A deepfake (csaknem élethű) és a fake news jelenségekről tartottak online kerekasztal-beszélgetést a Corvinus Egyetem kommunikáció- és médiatudomány alapszakos hallgatói. Az eseményen szó esett az álhírekkel szembeni védekezési lehetőségekről is. (Játék Mona Lisával és Salvador Dalival…)
Ellophatják-e a képmásunkat vagy a hangunkat deepfake technológiával? Hihetünk-e annak, amit az online térben látunk? Hogyan védekezhetünk az egyre gyakoribb álhírek ellen? A többi között ezekre a kérdésekre adtak választ szakértők és kutatók a Corvinus Egyetem Kommunikáció- és médiatudomány alapszakos hallgatói által szervezett, FAKEzd meg című online kerekasztal-beszélgetésen, ahol a szakemberek azt is elmondták, a deepfake a legnagyobb kárt a politikában és egészségügyben okozhatja.
Az online rendezvény részvevői megtudhatták, mit jelöl pontosan a deepfake fogalma. Mezriczky Marcell, a deepfake-et kutató mesterszakos hallgató meghatározása szerint a mesterséges intelligencia által generált olyan audiovizuális jelenség, amelyben a tartalom eredeti szereplőinek képmását vagy hangját egy másik személy képmásával vagy hangjával helyettesítik. A Corvinus Egyetem végzős hallgatója szerint ez a jelenség bárkit érinthet, ugyanis ma már bárkiről készíthető ilyen tartalom, méghozzá elég hiteles módon.
Mezriczky Marcell az eseményen elmondta, hogy a deepfake jelenséget érintő digitális változások szoros kapcsolatban állnak a filmiparban is alkalmazott vizuális hatásokkal, retusálásokkal. Példaként említette Az ír című filmet, amelyben arcmanipulációval fiatalítottak meg idős szereplőket. Elmondása szerint deepfake-szűrőkkel könnyen megjeleníthető például Elon Musk egy megbeszélésen, és ezzel a technikával egy elhunyt személy, akár Mona Lisa is életre kelhet, és előadást tarthat az egyetemen. A szakértő szerint bár vannak a deepfake technológiának kedvező oldalai, rengeteg veszélyt is rejthet: másolt hanggal például már csaltak ki pénzt nagyvállalatoktól.
Rab Árpád, a Corvinus Egyetem docense, információstársadalom-kutató a deepfake legnagyobb veszélyét a politikában és az egészségügyben látja, szerinte ott jelenhetnek meg a legmagasabb kockázatok. Hangsúlyozta: a gyors technológiai fejlődésnek köszönhetően a deepfake éveken belül nagy teret nyerhet, és mindenki számára könnyedén elérhetővé válhat. Véleménye szerint nem felesleges a fejlesztése, az oktatásban és az egészségügyben ez a hasznos lehet.
Szabó Lilla Petronella, az MTA tudományos segédmunkatársa, a Corvinus doktorandája a kerekasztal-beszélgetésen elmondta, a deepfake-jelenség szoros kapcsolatban áll a fake news témakörével, ugyanis a deepfake segítségével híreket is lehet manipulálni. A szakértő szerint félrevezető hírek már eddig is voltak, napjainkban viszont sokkal gyakoribbak. Kiemelte: régebben a kiadóktól származtak az álhírek, ezeknek most a fő forrása a közösségi média, ahol jóformán bármit publikáltunk hírként – nehezen ellenőrizhető, hogy kitől és honnan származik. Véleménye szerint az egyik legnagyobb veszélyt az ismerősök és a barátok megosztásai okozzák, mivel ezek azt az érzetet keltik, hogy igazak a hírek.
Szabó Lilla Petronella hangsúlyozta: nemcsak az számít, mit írunk le, hanem az is, hogyan fogalmazzuk meg az adott híreket. A szakértő azt javasolja, hogy ne csak a hír címét nézzük meg, olvassuk el a teljes hírt, és ellenőrizzük több forrásból is a hitelességét.
Ha álhírrel találjuk szembe magunkat a közösségi oldalakon, akkor azt mindenképp jelentsük, mert a Facebook algoritmusai még nehezen vagy alig tudnak megküzdeni vele. Az előadó továbbá azt is elmondta, hogy az egyén felelőssége az, hogyan használja ezeket a felületeket, és hogyan kommunikál rajtuk.
