A dokumentumfilm-sorozat részei olyan kreatív emberek portréi, akik hivatalosan bevándorlói státuszban élnek Magyarországon. Phuong Dao Vietnamból érkezett közgazdász, Tamara grúz ruhatervező, Peyman iráni egyetemista és táncolni tanul, Samira iráni anyuka s egyben nyelvtanár, Gaya örmény énekesnő, Anna pedig dizájn-cipőket készít.
A hatrészes sorozat létrejöttének kettős célja volt. Egyfelől önmagukban is színvonalas, a műfaj szabályainak, dramaturgiai és esztétikai igényeinek megfelelő portré-dokumentumfilmek készültek, másfelől pedig azzal a szándékkal, hogy módszertani alapul szolgáljanak magyarországi diákok körében végzett kutatásnak.
A sorozat epizódjait Groó Diana, Török Ferenc, Gelléri Péter, Pálos György és Soós Kata rendezte, Bálint Dániel, Fischer Gábor, Kovacsics Péter, Pálos György és Trencsényi Klára fényképezte, a vágó Barsi Béla, a sorozat producere pedig Angelusz Iván és Soós Kata.
Az alkotók abból kutatása alapján megerősített abból a TÁRKI-feltételezésből indultak ki, hogy a magyarokban előítéletek alakultak ki az országukban élő „idegen” eredetű népességgel szemben. A TÁRKI egy 2011-i, de csak tavaly közzétett, 3000 személy véletlenszerű megkérdezésével végzett kutatása szerint a magyarok jócskán kisebbnek vélik a saját százalékos arányukat a nem magyarnak tartott népességekkel szemben. Így például a lakosság hetedét-ötödét romának, 10–10 százalékát zsidónak és határon túli magyarnak, 6%-át kínainak, 2,5–2,5 százalékát pedig arabnak vagy afrikainak érzékelte. Ezek az értékelések a tényleges adatoknak három-négyszeres, esetenként tízszeres túlbecslését mutatják, ami azt a tényt erősíti, hogy az idegenekkel szembeni tartózkodás, félelem és elutasítás már-már veszélyes mérteket ölt az átlag magyarban.
A „Hegyek és tengerek között” nem próbálja meg feltárni ennek a bonyolult, igen összetett viszonyrendszernek az összes elemét, a portréfilmek és a kutatás kizárólag a bevándorlók élethelyzeteire terjed ki. A hat epizód olyan kitűnő embereket mutat be, akika magyar kultúrát és társadalmat színesítik, gyarapítják. Az alkotók meggyőződése, hogy az elkészült portrék képesek az idegenekkel szembeni magatartást pozitív irányba terelni, s úgy vélik, hogy az alkotások vetítése után kontrollcsoportként megkérdezett diákok körében előzetesen mért, idegenekkel szembeni esetleges előítéletek felszámolhatók. A feltételezést erősítő kutatást hivatásos szociológus szakértő által irányított vizsgálati módszerrel az ELTE Angelusz Róbert Szakkollégiumának hallgatói önkéntesként segítik.
A dokumentumfilm-sorozathoz kapcsolódó kutatás lényege, hogy a filmek tartalom-elemzése után szociológusok kérdőíveket készítettek, amelyeket az epizódok megtekintése után ötszáz általános és középiskolai diákkal töltetik ki a kutatók. A film készítői úgy tervezik, hogy a kutatásban részt vevő gyerekek a filmeket dvd-n megkapják, hazavihetik, többször megnézhetik, a látottakat esetleg családjukban is megbeszélhetik. A kutatás már megkezdődött, eredményére – milyen mértékben változtatta a bevándorlók iránti magatartást a filmek megtekintése – március közepén lehet számítani.
A „Hegyek és tengerek között” hat része jelenleg a Youtube-on érhető el, de a közeli jövőben számos helyi, közösségi televízió is műsorára tűzi őket, az országos televíziós csatornákkal pedig már tárgyalnak a sugárzásról.
Hegyek és tengerek között – Picasso gyermeke
Hegyek és tengerek között – Peyman dalai
Hegyek és tengerek között – Phuong a kicsilány
Hegyek és tengerek között – Tamara Barnoff.Love.Life
Hegyek és tengerek között – Anna Keleti Pályaudvar
Hegyek és tengerek között – Samira
