A bruttó hazai termék az idei három negyedévben csökkenő dinamikával bővült: az első negyedévi – még kiemelkedőnek számító – 3,1%-ot a második negyedévben 2,4%, a legutóbbiban 2,3% követte az Eurostat által is alkalmazott szezonálisan és naptárhatással kiigazított volumenindexek alapján.
A magyar gazdaság ez évben tehát lassuló pályára került. Ezzel ismét visszatért az az állapot, amely szerint a magyar gazdaság a legszerényebb ütemben bővül a környező országok között. Sajnos, a többi visegrádi országnál gyorsabb növekedés csupán egyetlen évig tartott, és az idén már nemcsak a visegrádiak haladják meg a magyar gazdaság növekedési ütemét, hanem Románia, Bulgária és Lettország is. Ez annál is súlyosabb probléma, mert miközben a magyar gazdaság teljesítménye csak ebben az évben érte el a 2008. évi szintet, aközben Lengyelországé azt több mint egynegyedével, 27%-kal, Szlovákiáé 17%-kal meghaladta. A magyar gazdaság ezzel visszatér arra a pályára, amely a lecsúszással egyenértékű a térségbeli országokhoz mérten.
A legutóbbi két év sajátossága, az átmeneti tényezők együtthatása alapján elért dinamika nem fenntartható. A gazdaság állapotának fontos jellemzője, hogy a beáramló uniós források elérték a magyar bruttó hazai termék 6%-át. Ez természetesen kilendítette a dinamikát a korábbi szintről, de szükségszerű a visszatérés a potenciális növekedési ütemhez, amely 2% körüli, azt legfeljebb néhány tizedponttal haladja meg.
A térségbeli országok gazdaságfejlődési mértékének megközelítését legfőképp a hiteltelen gazdaságpolitika gátolja. A konfrontatív, kiszámíthatatlan kormányzati politika hatására menekül az országból a működő- és a humán tőke. A beruházási tevékenység szinte csak az uniós forrásokból megvalósuló nagyprojektekre és a kormányzati presztízsépítkezésekre korlátozódik, a magántőke nem lát perspektívát az országban.
A jegybank hiába próbálja a pénzintézeteket – a szokásos szabályozói eszközökön jócskán túllépő – intézkedésekkel ösztönözni a hitelezés bővítésére, ez szükségszerűen kudarcra van ítélve: a jelenlegi gazdasági környezetben nem hitelkínálati, hanem -keresleti válság van Magyarországon. Sőt, a jegybank unortodox lépései még rontják is a kormány erőszakos beavatkozásával terhelt üzleti környezetet, például a hazai valuta folyamatos, tudatos gyengítése árt a külgazdasági pozíciónknak.
Ugyanakkor az MNB ragaszkodik ahhoz a dilettáns vélekedéshez, hogy a jegybanknak nyereségesnek kell lennie, és a nem lebecsülhető nyereséget szabadon elkölti, mintha az nem közpénz lenne. Ezzel a monetáris politikával súlyosbított fiskális politika a növekedést érzékelhetően az alacsony, a lecsúszást eredményező tartományba szorítja be.
Az elemzés teljes szövege itt olvasható, tessék kattintani!