…Hanem jön Jonathan Petit, az amerikai Security Innovation szoftverbiztonsági vállalat munkatársa, és az autonóm autó több ezer dolláros akadályfelismerő rendszerét egyszerűen meghekkeli egy 60 dolláros (20 ezer forintnál olcsóbb) kütyüvel – egy kis teljesítményű lézerrel meg egy impulzusgenerátorral. A gépkocsitól néhányszor tíz méterre elhelyezett eszközzel jól át lehet verni a felismerő rendszert, elébe hamisítva valamilyen akadálynak – gyalogosnak, másik kocsinak akár egy állatnak – a fantomképét. A becsapott autó pedig lassít, esetleg letér az útról, vagy végleg mozdulatlanná dermed. Mi több, ezt a trükköt a ma már viharos gyorsasággal terjedő drónokkal is el lehet játszani. Ebben az esetben a jármű szenzorai jelentik a gyenge pontokat, de más eszközökkel az irányító szoftver is külső támadás áldozatává válhat.” 

Erre egy kiváló villamosmérnök, Szentgyörgyi Zsuzsa villamosmérnök figyelmeztet – nem egészen mellékesen – a VW-botrány kapcsán, azzal kiegészítve, hogy „a szabályokat, előírásokat meg kell tartani. Különösen a műszaki gyakorlatban. Erősebben talán, mint egy állami törvényt.” 

Miközben drónokkal háborúznak – és mostantól automata vezérli a 4-es metrókat Budapesten…

Másodszor. Rekordokban gazdag a világ. Majdnem bruttó 136 ezer milliárd eurónyi megtakarítással rendelkezik a világ lakossága a banki betéteket, a tőzsdei értékpapírokat és a nyugdíj-megtakarításokat tekintve – derül ki az Allianz biztosító globális jelentéséből, amely 53 országot vizsgált. Ez a felfoghatatlan összeg nagyobb, mint a világ tőzsdéin jegyzett vállalatok összértéke, és háromszor is vissza lehetne fizetni belőle a Föld országainak összesített államadósságát.

Csakhogy: ennek a hatalmas vagyonnak a négyötödével a népesség legtehetősebb, jóval kevesebb, mint 10 százaléka (420 millió ember) rendelkezik – és főként gazdag kontinenseken: közel kétharmad Észak-Amerikában, Nyugat-Európában és Óceániában koncentrálódik. 

Több, mint szépséghiba: mélyen elgondolkodtató, fontos magyarázat arra, honnan és hová tart az újkori népvándorlás – és miért…

Harmadszor. A magyar diákok teljesítettek a legrosszabbul az európai országok közül a legutóbbi PISA-felmérésen. Világviszonylatban a 30. helyen állunk a 34 OECD-ország között. A legnehezebb feladatokat a szingapúri tanulók 70 százaléka oldotta meg helyesen. De a következő három helyet is ázsiaiak hozták el (Dél-Korea, Hongkong, Japán). A magyar diákokra kevésbé volt jellemző, hogy sokat vesződtek volna egyes nehezebb feladatokkal, és sokan voltak, akik hozzájuk sem láttak. 

A teszttel azt mérték, hogy miként függnek össze a tanulók számítógépes ismeretei a szövegértési és természettudományos alapkészségekkel. A tesztben egy Seraing nevű belga városról kellett kérdésekre válaszolni, amelyekre a választ a város fiktív honlapján találhatták meg. Ezzel egyszerre mérték a szövegértést és azt, hogyan tudnak a diákok eligazodni a neten. A felmérés átlaga 40 százalék volt, ezzel szemben a magyar diákoknak csak a negyede tudott megbirkózni a teszttel. A magyaroknál már csak a brazil, az egyesült arab emírségekbeli és a kolumbiai diákok teljesítettek rosszabbul.

Bizonyságaként annak, hogy  – a magyar oktatásügy jobban teljesít?