A hepatitisz C elsősorban a májat érintő betegség; vér útján terjed, hosszú távon májzsugorodáshoz, akár májrákhoz is vezethet. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a betegség több mint 170 millió embert érint világszerte, és évente majdnem 4 millió új fertőzés történik. Magyarországon a fertőzöttek − és egyben vírushordozók − száma akár 70 ezer is lehet, ez a teljes népesség 0,7%-a.
Nemcsak maga a betegség, hanem a fertőzési folyamat is nehezen fedezhető föl: akár 20 évig is lappanghat, az esetek 90%-ában tünetmentes, a fertőzés körülményei pedig sok esetben nem határozhatók meg teljes pontossággal. A hepatitisz C-fertőzés hallatán a közvélemény a szélsőséges esetekre gondol, amelyek során a fertőzöttek tűvel, vágóeszközzel felelőtlenül érintkeznek, így a betegek számos előítélettel néznek szembe.
Szakértői elemzések azt mutatják, hogy a magyarországi fertőzöttek 95%-át az egészségügyi dolgozók, valamint az 1991 előtt vérátömlesztésen átesett vétlen áldozatok alkotják. A betegséget ugyanis csak az 1990-es évek elején ismerték föl, mindaddig nem vizsgálták hepatitisz C-re a vérkészítmények fertőzöttségét, így a műtéti beavatkozások közben végzett vérátömlesztéskor vagy vérkészítményekkel, esetleg művesekezeléskor a mai betegek többsége önhibájukon kívül fertőződött meg.
Dr. Werling Klára, a Vírusos Májbetegek Országos Egyesületének (VIMOR) elnöke elmondta: az egészségügyi dolgozók hepatitisz C-vel fertőződésének megelőzésére a leghatékonyabb óvintézkedés az általános higiénés előírások megtartása. Ilyen például a gyakori kézmosás, illetve gumikesztyű, köpeny, sapka és maszk használata. E szabályokat az orvostanhallgatók már egyetemi tanulmányai elején megtanulják.
Dr. Horváth Gábor, a Budai Hepatológiai Centrum vezető főorvosa kiemelte: egyértelműen fontos a munkahelyi tűszúrásos balesetek utóintézkedéseinek a megtartása, amikor az egészségügyi dolgozó a már használt injekciós tűvel, szikével megszúrja vagy megvágja magát. Ilyenkor az előírások szerinti laboratóriumi vizsgálatok elvégzése kötelező az esetleges fertőződés felismerésére. Emellett, az egészségügyi dolgozók szisztematikus szűrése is fokozott figyelmet kívánna.
Bár a hepatitisz C esetében jelenleg nincs garantált gyógyulást hozó kezelés minden beteg számára, a múlt években nagy előrelépések történtek. Új gyógyítási módszerek egészítik ki a sokáig az interferonon alapuló kezeléseket, a korszerű orvosi technológiáknak köszönhetően pedig a gyógyulási arány növekszik.
A hepatitisz C-ről a következő forrásokból tájékozódhat: az Egészségügyi Világszervezet honlapján és a Vírusus Májbetegek Országos Egyesülete internetoldalán.

