Az online kereskedelem szereplői 2015 második negyedévére vonatkozóan az előzőnél jóval kedvezőbb értékelést adtak, aminek hátterében egyrészt a gyenge első negyedév utáni látványos forgalombővülés, másrészt a hagyományos boltok kötelező vasárnapi zárva tartásának első, érezhető hatása áll.
Az év harmadik negyedévét illetően az egy évvel azelőttivel csaknem megegyező mértékű derűlátás jelent meg a boltok értékelésében. Az erős harmadik negyedévvel kapcsolatos várakozások immár általánosnak mondhatóak, hiszen több ágazat számára is a nyár vége, valamint az ősz eleje az egyik fő szezon a karácsony mellett. Az egy évvel ezelőtti értékhez való igazodás ugyanakkor a már jelzett vasárnapi szabályozás hatásának eltűnését mutatja, azaz nagymértékű forgalomnövekedés hosszú távon nem, csak kisebb szezonális kiugrások várhatóak az áruházak véleménye alapján. A magyar gazdaság állapotát tekintve – bár kismértékben javult a boltok megítélése –, továbbra is az a vélemény, hogy a következő időszakban stagnálás várható.
Összességében az online kereskedők a korábbi negyedévhez képest jobbnak látták a piacot, miközben az offline szektor szereplői inkább az előző két időszakra jellemző várakozásaikat ismételték meg.
A webáruházak számára a vásárlókért folytatott verseny sokkal kiélezettebb, mint a hagyományos kiskereskedelemben. A gyors keresési, fizetési és kézbesítési lehetőségek egyre szélesebb körével megszűnő korlátok, az éles árverseny és a külföldi boltok egyre erősebb szerepe mind olyan tényező, ami a webáruházak számára kulcsfontosságú elemmé teszi a megfelelő marketing-csatornák használatát, hiszen a jól összeállított választék mára már elengedhetetlen a vásárlók eléréséhez. Az online áruházak elsődleges célcsoportját az aktívan internetező/online vásárló csoportok adják, így nem meglepő, hogy az általuk alkalmazott marketingeszközök is leginkább az online csatornák közül kerülnek ki.
A marketingeszközök tekintetében a webáruházak számára a fő tájékoztatási csatornák még mindig az ár-összehasonlító oldalak, hiszen a legtöbb online vásárló felkeresi ezeket az oldalakat.
A vevők azonban az alapfunkciónak számító, árazás szerinti sorrendek böngészése mellett egyre nagyobb szerepet szánnak a kiszemelt bolt és termék egyéb paramétereinek is. Ilyen paraméter lehet az értékelés, teszteredmény, cégadatok, kézbesítési feltételek, vagy épp az aktuális raktárkészlet. Ez a fajta döntési preferencia pedig sokkal összetettebb feladatot ró a kereskedőkre, hiszen a versenyképes ár mellett a vásárlók minőségi kiszolgálása is egyre hangsúlyosabb.
Nem csoda tehát, ha kiemelt figyelem jut az ár-összehasonlítókon túli jelenlétekre is. Ebben a tekintetben a keresőoptimalizálás a legelterjedtebb eszköz; népszerűek a hírlevelek, a fizetett online hirdetések, valamint a közösségi profilok is. Utóbbi felületeken futtatott, fizetett hirdetések alkalmazása is elterjedt megoldás, azonban súlya már kevésbé meghatározó.
Bár alkalomadtán az olyan hagyományos marketingeszközöket is bevetik, mint az utcai plakát, akciós újság, vagy a szórólap, azonban alkalmazásuk jóval drágább és kevésbé mérhető, így jellemzően csak a legnagyobb kereskedők élnek vele. Sűrűbb előfordulásuk főként az év végi időszakban jellemző.
A tervezéskor fontos szempontként jelenik meg az adott eszköz által elérhető konverzió, azaz a megvalósuló vásárlások mértéke a hirdetések megtekintésének tükrében. Bár az egyes eszközök alkalmazásával a boltok más és más célcsoportot tudnak elérni, a megtekintésekből létrejövő vásárlások aránya az, ami igazán meghatározza egy marketingeszköz hatékonyságát abban az esetben, ha a vásárlások számának növelése a cél.
A hírlevelek kiküldése ma már inkább tájékoztató, mintsem ténylegesen vásárlásra ösztönző eszköz. A közösségi oldalak üzemeltetése pedig az ügyfélszolgálati célok mellett, elsősorban a vásárlómegtartás legfőbb eszköze, így ezeken a felületeken a re-marketing szerepe is fokozottabb.
A közösségi oldalak üzemeltetése az online világban kulcsfontosságú, hiszen amellett, hogy nagyon sok volt, vagy leendő vásárlót lehet rajta keresztül elérni, önmagában az oldal üzemeltetése a humán erőforráson túl nem igényel külön költséget.
A közösségi oldal fenntartása ugyanakkor csak abban az esetben térülhet meg, ha azon rendszeresen közzétesznek friss tartalmakat. Éppen ezért a kisebb boltok számára ez kevésbé megvalósítható tevékenység.
Az online boltok körében 10-ből minden hatodik kereskedő tart fenn jelenleg olyan közösségi profilt, melyet aktívan használ is. A legnépszerűbb oldal a Facebook, valamennyiük esetében szerepel a használt oldalak között, azaz a többi lehetőséget jellemzően e mellett üzemeltetik a boltok. A második legnépszerűbb oldal a Google+, melyet a Twitter és Youtube követ. Magyarországon a kereskedők körében az Instagram súlya egyelőre elenyésző, leginkább csak a közösségi profilok üzemeltetése terén kitűnő ruházat, valamint játék szektorokban jellemző a használata.
A Facebook profillal rendelkező webáruházak aktív felhasználói az oldalnak, átlagosan naponta kétszer – a munkanapok számát figyelembe véve – tesznek közzé az oldalon különféle tartalmakat. Ezek a postok jellemzően tájékoztatnak az aktuális kedvezményekről, termékekről, valamint új kínálatról szóló információkat is tartalmaznak.
