A Transparency International elkészítette a Fekete Könyv II. részét. A kötet a hazai korrupciós helyzetről – a jogállami rombolásról, a korrupciónak a gazdasági fejlődésre gyakorolt hatásáról, a közbeszerzési rendszer és az uniós pénzosztó gépezet rendszerszintű visszaéléseiről, továbbá a média politikai érdekek mentén történt gyarmatosításáról – közöl átfogó tanulmányokat. Alább egy részlet a Fekete Könyv II.-ből. (A nyitó kép forrása: ingren.hu)
A teljes hulladékgazdálkodás is egy kézbe kerülhet 2057-ig. A legnagyobb olajcég lehet a nyertes. Az autópályák után 2021 augusztus közepén egy újabb terület koncesszióba adásáról adott ki hirdetményt a Nemzeti Koncessziós Iroda (NKI): eszerint a teljes magyarországi hulladékgazdálkodást adná 35 évre koncesszióba egy kiválasztott társaságnak. | 319
A jelentkezési határidőt igen szűkre szabták egy ilyen volumenű üzlethez képest, mindössze 12 munkanapjuk volt erre a pályázóknak.
A szigorú és precíz feltételeknek a hulladékgazdálkodási szektor egyetlen szereplője sem felel meg, mivel a pályázóknak 150 milliárd forint nettó árbevételt kell tudniuk felmutatni az utolsó három üzleti év átlagát tekintve. Még az országos állami mamutcégnek, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-nek is csak 96,5 milliárd forint volt a nettó árbevétele 2020-ban. Ezért többen is azt vélelmezték, hogy a MOL-ra írták ki a koncessziót, amely több hulladékgyűjtő és lerakóhellyel is rendelkezik. | 320
E feltételezés igazolódni látszik, mert az olajcég valóban jelentkezett a kiírásra. Ezt maga Hernádi Zsolt, a cég vezérigazgatója erősítette meg. | 321
A nyertes üzleti kockázat nélkül viheti a bizniszt, mivel a koncesszor esetleges veszteségeit megtéríti az állam. | 322
A Transparency International Magyarország (TI Magyarország) 2021 szeptemberében a Közbeszerzési Hatósághoz fordult, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság indítson hivatalból eljárást a hulladékgazdálkodási koncesszió kiírása miatt. | 323
A TI Magyarország négy kérdéskörben is talált kifogásolnivalót. Így a koncesszió időtartamát, a túlterjeszkedő tárgyi hatályát, a kötbérfizetési kötelezettség kizárását, valamint a túlzott pénzügyi követelményeket, amelyeknek sem a céljuk, sem az indokuk nem derült ki a kiírásból.
Visszautalva az autópálya-koncessziós esetre, a hulladékgazdálkodási koncesszió esetében az NKI már nagyon vigyázott rá, hogy a közzétett hirdetményben többször is benne legyen, hogy a koncesszió jogosultja gyakorolja a hasznosítási jogot. Tehát akár még valódi koncesszióról is szó lehet, ugyanakkor egyrészt itt ugyanazok az aggályok merülnek fel a 35 év miatt, mint az autópálya-koncesszió esetében, másrészt számos problémát vetnek fel a hirdetményben megismert feltételek. A pénzügyi feltételek rendkívül túlzóak, és olyan specifikusak mindenféle indoklás nélkül, ami felveti annak lehetőségét, hogy egy bizonyos cégre lett kiírva az eljárás. Rendkívül aggályos továbbá, hogy a kötbérfizetési kötelezettség alól mentesítheti majd a koncesszió jogosultját egy bizonyos, egyelőre meg nem nevezett szerv. Arról pedig már ne is beszéljünk, hogy a hulladékról szóló törvényt a közelmúltban úgy módosították, hogy a törvény kifejezetten kimondja: csak egy koncessziós jogosultnak lehet a hulladékgazdálkodási tevékenységet koncesszióba szervezni az egész ország területére, tehát nem engedi meg sem a földrajzi, sem a különféle tevékenységek szerinti részekre bontást – ami pedig indokolt lenne –, viszont eléggé átlátszó módon ezt már megengedi a koncesszió jogosultjának az ő alvállalkozói vonatkozásában.
Amire viszont érdemes külön is felhívni a figyelmet az az, hogy a konceszsziós eljárás során – ami lényegében egy speciális közbeszerzési eljárás – mintegy mellékesen elad a kormány két állami tulajdonú céget, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-t, valamint a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Kft.-t. A hirdetmény úgy rendelkezik ugyanis, hogy a nyertes ajánlattevő köteles e két cég részvényeit, illetve üzletrészeit megszerezni. Ráadásul az ajánlatkérő által megbízott független értékbecslő megállapította piaci áron, tehát nem versenyeztetés keretében, a legmagasabb árat ajánló vevő veheti meg a cégeket. Hangsúlyozni kell, hogy a közbeszerzési, illetve koncessziós eljárás során az állam beszerez – vesz – dolgokat (árut, szolgáltatást, építési beruházást) és nem elad. A közbeszerzési törvény hatálya nem terjed ki gazdasági társaságok eladására, így a TI Magyarország álláspontja szerint ez a követelmény teljes nonszensz és nem lehet jogszerű.
319 | Szolgáltatások – 419243-2021, Tenders Electronic Daily ()
320 | hvg.hu: A kormány 35 évre kiszervezné a hulladékgazdálkodási jogokat ()
321 | Kovács Gábor – Gabay Balázs (index.hu): Nagy bejelentést tett a Mol ()
322 | Zubor Zalán (atlatszo.hu): Egy piaci szereplő nagyon jól járhat a hulladékgazdálkodás kiszervezésével ()
323 | Jogorvoslati eljárás kezdeményezése, TI Magyarország ()