Megint nyert a Fidesz, és ily módon Orbán Viktor kiterjesztette uralmát a hazai politikában, jól megverve ellenfeleit – írja a Bloomberg. A kormánypárt profitált az ellenzék megosztottságából. A miniszterelnök, aki nagyobb hatalmat halmozott fel, mint bármelyik elődje a rendszerváltás óta, visszautasítja az USA és az EU bírálatát az ügyben, amiről ellenfele azt mondják, hogy lebontja a demokráciát. László Róbert a Political Capitaltől azt jósolja, hogy a politikus ezek után folytatja majd a szabadságharcos retorikát és azzal érvel, hogy Magyarországot külföldről támadják. Ma 1 órakor Orbán egyébként felszólal az Országgyűlésben, majd kétnapos kabinetülés kezdődik a jövő évi költségvetésről. A brüsszeli Bizottság júliusban a túlzott deficiteljárás felújításával fenyegetett, mivel nem megfelelő ütemben halad az adósságcsökkentés. Márpedig egy ilyen lépés sok milliárd eurós támogatást veszélyeztetne, miközben a fejlesztések többségét ilyen forrásokból finanszírozzák.
A nyugatot riadóztatja a mód, ahogyan Orbán Viktor igyekszik megerősíteni hatalmát, beleértve hogy a kormány lecsap a civil szervezetekre, miközben az ország helyi választásokat tart – írja az AP/Fox News/Washington Post. A jogvédők elleni legutóbbi akciók a politikus ellenfeleinek szemében kísérletet jelentenek, hogy elhallgattassák az utolsó bíráló hangok egy részét is az egyre inkább tekintélyelvű irányítással szemben… A Jobbik erősödésével párhuzamosan megfigyelők aggódnak, hogy a térség más vezetői kísértésbe eshetnek, mármint hogy rátérjenek az orbáni útra. A régióban már tapasztalni a demokrácia némi meggyengülését, és emiatt a Fehér Ház nemrégiben aggályát fejezte ki…
Ami a civilek elleni fellépést illeti, arról Szabó Máté Dániel, a TASZ igazgatója úgy nyilatkozott, hogy a mostani politikai szerkezet nem tűri el a bíráló hangokat, és már sikerült is kiiktatnia közülük a legtöbbet. Ebben a tudósításban is szerepel, hogy Obama egy lapon említette Magyarországot és Egyiptomot. A Norvég Alap ügyében a magyar hatóságok először azt állították, hogy a támogatások az egyik ellenzéki párthoz kapcsolódnak, de azután rájöttek, hogy ez az érv tarthatatlan. Jelenleg a kormány arra hivatkozik, hogy pártpolitikai szempontok vezérlik az alap kezelőit…A budapesti norvég nagykövet ugyanakkor cáfolja, hogy az alap megpróbálná politikailag befolyásolni Magyarországot. Úgy fogalmaz, hogy a rendőrségi lerohanások célja a civil csoportok zaklatása és megfélemlítése volt…
A győzelem felé tart a Fidesz a helyi választásokon – jelentette még tegnap este Miskolcról a Financial Times című világlap kiküldött tudósítója. A város bemutatását az újságíró a Jobbik polgármester-jelöltjével kezdi, akiről a felmérések azt jósolták, hogy képes elhódítani a tisztséget. Majd a párt egyik követőjét szólaltatja meg, aki a cigánybűnözésről és arról panaszkodik, hogy nem megy az integráció… Hogy mit fog tenni Orbán a három választási siker birtokában, azt szívesen latolgatják a budapesti kávéházakban. Az egyik nagy érdeklődéssel várt döntés, hogy mekkora teher hárul a bankokra a devizakölcsönökből. A hatalomnak emellett népszerűtlen megszorításokat kell bevezetnie, amikor előterjeszti a jövő évi költségvetés tervezetét, ha tartani akarja az EU által előírt hiánycélt… Fidesz-illetékesek utalnak rá, hogy Orbán már hétfőn közzéteheti reformelképzeléseit.
Az osztrák konzervatív újság, a Die Presse Orbán Viktor árnyékaként jellemzi Szijjártó Pétert, aki olyan közel áll a főnökéhez, hogy egyszer véletlenül a mentora zakójába bújt bele, úgy ment haza. Sőt a kormányfőnek talán nincs is nála lojálisabb politikusa a Fideszben. Mint írja, Szijjártó, aki hamarosan bemutatkozó látogatást tesz Bécsben, kezdettől fogva mindent a saját politikai karrierjének rendelt alá. Ha nagy néha elment egy-egy bulira, ott is csak kólával a kézben álldogált. Nem iszik alkoholt, és nem cigarettázik. Kedvenc témája a politika és a futball, utóbbi fanatikus szeretete összeköti a főnökével.
Deutsch Tamás szemében ő az egyik legtehetségesebb politikus a párt második nemzedékéből, főleg érzéke és kommunikációs tehetsége folytán. A külügyminiszter poszt jelenti eddigi pályafutása csúcsát, ám a kinevezést beárnyékolja a 170 milliós villa ügye, amelynek anyagi hátteréről ellentmondásos nyilatkozatokat tett. A pontos forrás aligha fog kiderülni, mivel a kétharmad bojkottálja a politikus anyagi viszonyainak átvilágítását. Éles kritikát keltett az is, hogy első hivatali ténykedéseként durván helyre tette az amerikai elnököt a civil szervezetek kapcsán.
A mai teljes nemzetközi lapszemle itt olvasható, tessék kattintani!