket kielégítő, saját magukat kastélyszállodaként azonosító házak az átlagosnál alacsonyabb, 33%-os kihasználtsággal működtek.
A szálláshelyek összes árbevétele folyó áron 2%-kal emelkedett 2010 azonos időszakához képest. A kereskedelmi szálláshelyek 2011. január–augusztusban összesen 161 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, ezen belül a szállásdíj-bevétel 90 milliárd forint volt. A vizsgált időszakban a kiadott szállodai szobák bruttó átlagára 13 929 forint, az egy kiadható szállodai szobára jutó árbevétel (bruttó REVPAR) 6512 forint volt. Budapesten a vendégforgalom döntő részét fogadó három–öt csillagos kategóriákban a szobák átlagára január–augusztusban 9100–30 500 forint, az egy kiadható szobára jutó árbevétel 3900– 21 000 forint között alakult.
Augusztus 31-én a hazánkban működő kereskedelmi szálláshelyek száma 2824 volt, ezen belül 907 szálloda 54 ezer szobával, 984 panzió 11 ezer szobával működött. Az egyéb szálláshelyek (üdülőház, kemping és közösségi szálláshelyek) száma 932 volt. A szálláshely-szolgáltatást nyújtó – több, különböző ágazatban működő – vállalkozások a szálláshelyeken augusztusban közvetlenül 31 ezer főt foglalkoztattak, ami kissé elmarad az előző év azonos időszakitól. A részmunkaidős foglalkoztatás aránya a szállodákban kategóriánként változó, 4–10% között mozog, és kölcsönzött munkaerőt lényegében csak a négy-, illetve ötcsillagos egységekben foglalkoztattak, minimális arányban.
