Budapesten, a hitelkárosultak és szakértőik, köztük Róna Péter, Damm Andrea, Varga István és Egyed István részvételével megtartott tanácskozáson figyelmeztették a kormányt felelősségére. Mint írják, a hitel-probléma megoldatlansága kiélezi az országban uralkodó megélhetési válságot, az egzisztenciájuktól és otthonuktól megfosztott emberek között kezd erőre kapni a „minden mindegy” és a „minél rosszabb, annál jobb” tettlegességig fajuló hangulata, s átfogó megoldás híján ez a hangulat exlex, kezelhetetlen állapotokat idézhet elő.
Határozatában a szociális kerekasztal üdvözli, hogy a hitelkárosultak tömegesen kezdenek kiállni magukért, egymásért, emberi jogaikért. Felhívja a sorstársak figyelmét arra, hogy megoldást csak világos és olyan konkrét követeléssel lehet elérni, mint amilyen a megerősített 8 pontos dokumentum. A kerekasztal óvatosságra int azokkal szemben, akik nem megoldási javaslattal hívják az utcára az embereket, hanem azért, hogy a jogos népi elégedetlenségből fegyvert kovácsoljanak maguknak a demokratikus normáktól elrugaszkodó politikai célokért. Arra szólították fel a hitelkárosultakat, hogy a 8 pontos megoldás mellett álljanak ki, mert ez fogalmazza meg a legvilágosabban és a legtisztábban az érdekeiket!
Elhatározták, hogy figyelemmel kísérik a pénzügyi biztos által kezdeményezett háromoldalú szakértői tanácskozást, bár nem tartják a magukénak, mert a benne helyet foglaló valamennyi „civilt” a kormány megbízottja választotta ki, a hitelkárosultaknak nem volt beleszólásuk abba, hogy kik képviseljék a civil oldalt. A kerekasztal véleménye szerint sem a pénzügyi biztosi intézmény, sem a háromoldalú tanácskozás nem pótolhatja a politikai akaratot a megoldásra. A hitelproblémát már rég meg lehetett volna oldani pénzügyi biztos kinevezése nélkül is, ha lett volna hozzá kellő politikai akarat. Az akarat hiánya a pénzügyi biztos megoldási igyekezetét is meghiúsíthatja – írják.
A kerekasztal megállapította, hogy a hitelkárosultak megközelítőleg ezer perindítási szándéknyilatkozatot helyeztek letétbe annak a tíz szervezetnek a felhívására, amely felkarolta érdekeiket. Kezdeményezte, hogy a letétbe helyezők most váltsák valóra szándékukat, és nyújtsák be kereseteiket a bíróságokon. A tömeges perindítással újabb fegyverhez juthatnak ahhoz, hogy kikényszerítsék az államtól a központi intézkedést, nevezetesen a közérdekű perindítást a bankok ellen, a hitelkárosult állampolgárok védelmében.
A hitelkárosultak 8 pontos követelése:
- A devizahitel hibás termék. A hibás terméket vissza kell váltani, ill. ki kell javítani.
- A hitelkárosultak nem akarnak kibújni tartozásuk alól, hanem annyit akarnak visszafizetni, amennyit ténylegesen felvettek, kiegészítve a Magyar Nemzeti Bank mindenkori kamatával.
- A keletkezett túlfizetést be kell számítani a tőketartozásba, csökkentve vele annak összegét.
- A jogtalanul elvett javakért kártalanítani kell a megkárosított embereket, anyagi és erkölcsi kárpótlásban kell részesíteni azokat, akiktől elvették egyetlen, jogszerűen birtokolt otthonukat, és más javaikat, mert nem tudták fizetni a bank által egyoldalúan és önkényesen számlázott törlesztést.
- Kárpótolni kell azoknak a hozzátartozóit, akik belehaltak a banki önkénybe, és a végrehajtói meghurcoltatásba.
- A bankok térítsék meg a hiteleseknek okozott kárt, kártalanítsák és kárpótolják a megkárosított embereket.
- A létesítendő magáncsőd intézmény keretében elsőbbséget kell biztosítani azoknak, akiket a bankok és végrehajtóik kisemmiztek mindenükből, és semmi reményük sincs arra, hogy állami segítség nélkül visszailleszkedhessenek a társadalomba.
- A végrehajtás kriminalizálódik. Ezért azonnali leállítását követeljük. A bankok nem adhatják el követelésüket, és eredeti áron kötelesek visszavásárolni azt.
Az MSZF devizahitelesekkel egyeztetett álláspontja szerint a devizahitel-probléma átfogó megoldása politikai akaraton múlik. Az államnak (kormánynak) közérdekű keresetet kell benyújtania a bankok ellen, a megkárosított állampolgárok védelmében. Tartalmilag ennek a keresetnek meg kell felelnie a fenti követelések 1-6. pontjaiban foglaltaknak. (A 7-ik pont teljesítése külön feladat.)
Az átfogó rendezés eléréséig meg kell tiltani az árverezéseket és a kilakoltatásokat.
A szociális kerekasztal határozatai
1. A szociális kerekasztal határozati szintre emeli a Magyar Szociális Fórum hitelkárosultakkal és a szociális kerekasztal szakértőivel egyeztetett 8 pontos követelését a hitel-probléma átfogó megoldásáról, és követeli a 8 pont teljesítését.
2. Ennek érdekében 3 tagú küldöttséget bíz meg azzal, hogy felkeresse Orbán Viktor miniszterelnököt, és tárgyaljon vele a 8 pontos követelés alapján. A küldöttséget Róna Péter professzor vezeti, tagjai pedig az MSZF képviselője és egy hitelkárosult.
3. A szociális kerekasztal üdvözli, hogy a Hitelkárosultak tömegesen kezdenek kiállni magukért, egymásért, emberi jogaikért. Felhívja a sorstársak figyelmét arra, hogy megoldást csak világos és olyan konkrét követeléssel lehet elérni, mint amilyen a 8 pontos dokumentum. Óvatosságra intünk azokkal szemben, akik nem megoldási javaslattal hívják az utcára az embereket, hanem azért, hogy a jogos népi elégedetlenségből fegyvert kovácsoljanak maguknak a demokratikus normáktól elrugaszkodó politikai célokért. Az MSZF SZK arra szólítja fel a hitelkárosultakat, hogy a 8 pontos megoldás mellett álljanak ki, mert ez fogalmazza meg a legvilágosabban és a legtisztábban az érdekeiket!
4. A szociális kerekasztal demokráciában akar megoldást a problémára!
5. A pénzügyi biztos által kezdeményezett háromoldalú szakértői tanácskozást figyelemmel kísérjük, de nem tartjuk a magunkénak, mert a benne helyet foglaló valamennyi „civilt” a kormány megbízottja választotta ki, a Hitelkárosultaknak nem volt beleszólásuk abba, hogy kik képviseljék a civil oldalt. Az a véleményünk, hogy sem a pénzügyi biztosi intézmény, sem a háromoldalú tanácskozás nem pótolhatja a politikai akaratot a megoldásra. A Szociális Kerekasztal szerint a hitelproblémát már rég meg lehetett volna oldani pénzügyi biztos kinevezése nélkül is, ha lett volna hozzá kellő politikai akart. A politikai akarat hiánya a pénzügyi biztos megoldási igyekezetét is meghiúsíthatja.
6. Figyelmeztetjük a kormányt felelősségére! A hitelprobléma megoldatlansága kiélezi az országban uralkodó megélhetési válságot. Az egzisztenciájuktól, megélhetésüktől, otthonuktól megfosztott emberek között kezd erőre kapni a „minden mindegy” és a „minél rosszabb, annál jobb” tettlegességig fajuló hangulata. Átfogó megoldás híján ez a hangulat exlex, kezelhetetlen állapotokat idézhet elő.
7. A magyar állampolgárok és a hitelintézetek között megkötött hosszú és tartós hitelszerződések aláírásától eltelt idő alatt olyan gazdasági-, hitel-, pénzügyi és társadalmi változások álltak elő, amelyek lehetetlenné teszik a szerződéseket. Ennek következtében szükséges és kikerülhetetlen az állami beavatkozás. Ptk. 226/2. bek.
8. A kerekasztal megállapítja, hogy hitelkárosult sorstársaink megközelítőleg ezer perindítási szándéknyilatkozatot helyeztek letétbe annak a tíz szervezetnek a felhívására, amely felkarolta az érdekeiket. Javasoljuk, hogy a letétbe helyezők most váltsák valóra szándékukat, és nyújtsák be kereseteiket a bíróságokon. A tömeges perindítással újabb fegyvert nyerhetünk ahhoz, hogy kikényszerítsük az államtól a központi intézkedést, nevezetesen a közérdekű perindítást a bankok ellen, a hitelkárosult állampolgárok védelmében.