A Huawei Global Connectivity Index (GCI) tanulmánya, melyet William Xu, a vállalat stratégiaimarketing-igazgatója ismertetett az első olyan mennyiségi elemzés, amely nemzeti és ipari szempontból is vizsgálja a hálózati kapcsolatokat. A Huawei 25 fejlett és feltörekvő ország tíz iparágából, köztük a pénzügyi, a gyártási, az oktatási, a közlekedési és a logisztikai ágazatokból származó adatokat elemzett. A kutatásba bevont országok a világ GDP-jének jó háromnegyedét, illetve a világ népességének kétharmadát adják.

A Huawei 16 mutatót vizsgáló elemzése szerint minden egyes Global Connectivity Index (GCI)- vizsgálata meg állapította, hogy egy ország távközlési hálózati összekötöttsége összefüggésben van a GDP-növekedés értékével, továbbá: a fejlődő országoknál a nemzeti össztermék emelkedésénél mindez nagyobb százalékos arányt jelent.

A vizsgált országok közül a jelenlegi hálózati összeköttetés és a GDP-növekedés mértéke közötti összefüggést tekintve Németország áll a vezető helyen. A német elsőbbség az ország információs és kommunikációs technológiák (IKT) fejlesztésére irányuló erős elkötelezettségének és folyamatos beruházásainak köszönheti, amely versenyképes piacot teremt. A vizsgálat azt is kimutatta, hogy az IKT-fejlesztésekre fordított beruházások a fejlődő országok növekedését közvetlenül is felgyorsítják. A Huawei szerint központi-állami tervezéssel a potenciális hálózati összeköttetési lehetőségek teljes mértékben kiaknázhatóak és az infokommunikációs technológiai fejlesztések a nemzetgazdaságok növekedését segítik.

A Huawei GCI-tanulmánya elemezte továbbá azt is, hogy az egyes vállalatok miként fektetnek be információs és kommunikációs technológiákba, hogyan nyernek értéket belőle, és miért van az, hogy miközben egyes cégek digitális átalakuláson mennek keresztül, másoknál ez egyáltalán nincs napirenden.

A vizsgálat eredményei alapján a vállalatok négy csoportra oszthatóak: átalakulók, stratégák, taktikázók és elmaradók csoportjára. Az átalakulók az üzleti fejlődés alapvető hajtóerejének tekintik az információs és kommunikációs technológiát, és folyamatos beruházásokkal, úttörőként alakítják át IKT-modelljeiket. Az átalakulók közé tartoznak az olyan cégek, amelyek a pénzügy, az oktatás, illetve az olaj- és gázipar, valamint a gyártás iparágban dolgoznak.

A GCI szerint a vállalatok 65 százaléka tervezi IKT-befektetéseinek növelését a következő két évben. A fejlődési rangsor élére pedig valószínűleg a pénzügyi cégek kerülnek, mivel háromnegyedük úgy nyilatkozott, hogy több mint 5 százalékkal szeretnék növelni IKT-befektetéseiket az következő két évben.

A vállalatok informatikai fejlesztései során négy területre, a mobil szélessáv, a felhő alapú számítástechnika, a Big Data és a „tárgyak internete” (IoT – Internet of Things) korszerűsítésére koncentrálnak.

A Huawei előrejelzése szerint 2020-ra a világ IKT-kiadásai nagyjából 5000 milliárd dollárra emelkednek. Manapság a hálózaton alapuló IKT-technológiák főként támogató rendszerek, ám azzal, hogy az IKT egyre inkább a termelési rendszer részévé válik, a mai hagyományos szerepe átalakul, s értékteremtő rendeltetése lesz. A hálózati kapcsolat új termelési tényezővé válik a föld, a munkaerő, a tőke és a technológia mellett.

A Huawei prognózisai szerint 2025-re 100 milliárd hálózati kapcsolat jön létre világszerte, amelynek 90 százaléka nem az emberektől, hanem intelligens szenzoroktól származik majd. Ez a növekedés annak tulajdonítható, hogy a világhálós kapcsolatok jobb kihasználása révén a vállalatok számára lehetőségek tárháza nyílik meg. A hálózati kapcsolatokat hasznosítva korszerűsödnek az üzleti folyamatok, csökkennek a költségek és növelhető a hatékonyság.