A „magyar” Huawei mai születésnapi sajtótájékoztatójának érdekessége, hogy egyszerre két vezérigazgató tartotta: Bin Junszong, a leköszönő és Cseng Vejfeng, az őt váltó utód.

Ami a magyarországi vezetékes, szélessávú internethálózat bővítését illeti, örülhetnek majd a leendő előfizetők, mert a legkorszerűbb technológiára, optikai kábelre kapcsolódhatnak, és kívánság szerint az interneten „sugárzott” tévéműsort (IPTV) is élvezhetik majd – természetesen a legkiválóbb minőségben. A Huawei és partnerei az eddigi fehér foltokon vagy széles sávú (gyors) internettel el nem látott térségekben jelennek meg, ezzel is segítik a hazánkban még sok helyütt a fejlődést nyomasztóan hátráltató digitális szakadék megszüntetését. A fejlesztéshez mintegy ezer kilométernyi fénykábelt használnak föl.

Születésnap lévén, a házigazdák visszatekintettek az eltelt évtized legfontosabb eredményeire. A többi között elhangzott, hogy a Huawei kétszázmillió eurót (kb. 65 milliárd forintot) invesztált hazánkban, és ezzel a második legnagyobb kínai befektetővé lépett elő. Bin Junszong vezérigazgató megjegyezte, hogy legalább ötmillióan használják nálunk a Huawei készülékeit, technológiáját, ugyanis ország valamennyi nagy távközlési cége az ő ügyfele.

Ha már az ellátó- és logisztika központban tartják az ünnepi sajtóeseményt (az újságírók megtekinthették a sok tízezer négyzetméter területű, jó néhány emeletes gyártó-, rakodó-, a kiszállítást kiszolgáló csarnokokat, ahonnan a világcég európai, észak-afrikai, ázsiai partnereit, üzletfeleit látják el), azt is elmondták, hogy  2009-ben hozták létre a Huawei Európai Ellátó- és Logisztikai Központját Budapest kapujában, Biatorbágyon. Az okostelefonok kivételével ebben a komplexumban gyártják, állítják össze és indítják útnak a jó ötven országból megrendelt termékeket. Átlagosan óránként kel útra egy-egy dugig megrakott, nagy kamion.

A házigazdák nagy elismeréssel szóltak a magyar feltalálókról, tudósokról, méltatták azt az újító szellemet, ami a magyarok sajátja; hivatkoztak az általuk is ismert és nagyra becsült magyar Nobel-díjasokra. Ez is sarkallta a Huawei vezetését arra, hogy nálunk szervezze meg az internet alapú televíziózás (IPTV) innovációjával foglalkozó nemzetközi kutató és fejlesztő központot, ahol a szakma magyar krémjének egy részét foglalkoztatják. A fejlesztő központ mérnökgárdája folyamatosan bővül.

A Huawei jubileumi éve rekordokat is hozott: tavaly minden eddiginél nagyobb (egyelőre még nem hitelesített) forgalmat hozott; csaknem ötödével nagyobb, mint 2013-ban, azaz 36–38 milliárd forintra rúg. Miként újságírók előtt elhangzott: a távközlési szolgáltatók üzletága teljesített legjobban. Tekintettel a Huawei-leányvállalat sikereire („teher alatt nő a pálma”), az itt dolgozók rátermettségére, a feladatkört (a gyártás és logisztika mellett) újabb ágazattal bővítették, az európai visszáru-kezeléssel, alkatrész-ellátással és javítással, miáltal minden eddiginél szélesebb körűvé vált nálunk a vállalat szolgáltatási tevékenysége. Ezzel összefüggésben – feltehetően a teendők várható bővítésével – látványos (és persze hasznos) szervezési változásokra számíthat az itthoni közösség (beleértve a pécsi és a komáromi gyárakat), amely remény szerint új munkatársakkal bővül. Napjainkban a biatorbágyi központ közvetlenül és közvetve jó kétezer embernek ad munkát.

Végezetül azt is megtudhatták a sajtó munkatársai, hogy a „magyar Huawei” immár ötödik éve kiemelt figyelmet fordít az info-kommunikáció és gazdasági szakos hallgatók képzésére. Erre eddig 140 millió forintot áldozott. Egy friss hír szerint pedig a Magyar Vízilabda-szövetség technológiai partnerségét is elvállalta.