A felmérés rámutatott arra is, hogy a megkérdezésben résztvevő vállalatok mintegy fele (47%) nem rendelkezik hivatalos IT-kockázatkezelési stratégiával, illetve csak most alakítja ki azt.
Arra a kérdésre, hogy a bevált preventív intézkedések közül melyeket alkalmazzák a vállalatok a leginkább, a megkérdezettek 85 százaléka jelölte meg az antivírus, antispyware, antispam típusú megoldások használatát, 91 százalékuk a tűzfal-, UTM-típusú eszközök alkalmazását, míg 65 százalékuk a hálózati-hozzáférés menedzselését jelölte meg a vállalatnál alkalmazott preventív IT-biztonsági intézkedés gyanánt.
Egy, a HP megbízásából, a Ponemon Institute által a közeli múltban elvégzett kutatás[2] („A kiberbűnözés költsége,2012”) szerint a legnagyobb költséggel járó kibertámadások hátterében továbbra is a kártékony kódok, a szolgáltatásmegtagadás, az ellopott vagy eltérített eszközök vagy a rosszindulatú belső munkatársak állnak. Ezek az okok együtt több mint 78 százalékkal részesednek a kiberbűnözés egy szervezetre vetített éves költségéből.
Biztonságiintelligencia-platformjával (HP Security Intelligence Platform) a HP új alapokra helyezi a nagyvállalatok biztonsági környezetét. A fenyegetések vizsgálatának eredményeit a biztonsági események és sérülékenységek összefüggéseivel ötvöző megoldások használói az IT-működés, az alkalmazások és az infrastruktúra minden területét lefedő biztonsági intelligenciához juthatnak hozzá.
[1] A nem reprezentatív kutatás mintegy 170 IT-szakember véleményét tükrözi, akik az ITBN, valamint a Hacktivity 2012 konferenciákon töltötték ki a HP által összeállított kérdőívet.
[2] Kutatása során a Ponemon Institute felsővezetőkkel készített interjút és a helyszínen gyűjtött adatokat valós kiberbűnözési incidensekről. A kutatás végén esettanulmány készült 56 egyesült államokbeli szervezet – azon belül számos multinacionális nagyvállalat – helyzetéről.