Halálbüntetés, menekültek: vita a magyar helyzetről, alapjogokról és az uniós értékekről

Zanda Kalniņa-Lukaševica, a lett kormány európai ügyekért felelős államtitkára a tanácsi elnökség nevében emlékeztetett arra, hogy „az Európai Unió nem pusztán gazdasági és politikai unióˮ, hanem „a közös demokratikus értékek uniója isˮ. Az államtitkár üdvözölte, hogy a Parlament ügyel „a demokratikus értékek fenntartásáraˮ. Mivel a Tanács nem vitatta meg a magyar helyzetet, ezért Kalniņa-Lukaševica nem fogalmazhatta meg a Tanács álláspontját.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke emlékeztetett arra, hogy a halálbüntetés ismételt bevezetése szemben áll az unió alapértékeivel és az az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének alkalmazásához vezetne, amely megfosztaná Magyarországot a szavazati jogától a Tanácsban.

Azonban Magyarországnak „nincsenek konkrét terveiˮ a halálbüntetés újra-bevezetésére, tette hozzá. Ellenkező esetben „a Bizottság egy pillanatra sem habozikˮ a 7. cikk alkalmazása előtt.

A bevándorlókról szóló kérdőív kapcsán Timmermans kijelentette: „a terrorizmus kontextusában való értelmezés rosszindulatú és hibásˮ, és az előítéletek erősödéséhez vezet.

Manfred Weber (EPP, Németország), a néppárti képviselőcsoport elnöke a halálbüntetés bevezetéséről szóló bármilyen beszédet „veszélyesnekˮ és „károsnakˮ nevezett, megköszönve ugyanakkor a magyar miniszterelnöknek annak egyértelműsítését, hogy a magyar kormány nem gondolkozik a halálbüntetés bevezetésén. A nemzeti konzultációval kapcsolatban Weber megjegyezte: jó dolog kikérni ugyan a választópolgárok véleményét, azonban „a kérdőív megszövegezése olyan légkört teremt, amelyet mi a képviselőcsoportban nem kedvelünkˮ.

Gianni Pittella (S&D, Olaszország), a szocialista képviselőcsoport elnöke figyelmeztetett: nem szabad alulbecsülni Orbán Viktor kijelentéseinek komolyságát. A miniszterelnök túl messze megy, szavai „tömegpusztító fegyverekˮ. Azonban a fő gond nem is a demokrácia elleni támadás, hanem „a demokrácia kiüresítése, banálissá tételeˮ, fogalmazott.

Timothy Kirkhope (ECR, Egyesült Királyság), az európai konzervatívok és reformisták képviselőcsoportja kétségbe vonta a vita szükségességét. „Minden tagállamnak joga van a fontos kérdések megvitatására; egymás partnerei és nem őrei vagyunkˮ. „A vitát nevezhetjük ugyan alapjogi vitának, azonban alapvetően politikai pontszerzésről van szó, amellyel senki sem jár jólˮ. Kirkhope kijelentette: a magyar választópolgárok kiállnak vezetőjük mellett.

Sophia In’t Veld (ALDE, Hollandia) liberális képviselő szerint a tanácsi álláspont hiánya a tagállamokat tömörítő intézmény „morális csődjétˮ jelzi. „A halálbüntetésnek nincs helye sem Európában, sem máshol a világonˮ – hangsúlyozta, majd felkérte a Bizottságot a kérdőív törvényességének vizsgálatára. A Parlamentnek ki kell dolgoznia az alapjogok betartatását célzó mechanizmusról szóló javaslatát, zárta felszólalását a holland képviselő.

„Nem a jobb- vagy baloldalról szól a vita, hanem a bevándorlók, a romák elleni gyűlöletbeszédről és a halálbüntetésrőlˮ – mondta Marie-Christine Vergiat (GUE/NGL, Franciaország) baloldali képviselő. „Meddig mehet el Magyarország, mire végre lépünk?” A 7. cikk a valóságban nem működik – tette hozzá.

Rebecca Harms (Zöldek/EFA, Németország), a zöld képviselőcsoport társelnöke szerint a bevándorlási kérdőív megfogalmazása „teljesen komolytalanˮ, azonban „gyűlöletet szít egyes csoportok ellenˮ. A zöldek vezetője kiemelte: az Unió közösen határozta el az alapvető jogok tiszteletben tartását, és az Unió nem működhet ezen elvek fenntartása nélkül.

A szabadság és közvetlen demokrácia Európája képviselőcsoportból Laura Ferrara (EFDD, Olaszország) sokkolónak nevezte a magyar társadalmi konzultáció témáját, hiszen az hozzájárul  a bevándorlókkal kapcsolatos előítéletek fokozásához. A képviselő az alapjogok tiszteletben tartását nem csak az Unióhoz való csatlakozás előtt, hanem azt követően is ellenőrizné.

Balczó Zoltán (független, Magyarország) képviselő felvetette, hogy vajon tabutéma-e a bevándorlásról folytatott vita. „A Parlament még azt is meg akarja mondani, hogy miről kérdezhetünk. Nyugodjanak meg: a retorika ellenére ez a kormány megfelel az önök elvárásainak.”

„Mi magyarok szeretünk egyenesen beszélni a fontos dolgokrólˮ – mondta Orbán Viktor miniszterelnök. „Ezért kimondjuk, hogy szeretnék, ha Európa az európaiaké lenne, és ha Magyarországot is a magyaroknak őriznénk meg.” A bevándorlással kapcsolatos bizottsági javaslat „abszurd, szinte őrültségˮ, vélte. A halálbüntetéssel kapcsolatban Orbán hangsúlyozta: „nem szabad homokba dugni a fejünketˮ és nem beszélni erről a témáról. „Magyarország kiáll a szabad véleménynyilvánítás mellett.”

Szájer József (EPP): „Tömegesen jönnek a bevándorlók, akikről nem lehet megmondani, hogy gazdasági vagy politikai menekültek. Más a kultúránk, mások a szokásaink, óvatosnak kell lenni, hogy megelőzzük az idegengyűlöletet Európában.”

Gál Kinga (EPP): „Ellátjuk a menekülteket, befogadjuk őket és különbséget teszünk menekültek és illegális gazdasági bevándorlók között. A nemzeti konzultáció kérdései úgy vannak megfogalmazva, ahogy azok megjelennek az emberek számára, akik nem a brüsszeli korrekt beszéd alapján teszik fel azokat.”

Ujhelyi István ((S&D): „Öntsünk tiszta vizet a pohárba: nem a halálbüntetés, nem a konzultáció a fő probléma, hanem a több tízmillió euróból fenntartott tudatmódosító gépezet. A bevándorlási kérdőív egy provokáció.”

Niedermüller Péter (S&D): „Orbán Viktor érzéketlen, embertelen, idegengyűlölő képet fest Magyarországról. A kormány mindig szembemegy az Unió értékeivel, a szélsőjobb támogatóira vadászik, mert az eredeti támogatói elfogytak. Az Unió nem pénzelheti tovább ezt a politikát.”

Jávor Benedek (Zöldek/EFA): „A Fidesz eddig azt mondta, hogy ő a gát a szélsőjobbal szemben. A vele folytatott versenyben azonban Orbán hozzáidomult a szélsőjobbhoz. A stratégia csődöt mondott, a szavazókat hozzászoktatta a Jobbik gondolataihoz.”