A nemzetközi gazdaság idei növekedési kilátásait az előző évekénél kedvezőbbnek írták le az elemzők. Az első negyedévről rendelkezésre álló előzetes adatok alátámasztják a mérsékelt optimizmust. Az OECD-országok egyesített bruttó hazai terméke – szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján – 0,4%-kal nőtt az előző negyedévhez, és 2,1%-kal a múlt év azonos időszakához képest.
Az utóbbi hat év a magyar gazdaság számára a lecsúszás időszaka volt, amely – a kilátások szerint – folytatódhat. Az első negyedévben a bruttó hazai termék volumene – szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint – 1,3%-kal nőtt az előző negyedévhez, nyers adatok szerint 4,2%–kal, az Európai Unióban általánosan használt szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján 3,8%-kal emelkedett az egy évvel azelőttihez képest. Az első becsléshez mérten a KSH a negyedéves GDP-indexet 0,1 százalékponttal megemelte.
A gazdasági teljesítmény összetevőit vizsgálva a bruttó hazai termék termelési oldalán az első negyedévben az ipar hozzáadott értéke 6,8%-kal, ezen belül a feldolgozóiparé 7,8%-kal nőtt a múlt év azonos időszakához képest…
Az Eurostat évenként elvégzett elemzése sajnálatos módon Magyarország lecsúszásának folyamatát tükrözi. Még az utóbbi három évben elért gazdasági növekedés sem hozott érdemi változást ebben. Az e periódusban tapasztalt növekedési dinamika az egy főre jutó GDP volumenében csekély közeledést mutatott ugyan az Európai Unió átlagához, de visszaesést jelzett a múlt évben, és egyáltalán nincs közeledés az utóbbi öt évben az egy személyre jutó fogyasztás volumenében.
A környező országokhoz képest pedig még ez az átmenetinek bizonyult magasabb növekedési ütem sem állította meg a lecsúszásunk folyamatát, és a múlt évben a háztartások egy főre jutó fogyasztásában már Románia is utolérte Magyarországot.
A magyar gazdaság teljesítménye 2011-ben az Európai Unió átlagának a 66%-a volt, és ezen nem sikerült változtatni a rá következő két évben sem. A 2013. évi magasabb növekedéssel érte el az egy főre jutó magyar GDP az uniós átlag 67, majd 2014-ben a 68%-át, amelyet 2015-ben sem sikerült meghaladni, a múlt évben pedig ismét 67%-ra esett vissza a magyar gazdaság teljesítménye az uniós átlaghoz képest. A háztartások egy főre eső fogyasztásában a múlt öt év egyáltalán nem hozott változást: ez a fogyasztási mutató mindvégig az Európai Unió átlagának 63%-a maradt, ami jól mutatja a magyar társadalom helyzetét: az előző időszaknál valamivel gyorsabb gazdasági növekedés csupán a kormányzati kommunikáció szerint eredményezett sikereket, az Európai Unió többi országához képest egyáltalán nem. Azaz a háztartások egy főre eső fogyasztásának alakulása a kormány torz társadalompolitikáját tükrözi…
Mára oda jutottunk, hogy a legutóbb csatlakozott három balkáni tagország közül csupán kettőt előzünk meg az Európai Unió fejlettségi rangsorában. Pozíciónk 2010-hez képest is romlott: akkor a térség 11 államából a negyedik helyet foglaltuk el Szlovénia, Csehország és Szlovákia után. Megjegyzendő, hogy 1995-ben (abban az évben, amikor elkezdődtek azok a statisztikai vizsgálatok, amelyek megalapozzák a rangsorok felállítását) Magyarország egy főre jutó bruttó hazai terméke az uniós átlag 51%-át, 2004-ben, a csatlakozás évében a 62%-át tette ki. A 11 közép-kelet-európai ország rangsorában mindkét évben a harmadik helyet foglalta el Magyarország, a múlt évben viszont már csak a nyolcadikat.
Az egy főre számított bruttó hazai terméket vizsgálva 2011 óta az uniós centrumhoz Litvánia 9 ponttal, Lettország 8 ponttal, Románia 7 ponttal, Csehország 5 ponttal, Lengyelország 4 ponttal, Észtország és Bulgária 3 ponttal, Szlovákia 2 ponttal, Magyarország mindössze 1 ponttal közelített. Ha a háztartások egy személyre jutó fogyasztását vizsgáljuk, akkor Litvánia és Románia 15, Észtország 12, Lettország 8, Bulgária és Csehország 6, Lengyelország 5, Szlovákia 4 ponttal jutott közelebb az Európai Unió átlagához; Magyarország pozíciója a vizsgált 5 évben egyáltalán nem változott.
A lecsúszásunkat jól mutatja, hogy a háztartások fogyasztásában igen látványos különbségek alakultak ki: Litvánia háztartási fogyasztása az uniós átlag 86%-a, Csehországé 78%-a, Szlovákiáé 77%-a, Lengyelországé és Szlovéniáé 75%-a, Észtországé 71%-a, Lettországé 67%-a, ezekkel szemben Magyarországé, valamint Romániáé 63%-a.
Katona Tamás elemzését teljes terjedelmében itt olvashatják; tessék kattintani!
