Az Energiaklub-kutatás célja az volt, hogy megismerje a lakosság véleményét az energiahatékonyságról, bemutassa az energiahatékonysági fejlesztések iránti lakossági igényeket, és felmérje, mit tud a lakosság a tavaly január 1-jétől kötelező energetikai tanúsítványról.
A felújítást tervezők 40%-a energiatakarékosság és rezsicsökkentés miatt vág bele az energiahatékonysági beruházásba, 35%-a szükségből, a meglévő eszközök elöregedése vagy tönkremenetele miatt. A beruházást végzők legalább tizede átlagosan 30%-os rezsicsökkenésre számít. Azok háromnegyede, akik már elvégezték a beruházást, a várakozásoknak megfelelő vagy annál is nagyobb értékű megtakarítást ért el, s mindössze 7% számolt be a vártnál kisebb megtakarításról. A beruházást 79%-ban önerőből finanszírozták, 18% vett fel banki hitelt, 2% a lakástakarék-pénztárt vette igénybe.
Tavaly január 1-jétől Magyarországon is kötelező az energetikai tanúsítvány, s a lakosság 58%-a tudja is, hogy jogában áll tanúsítványt kérni a megvásárolt vagy bérbe vett ingatlanról, csakhogy négyötöde nem is látott még tanúsítványt. A beruházók nem egészen háromnegyede egyáltalán nem tervezi az elkészíttetését, amihez az is hozzájárulhat, hogy kétharmada nem tudja, mennyibe kerül a lakcímkeként ismert dokumentum.
Az otthonuk, ingatlanuk felújítását tervezők több mint fele hőszigetelésben gondolkodik, negyede az ajtók, ablakok cseréjét és ugyanennyi a fűtés-energiaellátás felújítását vagy ezek kombinációját tervezi.
A szakemberek szerint a hőszigetelés az egyik legnépszerűbb energiahatékonysági beruházás, aminek több oka is van. Tény ugyanis, hogy a korszerű anyagokkal szakszerűen elvégzett szigetelés önmagában is átlagosan 30%-kal csökkenti az energiafogyasztást, így akár 2–4 év alatt megtérülhet. Ez a beruházás hosszú távú megoldás, mert a kormány által meghirdetett 10 helyett 20–30%-kal csökkenti a rezsiköltséget, emellett pedig növeli az ingatlan értékét.
Az Energiaklub szakértői számítása szerint egy ötéves, 33%-os intenzitású, épületenergetikai rekonstrukciós célokra vonatkozó, vissza nem térítendő állami támogatás 50 milliárd forintos beruházás mellett sok szempontból kedvezne a gazdaságnak. A befektetés már a 2. év végén 52 milliárd forint adóbevételt eredményezne az államnak, s közvetlenül, valamint a megtakarított energiaköltség más iparágakban történő elköltésén keresztül, több tízezer munkahelyet teremtene.
Az egyik szigetelőanyag-gyártó cég referenciaház-programba kezdett; vállalja két családi ház szakértők által végzett szigetelését. A 2013/14. évi fűtési idény kezdetén és végén összehasonlító vizsgálat zajlik majd a két ingatlanban. Az összehasonlítás módszertani támogatója a Magyar Energiahatékonysági Intézet, a méréseket és azok szakmai hitelesítést a BME Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszéke végzi.
A referenciaház-programra mától május 1-jéig lehet pályázni ezen a weboldalon.