Egy EU-illetékes ezzel szemben azt mondta, hogy a terv jogilag megalapozott és igazságos, mert kötelezi az államokat, hogy osszák meg a terheket, ha tömegesen jönnek a migránsok.

Több közép-európai ország is szembeszáll az unió tervével, amelynek értelmében a tagállamok többségének előre meghatározott számú menekültet át kellene vennie a görögöktől és az olaszoktól – írja a The Washington Post. Az eddigi indítványoktól eltérően azonban most kötelesek lennének letenni fejenként 250 ezer eurót, ha nem hajlandók fogadni a migránsokat.

A közép-európai vezetők közül sokan már eddig is élesen elutasították az ilyen javaslatokat és bevándorlásellenes, sőt kifejezetten muzulmánellenes álláspontra helyezkedtek. Az, hogy az unió most ilyen magas büntetést helyezett kilátásba, az csak arra szolgál, hogy letörje ezeknek a politikusoknak az ellenállását. A lap idézi Szijjártó Pétert, aki zsarolásnak minősítette az EU eljárását és kérte, hogy Bizottság ne tévedjen ismét zsákutcába. De persze a végleges jóváhagyás még messze van, valószínűleg hónapokba telik.

Ausztria azért akar kerítést Burgenland déli részén a magyar határon, mert rájött, mi Budapest célja, amikor bezárja a Szerbia közelében lévő menekülttábort és helyette inkább Körmenden nyitott újat – írja a Die Welt. Az első körben 20 ember költözött be a sátrakba, de hogy ekkora a felhajtás körülöttük – még egy nemzetközi újságíró-csoportot is elvittek a létesítménybe – annak az az oka, hogy nem tudható, vajon a magyar kormány nem kíván-e diszkréten megszabadulni a migránsoktól, és nem éppen ezért telepíti-e őket a határ mellé.

Nem véletlen, hogy az osztrák hatóságok azonnal megerősítették a határ védelmét és mindjárt az első nap el is kaptak egy embercsempészt, aki öt afgánt akart átvinni – állítólag éppen Körmendről.

Magyarország számára a kerítéssel a menekültprobléma megoldottnak látszott, és példát gyorsan mások is követték, az emberek mégis jönnek. Naponta 150-en sikeresen jutnak túl a szögesdróton. Az év eleje óta 12 ezren adtak be menedékkérelmet, őket nyitott táborokban helyezik el, ahonnan kereket oldhatnak. Közülük 10 ezernek már nyoma is veszett. A fideszes körmendi polgármester azonban visszautasít minden hátsó szándékot a tábor helyszínének kiválasztásával kapcsolatban.

A Bizottság hónapokon át kotlott a dublini rendszer reformján, az eredmény az lett, hogy alapvetően marad az eddigi eljárás, csak kiegészítik egy olyan mechanizmussal, amelynek értelmében válság esetén automatikusan elosztják a menedékkérőket – áll a Der Spiegelben. És súlyos büntetést kell fizetniük azoknak az országoknak, amelyek ebben nem akarnak részt vállalni.

Brüsszel azért szabta meg a fejpénzt 250 ezer euróban, hogy elriassza a vonakodó kormányokat, miután azok gyorsan több százmilliós számlát kaphatnak. Ám a közép-európai államok élesen elutasítják a gondolatot. Elvileg le lehetne őket szavazni, mert az egyszerű többség elegendő lenne az elfogadáshoz.

Timmermans alelnök azonban harcias. Mint mondja, meg kell érteniük a tétet azoknak az országoknak, amelyek idáig nem tanúsítottak szolidaritást. Márpedig az alig burkolt fenyegetést jelent. Vagyis: ha a kelet-európaiak kivonják magukat, akkor a Nyugat politikai és anyagi támogatását kockáztatják. Az EU azonban bizakodik, mert a menekülthullám leapadt és így Kelet-Európa remélhetőleg beadja a derekát.