A Knauf Insulation szakértői szerint célravezetőbb segítség lett volna az épületek energiahatékonyságát ösztönző programok – például az öko-hitelek kamattámogatásának kibővítése vagy a támogatás intenzitásának növelése – mert ingatlanjaink szigetelését még hitelből is megéri megvalósítani. A szigeteléssel elérhető akár 30-40%-os energiamegtakarítás mellett ugyanis a hitel gyakorlatilag önfinanszírozó, így a lakosság közép- és hosszútávon lényegesen jobban jár, mint a hónapok alatt inflálódó 10%-os rezsicsökkentéssel. A Knauf Insulation legutóbbi felmérése szerint azonban az ingatlantulajdonosok háromnegyede anyagi okok, a kedvező vagy támogatott pénzügyi konstrukciók hiánya miatt nem korszerűsíti ingatlanát.

A 10%-os rezsicsökkentés nem megoldás a mára már népbetegséggé vált energiaszegénységre, vagyis arra, hogy a lakosság jövedelme negyedét, harmadát energiafelhasználása fedezésére kénytelen fordítani. A rezsicsökkentés a hatékonyabb energiafelhasználás helyett éppen a jelenlegi pazarló energiafogyasztási struktúra konzerválását támogatja. Mindemellett pedig, mivel az energiaszolgáltatók csak a lakosság számára termékeket gyártó és szolgáltatásokat nyújtó nagyfogyasztók terhére tudják megvalósítani, a csökkentés árát végső soron a lakosság lesz kénytelen megfizetni, például egy nagy gázfogyasztónak számító pékség termékeinek vagy más élelmiszergyártók termékeinek árában.

„Épületeink energiahatékonysági állapotának érdemi javítása nélkül a rezsicsökkentés csak tüneti kezelés, hiszen a felhasznált energia nagyrészét továbbra is elpazaroljuk, a gázár-csökkentés fenntarthatósága pedig kérdéses” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „Az ingatlanok energiahatékonysági beruházásainak, illetve szigetelésének támogatása mindenki számára kifizetődőbb, hiszen kézzel fogható, hosszú távú és fenntartható energia- és költség-megtakarítás. Állami ösztönzők mellett ez a beruházás akár banki hitel felvételével is megtérülő befektetés, szemben a gázárcsökkenés rövid idejű hatásával” – tette hozzá a szakember.

A kamattámogatott otthonteremtési hitelek meglévő ingatlanok korszerűsítésére is igényelhetők, a törlesztő részlet megfizetéséhez pedig az állam a futamidő első 5 évében kamattámogatást nyújt. Ezek a támogatott hitelek átlagosan, hosszú távra, 8–11,5%-os kamattal vehetők fel.

Egy átlagos, 90 m2 alapterületű családi ház szigetelése kb. 1,2 millió forintból valósítható meg, amely az anyagköltség mellett már minden egyéb költséget tartalmaz. Ha ezt az ingatlant tízéves futamidejű, támogatott öko-hitelből kívánja tulajdonosa szigetel(tet)ni, akkor a hitelt átlagosan 15 000 forint havi törlesztő részlettel veheti fel, vagyis a futamidő végén mintegy 1,8 millió forintot kell visszafizetnie.

A Knauf Insulation által tavaly, az ingatlantulajdonosok körében végzett felmérés szerint, noha a magyar lakosság 85% tudja, hogy megéri szigeteléssel növelni az épület energiahatékonyságát, 44% mégsem végzett semmilyen fejlesztést ingatlanán a múlt öt évben. Háromnegyede anyagi okok vagy a kedvező finanszírozási lehetőségek hiánya miatt nem tudott belefogni a korszerűsítésbe.

A hitelből, legalább10 cmvastag szigetelőanyaggal szigetelt családi ház fűtésszámlája várhatóan 30–40%-kal csökken majd, ha a tulajdonos figyelmet fordít arra, hogy a szigetelés kivitelezése megfeleljen a tervezett paramétereknek. A 90 négyzetméteres ingatlan 42 ezer forintos, átlagos havi fűtésszámlája ilyen módon mintegy 15 ezer forinttal csökkenhet, amely a hitel tízéves futamideje alatt 1,8 millió forint megtakarítást eredményez.

Ez tehát azt jelenti, hogy a tulajdonos a hitel havi törlesztő részletével azonos összeget spórol meg a gázszámlából, de a megtérülési idő folyamatosan rövidül majd, ha a gáz világpiaci árának emelkedését nem sikerül megállítani a magyar határon.

A Knauf Insulation iparági elemzése szerint Európában 1,1 millió, Magyarországon pedig mintegy 80–100 ezer új munkahely létrehozását segítené az épületállomány energiahatékonysági felújítása, ezen belül is elsősorban a szigetelés.

Német- és Írországban már működő energiahatékonysági programok tapasztalatai azt mutatják, hogy a kormányok által energiahatékonysági programokba – épületek homlokzati és tetőszigetelése, nyílászárócsere, kazáncsere stb. – befektetett minden egyes euro rövid időn, akár egy éven belül már 5 euró megtérülést, azaz államháztartási többletbevételt eredményez, e termékek forgalmi adója, valamint a létrejött új munkahelyekből származó többlet jövedelemadók révén.