Amikor erőszakos partnerek további bántalmazásra használják ki a gyerekelhelyezési pereket, akkor a perek a nemen alapuló erőszak egyik formájának tekintendők – vélik az Európai Parlament képviselői. A nemen alapuló erőszakot riasztóan nagy arányban követi nő- és gyermekgyilkosság. A felügyeleti és láthatási jogok megállapításakor különösen fontos védelmet nyújtani a nőknek, gyerekeknek. Az áldozatoknak jogi védelmet, pénzügyi támogatást és sürgősségi elhelyezést kell biztosítani.


A ma 510 szavazattal – 31 ellenszavazat és 141 tartózkodás mellett – elfogadott jelentésben a képviselők sürgős tagállami intézkedést kérnek a partnerkapcsolati erőszak áldozatává vált azoknak a nőknek a védelmére, akiket gyermekelhelyezési eljárás közben ér bántalmazás. A jelentés kiemeli, hogy a járvány ideje alatt megnőtt a partnerkapcsolati erőszak, ugyanakkor nehezebb volt az igazságszolgáltatáshoz fordulni. A jlentés megismétli az Európai Parlament kérését, hogy a nemen alapuló erőszak legyen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 83. cikke alatt felsorolt bűncselekményi tétel.
A képviselők leszögezik: a nemen alapuló erőszakot riasztóan nagy arányban követi nő- és gyermekgyilkosság. Erre utalva kiemelik: a felügyeletre, a kapcsolattartásra és a láthatási jogokra vonatkozó döntések alkalmával a nők és gyermekek védelmének és a gyermek mindenek felett álló érdekének kell döntőnek lennie. Ennek a szempontnak minden más kritériummal szemben elsőbbséget kell élveznie – hangsúlyozzák.
A gyermekelhelyezési ügyek intézésekor lehetőséget kell teremteni a gyermek meghallgatására, és ha feltételezhető a partnerkapcsolati erőszak, a gyermeket gyerekbarát környezetben, képzett szakembernek kell meghallgatnia. A családon belüli erőszak tanújává váló gyermeket nemen alapuló erőszak áldozatának kellene tekinteni, és ezáltal jobb jogi védelmet és pszichológiai támogatást kellene számára biztosítani – vélik a képviselők.
A jelentés kiemeli: a bántalmazó kapcsolatokból való kilépéshez elengedhetetlen, hogy a bántalmazott fél megfelelő jövedelemmel és gazdasági függetlenséggel rendelkezzék. A képviselők ezért felszólítják a tagállamokat, hogy segítsenek az áldozatoknak a pénzügyi függetlenség elérésében azzal, hogy lakhatást kínálnak, hozzáférést nyújtanak olyan alapvető közszolgáltatásokhoz, mint az egészségügyi ellátás, a közlekedés és a hozzáértő pszichológiai támogatás. Emellett a megfelelő jogvédelemhez, a tényleges meghallgatáshoz, a távoltartási végzéshez, a menedékhelyekhez és a tanácsadáshoz, illetve az áldozatokat segítő alapokhoz való hozzáférést is garantálni kellene.
Luisa Regimenti(EPP, Olaszország) társ-jelentéstevő: „A kapcsolati erőszak súlyos és gyakran rejtve maradó társadalmi probléma, amely rendszeres fizikai és lelki traumát okoz. Komoly következményekkel jár az áldozatokra nézve, és egész családok érzelmi, gazdasági és társadalmi jólétét befolyásolja alapvetően. A lehető leghatározottabban elítéljük a családon belüli és a nők elleni erőszak minden formáját, és kérjük a hatóságokat, hogy különösen a különválási eljárás vagy az elhelyezési ügyek során gondoskodjanak arról, hogy az igazságszolgáltatás ügyel a nők és a gyerekek igényeire.”
Elena Kuntura (The Left, Görögország) társ-jelentéstevő: „A Parlament bátor, döntő jelentőségű lépéseket vár az unióban a nemen alapuló erőszak kezelésére. Ez az előremutató jelentés olyan méltányos védőhálót javasol a párkapcsolati erőszak áldozatául esett nőknek és gyerekeknek, amely az ő pártjukon áll. Most először nem csak a bántalmazott nőkkel foglalkozunk, hanem az erőszak gyerekekre kifejtett hatásával is.”
A vita magyar felszólalója Schaller-Baross Ernő (független).

Az elfogadott szöveg itt olvasható (2021.10.6.); A vita felvételről (2021.10.4.); A név szerinti szavazás eredménye itt látható (2021.10.5.); Sajtóközlemény a szakbizottsági szavazás alkalmával (2021.7.14., angolul)Luisa Regimenti (EPP, Olaszország) társ-jelentéstevő videónyilatkozata (angolul); EP kutatószolgálat: A nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak elleni fellépés Európában – az Isztambuli egyezmény értelme és a fennmaradó kihívások (2020.10.30., angolul)