A magyar lakosság külföldi utazásainak száma – az egynapos utazásoknak köszönhetően – tovább emel­kedett, ugyanakkor összességében kevesebbet költött külföldi utazásra. Ezen folyamatok eredményeképpen az utasforgalmi egyenleg 3%-kal maradt el az előző év azonos időszakában mérttől.

Az idei három negyedévben 32,3 millió külföldi érkezett Magyarországra, 4%-kal több, mint az előző év azonos időszakában. Turizmusunk szezonális sajátosságaiból adódóan a külföldi látogatások a nyári hónapokra koncentrálódnak, a III. negyedévre tehető a teljes eddigi forgalom 46%-a. Az egy napra érkezők száma2, atöbb napra érkezőké 8%-kal nőtt ezen összesített időszak alatt.

2011 I–III. negyedévében az egynapos láto­ga­tások aránya a teljes látogatóforgalmon belül 75% (24,3 millió látogatás) volt. Az utazók jórésze – néhány órás tartózkodás után elhagyja Magyarországot – átutazó (47%), vagy vásárló (30%). Az éjszakázás nélküli utak esetében a turisztikai céllal érkezők aránya viszonylag csekély (17%).

Az  egy napra hazánkba látogatók 82%-a elsősorban a szomszédos országokból érkezett; számottevő a cseh, illetve a lengyel látogatók aránya is. Turisztikai cél­lal legtöbben Auszt­riából és Szlovákiából érkeztek.

A több napra látogatók száma 8,5%-kal emelkedett 2010 azonos időszakához mérten, ezen belül 7%-kal nőtt a turisztikai célú látogatások száma. A több napra érkező 8 millió látogató 85%-a turisztikai céllal érkezett, az átutazók aránya8, a munkavégzés céljából érkezőké 4% volt. A többnapos átutazók – a legtöbbször egy éjszakát eltöltők – száma 30%-kal nőtt, legnagyobb mértékben Németországból, Romániából és Ausztriából érkeztek.

A külföldiek összesen 77 millió napot töltöttek Magyarországon, ami 2%-kal több, mint 2010 három negyedévében. A több napra érkező külföldiek átlagos tartózkodási ideje 6,6 nap, az utazások hossza 0,5 nappal rövidült. A visszaesés a III. negyedévben, a turisztikai főidényben volt a leglátványosabb (9%).

A külföldiek 2011 kilenc hónapjában 910 milliárd forintot költöttek el termékekre és szol­gáltatásokra. A több napra érkezők 673 milliárd forintot adtak ki az utazásuk alatt. A turisztikai motivációval érkezők kiadásainak aránya, 72% – 651 milliárd forint – a látogatók összes kia­dásain belül.

A Magyarországra látogató külföldiek kiadásainak fogyasztási szerkezete nem változott érezhető mértékben. Az egy napra látogatók kiadásaik 64%-át élelmiszerekre, s egyéb áru­cik­kekre, a több napra lá­to­gatók kiadások 46%-át szállásra, vendéglátó-szolgáltatásokra, 7%-át gyógyászati és egészség-megőrzési szolgáltatásokra, 11%-át közlekedésre fordították.

A megfigyelt időszakban a magyar állampolgárok 12,7 millió alkalommal utaztak külföldre, az összes utazás 40%-a a harmadik negyedévben valósult meg. Az év kilenc hónapjában az előző év azonos időszakához képest mind az egy-, mind a többnapos utak száma nőtt. A harmadik negyedévben az egynapos utak száma 7%-kal nőtt, míg a többnaposaké 1%-kal csökkent.

Az egynapos utak mindössze 31%-a, a többnapos utak 89%-a turisztikai célú volt. Január 1–szeptember 30. között a turisztikai motivációjú utak száma 5%-kal bővült, az üzleti turizmus az egy napra utazók körében jócskán visszaesett, a több napra látogatóknál 2%-kal bővült, ami összességében 5%-os csökkenést eredményezett. A nem turisztikai célú motivációk közül a vásárlás és a munkavégzés nagyobb arányú. Az egynapos utaknak csaknem a fele vásárlási célú, ezen utak száma 1%-kal csökkent. A 15%-ot képviselő, munkavégzési célú kiutazások száma 11%-kal nőtt.

A magyar lakosság csaknem 40 millió napot töltött külföldön a vizsgált három negyedévben. A többna­pos utak átlagos hossza 7,6 nap volt. A külföldön átlagosan eltöltött idő negyedévről negyedévre nőtt.

A külföldre látogató magyarok 406 milliárd forintot költöttek el utazásaik során. A kiadások háromnegyede (305 milliárd forint) turisztikai motivációjú, 21%-a (85,7 milliárd forint) munkavégzési és vásárlási célú. A kiadások összességében 3%-kal csökkentek a három ne­gyed­évben, a több napra külföldre látogatók kiadásai 5%-kal csökkentek, a jóval kisebb volument képviselő egy­napos kiadások 4%-os növekedése mellett. Az év harmadik negyedévében a külföldre utazó magyarok 5%-kal költöttek kevesebbet, mint 2010 harmadik negyedévében.

A külföldre látogatók fogyasztási szerkezete – csakúgy, mint a hozzánk érkezőknél – lényegesen különbözik az egy, illetve a több napra látogatók esetében. Az egy napra látogatók kiadásaik kétharmadát élelmiszer, ital és egyéb árucikkek vásár­lá­sra, a több napra látogatók kiadásaik több mint felét szálláshely- és vendéglátó-szolgáltatások igény­be­vételére, illetve egyéb árucikkek vásárlásra fordították külföldön. 2011 három negyedévében nőtt az üzem­anyag-vásárlás aránya az előző év azonos idő­sza­kához képest, különösen az egy napra látogatók esetében.

Az utasforgalom egyenlege 2011 három negyedévében 504 milliárd forint (1860 millió euró) volt. Az utasforgalmi szolgáltatások importja nagyobb mértékben csökkent, mint az exportja, így az egyenleg 1%-kal maradt el az előző év azonos időszakának egyenlegétől. A forint az euróhoz képest a 9 hónap átlagában 1,4%-kal volt erősebb 2010 azonos időszakához képest. Az MNB napi középárfolyama január és szeptember között a 262 és 292 forintos tartományban mozgott.