A válaszadók több mint felének – jellemzően a kisebb cégeknek – nincsenek vészhelyzeti előírásai, általános irányelvei és tervei a váratlan események kezelésére. A károk tekintetében a befagyott fékekről, árokba fordult, behavazott teher-gépjárművekről és kötbérterhekről számoltak be a legtöbben. Az eredmények alapján elmondható, hogy bár kommunikációs eszközökkel tökéletesen fel voltak szerelve a sofőrök, a legnagyobb gond az információhiány volt, amiért többen a hatóságokat is bírálták.
A válaszadók szerint váratlan katasztrófahelyzetek bármikor bekövetkezhetnek, ezekben a szituációkban fontos a higgadtság és a gyors, pontos információáramlás. Volt, aki kiemelte, hogy a kamionos hírlánc volt a leghatékonyabb információforrás. Szabó Gyula, az ISD PORTOLAN Kft. igazgatója szerint a központi diszpécser-szolgálatoknak is jobban fel kell készülniük és támogatniuk kell a bajba jutott kamionokat. Az üzleti partnerek közötti információáramlás is akadozott, az üzletkötőknek, kereskedőknek is sokkal gyorsabb információáramlásra lett volna szükségük.
Kovács Marcell, a Masped logisztikai vezetője kiemelte: a közlekedési szabályokat mindenkinek meg kell tartania, a mentősávot minden körülmények között szabadon kell tartani.
A megbízói oldalról erős volt a nyomás, többen szigorúan ragaszkodtak a szállítási határidők mindenáron való tartásához. Volt, akit belátásra lehetett bírni, de sokan éltek a kötbérezéssel.
A hófúvás ugyanakkor megmutatta a cégek emberi oldalát is. Előfordult, hogy kamionosok osztották meg a hálófülkéjüket az úton ragadt civilekkel, akiknek a személyautójából már elfogyott az üzemanyag. Egy fuvarozó arról adott hírt, hogy a versenytárs cég ügyvezetője ingyen, jó szándékból vontatta ki a Belednél hóban ragadt teherautót, majd a sofőrt elvitte a vasútállomásra, hogy hazajuthasson.